Tájékoztató

TÁJÉKOZTATÓ

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak az Európai Unió szociális biztonsági koordinációs rendeletei alkalmazásával történő megállapításáról

Jelen tájékoztató a nemzeti jogszabályban foglaltakkal egyidejűleg alkalmazott uniós jogszabályokra és az abban foglaltaknak a nemzeti jogszabályokkal történő együttalkalmazására terjed ki. A tájékoztatás nem teljes körű, konkrét, egyedi ügyben a kérelmet elbíráló rehabilitációs hatósághoz kell fordulni.

1. Általános szabályok 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében a törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyre és ellátásra az uniós rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.

Az Európai Unió szociális biztonsági koordinációs rendeletei:

• az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (Alaprendelet);
• az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (Végrehajtási rendelet);
•  az Európai Parlament és a Tanács 1231/2010/EU rendelete a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet harmadik országok e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről

2. Rokkantsági ellátórendszer-típusok az Európai Unióban

Az Európai Unió tagállamainak rokkantsági ellátórendszerei két típusba sorolhatók, amely alapján „A”, illetőleg „B” típusú rendszereket különböztetünk meg.

Az „A” típusú ellátórendszerek esetében a rokkantságon alapuló ellátás összege független az

előzetesen megszerzett biztosítási idő hosszától. A „B” típusú ellátórendszerek esetében a rokkantsági típusú ellátás összege a megszerzett biztosítási idő tartamától függ.   Mindkét rendszertípus esetében a jogosultság az adott ország jogszabályaiban előírt biztosításiidő és egyéb jogosultsági feltétel(ek) teljesítésétől függ.

2011. december 31-ig Magyarország is az ún. „B” típusú országok közé tartozott, 2012. január 1-től azonban az „A” típusú rendszerek szabályai alkalmazandóak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai esetén.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság megállapítása során illetve az ellátás folyósítása esetén a külföldön megszerzett biztosítási idő, a megállapított külföldi ellátás, illetve annak összege, valamint a külföldön bekövetkezett egyéb körülmények tekintetében is az Alaprendelet 4-5. fejezete irányadó.

Annak érdekében, hogy a kérelmező részére a magyar ellátásra való jogosultság megállapítása a magyar és az uniós jogszabályok együttalkalmazásával korrekt módon, és lehetőleg minél rövidebb idő alatt megtörténhessen, az alábbiakban szeretnénk tájékoztatást nyújtani a kérelem benyújtásának módjára, a magyar ellátás összegének meghatározására, a magyar ellátásra való jogosultság fennállását befolyásoló tényezőkre, valamint az együttműködési és bejelentési kötelezettségekre.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítására irányuló kérelmek elbírálására egyebekben a „Tájékoztató a rokkantsági ellátásról” és a „Tájékoztató a rehabilitációs ellátásról” c. dokumentumokban leírtak alkalmazandók.

3. Kérelem benyújtása (hatáskör, illetékesség), csatolandó mellékletek

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített adatlapon a kérelmező bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatalnál, mint rehabilitációs hatóságnál terjeszthető elő. Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest vármegye területére terjed ki.  Az adatlaphoz csatolni kell a 2. számú pótlapot, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – a külföldi jogviszonyokra vonatkozó egykorú, eredeti igazolásokat (pl.: leckekönyv, katonakönyv, munkakönyv, munkaszerződés, jövedelemigazolás), valamint az E 207 HU jelű formanyomtatványt, amelyen fel kell tüntetni a külföldi munkaviszonyok pontos adatait (a munkavállalás időszakának, a külföldi foglalkoztató nevének és székhelyének pontos megjelölésével). Amennyiben a kérelmező idegen nyelvű orvosi dokumentumokkal rendelkezik (kórházi zárójelentés, orvosi lelet, stb.) és azok figyelembevételét kéri a magyar hatósági eljárásban, a dokumentumok hiteles magyar fordíttatásáról minden esetben a kérelmezőnek kell gondoskodnia. Idegen nyelvű orvosi iratok hiteles fordításának költségei az ügyfelet terhelik.

