Az emberkereskedelem áldozataival való kommunikáció fontossága

Az EFOP 1.9.4.-VEKOP-16-2016-0001 „A szociális ágazati módszertani és információs rendszereinek megújítás” c. kiemelt projekt keretében kiemelt téma lesz az emberkereskedelem áldozatainak felismerése. Az egynapos konferenciák témái a mindennapi munkához fognak a gyakorlatban használható tanácsokat adni, ehhez ad bemutatást az alábbi pár gondolat.

A család- és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai két alapvető esetben találkozhatnak szexuális vagy munkacélú kizsákmányolás áldozataival. Egyrészt a napi munkavégzés során látókörükbe kerülhet egy aktuálisan áldozati létben élő személy, de az is előfordul, hogy egy korábban védelembe helyezett áldozat (őt ekkor már szerencsésebb „túlélőnek” neveznünk) tér vissza a lakóhelyére, akire az esetjelzésben meghatározottak szerint szükséges fokozott figyelmet fordítani.

Igazán nagy szakmai kihívással természetesen az áldozattá válás jeleinek felismerése jár, hiszen ezek az esetek a szociális szakemberek számára sem mindennaposak. Az áldozatok azonosítását jelentősen segíthetiaz emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012. Korm. rendelet mellékletében meghatározott indikátorlista. Ezen túlmenően a kapcsolatfelvétel alkalmával nagy szerepe van a feltételezett áldozatokkal való kommunikációnak. Fontos, hogy egyszerű, érthető formában bemutassuk a rendelkezésre álló segítő szolgáltatásokat és támogatásokat. De még fontosabb, hogy türelmemmel, empátiával forduljunk az áldozatokhoz, és bizalmat ébresszünk bennük. Különösen az alábbi szempontokra érdemes ügyelni a velük való érintkezés során:

  • A személyes elbeszélgetést mindig előzze meg a fizikai szükségletek kielégítése: ajánljunk fel tisztálkodási lehetőséget, gondoskodjunk a folyadékbevitelről.
  • Törekedni kell az áldozat megnyugtatására, érzékeltetni vele azt, hogy a segítő „vele van” és most már nem érheti bántódás.
  • A bizalmi légkör megteremtéséhez fontos továbbá, hogy egyszerre egy személy kommunikáljon az áldozattal, és minden más zavaró hanghatást, jelenlétet igyekezzünk kizárni.
  • Gondoljuk végig, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel avatkozunk be. Maradjunk a kompetenciahatárainkon belül, lehetőség szerint vegyük igénybe az emberkereskedelem áldozataira szakosodott szakember segítségét (ezt nevezhetjük összefoglalóan feladattisztázásnak).
  • A kapcsolatfelvétel alkalmával ajánlott a magázódás, mint a másik fél iránti tisztelet kifejeződése. A későbbiekben a tegeződés segítheti a közvetlenebb kommunikációt.
  • Érdemes a beszélgetést a nem túlzottan „rámenős” kérdésekkel kezdeményezni, pl. „Szüksége van valamire? Miben lehetek a segítségére?” A későbbiekben is használjunk nyílt végű és indirekt kérdéseket.
  • Az áldozatok belső feszültségét, frusztrációját enyhítheti, ha megpróbáljuk valamilyen aktívabb tevékenységbe bevonni (pl. felvetjük neki, hogy rendezzük együtt az orvosi, rendőrségi vagy egyéb hivatalos papírjait).
  • Adjunk pozitív visszajelzéseket. Hangsúlyozzuk az ő erősségeit, jó tulajdonságait. Hivatkozzunk azokra a szerepeire, amelyekben biztosan tudjuk, hogy sikeres (pl. szülői szerep) vagy azokra a szituációkra, amikkel már sikerült korábban megbirkóznia.
  • Szakemberként nekünk kell alkalmazkodni a kliens nyelvi szocializációjához: röviden és világosan kommunikáljunk, lehetőleg kerülve a szakkifejezéseket és az idegen szavakat.
  • Sokat segíthet a természetes támaszok megtalálása: ha az áldozat nincs veszélyben és van hova mennie (pl. visszatér a családjába vagy saját ingatlannal rendelkezik), próbáljuk meg elérni, hogy forduljon a számára fontos személyekhez, pl. rokonok, barát, lelkisegély-szolgálat, pszichológus, vallási gyülekezet, stb.
  • Beszéljük meg, hogy miben lehetünk a segítségérea továbbiakban. Határozzunk meg időpontokat, amikor hívni fogjuk, vagy számára is rögzítsük, hogy mikor hívjon vagy mikor találkozzunk. Csak olyan ígéretet tegyünk, amit reálisan be is fogunk tudni tartani.

 

Esetenként előfordulhat, hogy az első beszélgetés a kezdeti gyanúnkat nem erősítette meg vagy az áldozat elzárkózott a velünk való együttműködés elől. Ez esetben annyit mindenképp tegyünk meg, hogy felírjuk számára az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (06-80-20-55-20) hívószámát, ahol a későbbiekben önállóan is segítséget tud kérni a nap 24 órájában.

Az áldozattá válás megéléséről és az emberkereskedelem egyéb lélektani összefüggéseirőlátfogó ismeretek nyújt Sebestyén Árpád kríziskezelő szakpszichológus könyve, amely a Belügyminisztérium által támogatott „Ne hagyd, ne tedd!”projekt keretében készült el 2020-ban.

Sebestyén Árpád: Az emberkereskedelem pszichológiai mozgatórugói. Budapest, Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft, 2020. 

 718 megtekintés