A kérelem és a külföldi elbíráláshoz szükséges további mellékletek, illetve az eredeti, jogviszonyt igazoló dokumentumok másolatai az uniós jogszabályoknak megfelelő módon kerülnek továbbításra a külföldi illetékes intézmény részére a kérelem külföldön történő elbírálása céljából.

Életvitelszerűen külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén rehabilitációs hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala (Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály, 1035 Budapest, Váradi utca 15., postafiók: 1590 Budapest Pf. 155, telefon: (1) 896-0404, e-mail: budapest@rehab.bfkh.gov.hu, további információ pedig a hivatal honlapján található: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/szervezeti-egyseg/rehabilitacios-ellatasi-es-szakertoi-foosztaly) jár el. Ebben az esetben a külföldön életvitelszerűen élő, tartózkodó kérelmező az uniós jog alapján a külföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint hatáskörrel rendelkező illetékes külföldi partnerintézménynél terjesztheti elő az ellátás iránti kérelmét az ott helyben szokásos módon. A kérelemhez mellékelni kell a magyar biztosítási időre vonatkozó egykorú, eredeti dokumentumokat (pl.: munkakönyv, TB igazolvány, leckekönyv, katonakönyv, munkaszerződés, jövedelemigazolás). A benyújtott kérelmet és a magyarországi elbíráláshoz szükséges további mellékleteket, illetve az eredeti, jogviszonyt igazoló dokumentumok másolatait a külföldi illetékes intézmény az uniós jogszabályoknak megfelelő módon továbbítja a Budapest Főváros Kormányhivatala részére a kérelem magyarországi elbírálása céljából.

Az egyik EU/EGT ország által nyújtható valamely ellátásra beérkezett kérelem a másik ország által nyújtható, adott ellátásra benyújtott igénynek is tekintendő, amennyiben a kérelmező az erre a célra rendszeresített adatlapon jelzi, hogy a másik ország szociális ellátórendszeréhez tartozik vagy tartozott. Az ellátás megállapítására irányuló kérelem, nyilatkozat vagy egyéb dokumentáció egyik ország illetékes intézményéhez történő benyújtásának napja egyben a másik ország illetékes intézményéhez történő benyújtás napjának is tekintendő. Az az illetékes intézmény, ahová a kérelmet,  nyilatkozatot vagy egyéb dokumentációt benyújtották, köteles azt haladéktalanul a másik ország illetékes intézményének továbbítani.

A fentiektől eltérően amennyiben a kérelmező az adatlapon úgy nyilatkozik, hogy a valamely érintett országban megállapítandó ellátás elhalasztását kéri, akkor a kérelme nem kerül továbbításra, kizárólag az elbíráláshoz szükséges külföldi biztosítási idő igazolás, vagy más adatok beszerzése iránt történik intézkedés az eljáró hatóság részéről.

4. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultsági feltételek vizsgálata

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az a 15. életévét betöltött kérelmező jogosult, akinek

• az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
• a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon, vagy 10 éven belül legalább 2555 vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
• keresőtevékenységet nem végez,
• rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A figyelembe vehető biztosítási időszakok kapcsolatos részletes ismertetését a „Tájékoztató a rokkantsági ellátásról” és a „Tájékoztató a rehabilitációs ellátásról” c. dokumentum tartalmazza, azonban ha a kérelem benyújtását megelőző 5, 10, vagy 15 éven belül szerzett magyar biztosítási idő nem éri el a jogszabályban meghatározott mértéket (1095, 2555 vagy 3650 nap), akkor az ellátásra való jogosultság meghatározásához a koordinációs jogszabályok alapján az ezen időtartamon belül szerzett külföldi biztosítási időket is figyelembe kell venni, azaz a magyar biztosítási idővel együtt kell összeszámítani.

A biztosítási idő jogszabályban meghatározott mértékére nem kell figyelemmel lenni az ellátásra való jogosultság elbírálásakor, ha a kérelmező 2011. december 31. napján külföldről az uniós rendeletek hatálya alá tartozó rokkantsági típusú ellátásban részesült, vagy az ellátásra való jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

Fenti rendelkezésektől eltérően a magyar ellátás nem állapítható meg, ha a kérelmező Magyarországon nem szerzett legalább 365 nap biztosítási időt.

A keresőtevékenységgel kapcsolatosan a „Tájékoztató a rokkantsági ellátásról” és a „Tájékoztató a rehabilitációs ellátásról” c. dokumentumban foglaltak irányadók azzal, hogy az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EU/EGT-országban – a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül. Ezért a magyar ellátás csak a külföldi keresőtevékenység megszűnését követően állapítható meg.

A rendszeres pénzellátással kapcsolatosan a „Tájékoztató a rokkantsági ellátásról” és a „Tájékoztató a rehabilitációs ellátásról” c. dokumentumban foglaltak irányadók azzal, hogy rendszeres pénzellátásnak minősülnek az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásokkal azonos típusú ellátások is (öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj). Ez utóbbiak tekintetben az általános nemzeti szabályoktól eltérően a magyar ellátásra való jogosultság fennállása esetén a koordinációs rendeletek alapján megállapított és folyósított külföldi ellátás nem zárja ki a magyar ellátás megállapítását.

Külföldön folyósított táppénz vagy munkanélküli ellátás esetén a magyar ellátás csak akkor állapítható meg, ha a külföldről folyósított táppénzre vagy munkanélküli ellátásra való jogosultság megszűnik, illetve annak folyósítása megszüntetésre kerül.

5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása

Amennyiben a kérelmező kizárólag „A” típusú rendszerekben szerzett biztosítási időt, az ellátásra való jogosultságot annak a tagállamnak a szabályai alapján kell megállapítani, ahol az érintett személy a megrokkanáshoz vezető keresőképtelenség időpontjában biztosított volt. Ilyen esetben kizárólag annak a tagállamnak a jogszabályait kell alkalmazni, amelyben a rokkantság bekövetkezett, még akkor is, ha az illető korábban több „A” típusú tagállam területén rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal. Ebben az esetben csak az adott ország illetékes intézménye állapít meg az általa alkalmazott jogszabály szerint járó teljes összegű ellátást a kérelmező részére.

Amennyiben a kérelmező Magyarországon kívül „B” típusú rendszerben is szerzett biztosítási időt, az ellátás összegét az alábbiak szerint kell kiszámítani:

1. Az egyes országok illetékes intézményei elsőként azt vizsgálják, hogy a kérelmező az adott ország jogszabályaiban előírt jogosultsági feltételeket a kizárólag az adott országban megszerzett biztosítási idők figyelembevételével teljesíti-e. Amennyiben az ún. nemzeti jogosultság megállapítható a csak Magyarországon megszerzett biztosítási idők alapján (azaz a kérelmező rendelkezik az Mmtv.-ben meghatározott mértékű, Magyarországon szerzett biztosítási idővel), meg kell határozni az ellátás Mmtv. szabályai alapján járó összegét (elméleti összeg), amelyet az eljárásban résztvevő másik tagállamban megállapított, illetve folyósított ellátás összegével csökkenteni kell. Ez az ún. független ellátás összege. Ebben az esetben a külföldről folyósított rokkantsági vagy öregségi nyugdíjnak a magyar ellátásra való jogosultság kezdő napját magába foglaló hónapot megelőző hónap első banki munkanapján az EKB (Európai Központi Bank) által kihirdetett árfolyamon magyar forintra átszámított összegét kell levonni az önálló magyar jogosultság alapján megállapított független ellátás összegéből. Amennyiben a külföldi illetékes intézmény ellátást nem állapít meg, a magyar jogosultság alapján járó független ellátás összege megegyezik az ellátás Mmtv. szabályai alapján kiszámított összegével (azaz az elméleti összeggel).
2. A nemzeti jogosultság esetén járó ellátás mellett az ún. arányos ellátás összegét is ki kell számítani. Az arányos ellátás összege a Magyarországon szerzett és az összesen (Magyarországon és az EU/EGT tagállamokban) szerzett biztosítási idők arányának és az elméleti összegnek a szorzata.

A kiszámított független és az arányos ellátásösszegek közül a magasabbat kell folyósított ellátásként megállapítani a kérelmező részére, azonban amennyiben a kérelmező kizárólag a Magyarországon és a külföldön (más EU/EGT országokban) szerzett biztosítási idők összeszámításával jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira kizárólag arányos ellátás állapítható meg a kérelmező részére.

Amennyiben az életvitelszerűen Magyarországon élő ellátásban részesülő személynek a Magyarországon és a külföldön megállapított ellátásának az összege nem éri el az Mmtv. alapján megállapított minősítési kategóriához tartozó minimum-összeget, az ellátásba részesülő az Alaprendeletben foglaltak szerint a folyósított ellátás megállapított minősítési kategóriához tartozó minimum-összegre történő kiegészítésre jogosult. A kiegészítés nem képezi az ellátás részét, ezért az arra való jogosultságot a rehabilitációs hatóság rendszeres időközönként felülvizsgálja.

6. Együttműködési, bejelentési kötelezettség

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítását követően a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy köteles bejelenteni a körülményeiben Magyarországon és/vagy külföldön történt változásokat. Így különösen a név és lakcímváltozást, a külföldön utólag megállapított ellátást, a külföldről folyósított ellátás összegének változását, a külföldi ellátás folyósításának megszűnését/megszüntetését, valamint a külföldön megállapított más rendszeres pénzellátásban részesülés tényét.

Amennyiben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak jogosulatlan felvételére azért került sor, mert az ellátott EGT-államból vagy szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezményben részes államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült, a jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – a teljes időszak vonatkozásában vissza kell fizetni.

7. Folyósítás

A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásának folyósításával kapcsolatos feladatok ellátására a nyugdíjfolyósító szervet jelölte ki:

Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (ügyfélszolgálat:1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest, E-mail: nyufig@onyf.allamkincstar.gov.hu, Telefon: +36-1-350-0155, +36-1-350-2755, +36-1-350-8580, +36-1-270-8800, +36-1-270-8999, Zöld szám: 06-80-204-884, Fax: +36-1-237-3662)

A külföldön élő jogosultak ellátásuk folyósítását az alábbiak szerint kérhetik:

1. a) belföldi meghatalmazott részére

• postai kézbesítés útján (utalási költségtől mentesen), vagy
• belföldi meghatalmazott részére magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen),

1. b) magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen), vagy
2. c) EGT állam területén élők valamely EGT államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (utalási költségtől mentesen).
3. d) Amennyiben a külföldön élő jogosult magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára szeretné kérni az ellátása összegét, azonban azzal nem rendelkezik és a számlanyitás miatt nem áll módjában Magyarországra utazni, a fentieken túlmenően lehetősége van arra, hogy az Erste Bank Hungary Zrt-vel postai úton számlanyitásra irányuló szerződést kössön.

Külföldön élő jogosultak részére közvetlen postai úton történő kifizetésre nincs lehetőség.

A külföldön élő vagy tartózkodó személy az ellátás folyósításához szükséges információk bejelentését a „NYILATKOZAT AZ ELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSÁHOZ (a külföldön élő vagy tartózkodó ellátottak részére)” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével teheti meg. Elérhetősége: https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/m/2019/3970-003-6-Klfldn-l-jogosultak-nyilatkozata-a-folystsi-mdozat-kivlasztsrl.pdf

A magyar ellátás folyósításával összefüggő további részletes információ található az alábbi linken: https://folyositas.tcs.allamkincstar.gov.hu

2023.

 3,213 megtekintés