Várakozók jelentésének elemzése 2017. október-november

Várakozók jelentése elemzés

2017. 10. 01. állapot szerint

Várakozások jellemzői

1. táblázat – Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlása 2017. október 1-én

Színkód 1: narancs = szakosított ellátások, zöld = alapellátások

Színkód 2: világoskék = nagyszámú várakozó összes várakozóban (cc. >= 500), lila = nagyszámú várakozó 100 férőhelyre számítva (cc. >= 30)

Az októberi tábla szinte reprodukálja az előző havi adatokat. Az egyetlen jelentősebb eltérés (ha egyáltalán beszélhetünk jelentős különbségekről), hogy a támogató szolgáltatásra várakozók száma e hónapban nem került az 500-as érték közelébe (így nem kapott kék jelölést).

Az állandóságra tett megállapítás a fajlagos értékekre is igaz. A 100 ellátottra számolt várakozók számadatai sem változtak említésre méltóan az előző havi adatsorhoz képest.

Jelentések jellemzői

2. táblázat – Taj-azonosítóval és Taj nélkül regisztrált várakozók számának alakulása 2017. május – 2017. október

Az elmúlt négy hónapban immár harmadszor került a 29,5 ezres határ fölé a várakozók tényleges száma. Ezzel együtt összességében is magasabb volt a szolgáltatásra beadott igények száma az elmúlt hónapokban, immár másodszor került a 38 ezres értékhatár fölé.

1. ábra – Tényleges várakozók számának alakulása (2016. július – 2017. október – fő)

Az e hónapban mért 29 542-es várakozói szám a jelentések kezdetétől mért harmadik legmagasabb érték. A következő hónapok adatainak alakulása segíthet eldönteni, hogy emelkedő tendenciáról beszélünk, vagy csak egy adott időszak hatását látjuk a számokban tükröződni. Mindkét lehetőség elképzelhető (vagy akár a két hatás együttese is). Az őszi időszak mindig a szociális ellátási igények növekedését hozza magával, így az időszakos hatás kézenfekvő. Azonban a társadalom elöregedéséből következő, társadalmi változásokból táplálkozó ellátási igény növekedés is természetes módon mutatkozhat meg a vizsgált populáció alakulásán (lévén, a vizsgált ellátások domináns kliensköre az idős korosztályból kerül ki).

3. táblázat – Jelentések összesített jellemzői (2017. május – 2017. október)

A jelentési hajlandóság szinte változatlan az év első részében mérthez képest. A szolgáltatók több mint egynegyede e hónapban sem jelentett. Az elmúlt hónaphoz viszonyítva visszaesett a személyeket jelentők szolgáltatások száma, vagyis az előzőekben látott magasabb várakozói számokat kevesebb szolgáltató jelentésének köszönhetjük. Eközben nőtt azok száma, akik azt jelölték, hogy nincs náluk várakozó.

Jelentési hajlandóság változása 2016 szeptembere óta

Az elemzések készítését folyamatosan befolyásolja a jelentési hajlandóság. A jelentésre kötelezett szolgáltatók egy része nem jelent. Egyesek tendenciózusan, mások ad hoc módon hagyják el a várakozók számának közlését (vagy egyéb jelölést, mint pl., hogy nincs várakozójuk). 2016. május 1-e volt az első jelentéssel érintett időpont, ekkor a lehetséges jelentők 52,4% tett jelentést, vagyis alig több mint az érintettek fele. Az adott év szeptemberéig tartott az a felfutási folyamat, amelyben a jelentők száma és aránya hozzávetőlegesen beállt arra a szintre, amelyet bizonyos hektikussággal ugyan, de máig érzékelünk. Eközben a legalacsonyabb jelentési arányt, mindössze 46%-ot, 2016 júliusában mértünk, a legmagasabb arányt pedig ugyenezen év októberében (80,1%). A kezdeti alacsony jelentési számokat leginkább a jelentéstétel újdonságával magyaráztuk, a növekvő tendenciát pedig azzal, hogy lassan megszokják a szolgáltatók, hogy a hónap elején adatokat kérünk a várakozókról. Ha csak e két hatás érvényesülne, akkor azt várnánk, hogy a jelentések előbb-utóbb elérik, vagy legalább megközelítik a 100%-ot. Nem így történt. Úgy tűnik, hogy az elmúlt 18 hónap alatt a várakozók jelentése csak részben vált rutinná. A következőkben a vizsgált időszak utolsó 13 hónapját vesszük szemügyre, arra keresve a választ, hogyan alakult a jelentési hajlandóság az indulás és a felfutás időszaka után. Az első hónapok számait nem szerepeltetjük az ábrán, mivel azok a felfutási időszakhoz tartoznak, és nem vesznek részt annak a tendenciának az alakításában, amely a kialakulás időszaka után vált jellemzővé.

2. ábra – Jelentések számának és arányának alakulása az elmúlt másfél évben

A kezdeti tendencia, a felfutás, amely hatására 2016 őszére a jelentők aránya elérte az összes érintett szolgáltató négyötödét, az év végén már nem érvényesült. 2016 decemberére visszaesett a jelentők aránya, 2017. februárig pedig szinte mélyrepülésbe került. Ezt követően egyszer sem jutott el a korábbi 80%-os magasság közelébe. Az utóbbi hónapokban pedig minden mérési alkalommal 75% alatt maradt.

A Taj-azonosítóval vagy a nélkül jelentő szolgáltatók számai mutattak a legstabilabb értékeket az eddigi mérések alkalmával. Bár a tendencia itt is mutat minimális csökkenést, a hektikusság itt is fellelhető, összességében az 1500-as érték körül alakult minden hónapban a várakozó személyeket jelentő szolgáltatók száma, az eltérések kevésbé jelentősek. A nincs várakozót jelentők esetén a változékonyság jelentősebb, a kiugró értékek jellemzőbbek, a jelölő görbe (zöld vonal) szinte teljesen leképezi a jelentési hajlandóság változásait. Úgy tűnik, a várakozó személyeket jelentő szolgáltatók jelentési hajlandósága az stabilabb. Összességében pedig a jelentési hajlandóság, ha csak kis mértékben is, de csökkent az elmúlt másfél-egy évben (nagy kék nyíl).

Összefoglalás

1. Az e havi alaptáblák szinte teljes egészében megfelelnek a korábbi hónapinak. Sem a várakozók számában, sem a szolgáltatások közötti megoszlásokban nem mutatható ki jelentős változás a két vizsgálati időszak között.
2. Ha a jelentési hajlandóságot hosszú távon vizsgáljuk, megállapítható, hogy bár lassan, de csökkent a jelentők aránya. Ha a tendencia nem változik, akkor a stabilan nem jelentők egynegyede mellett számolnunk kell a következőkben a jelentések arányának visszaesésével is. Ez pedig csökkenti az elemezhetőség pontosságát.

Várakozók jelentése elemzés

2017. 11. 01. állapot szerint

Várakozások jellemzői

1. táblázat – Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlása 2017. november 1-én

Színkód 1: narancs = szakosított ellátások, zöld = alapellátások

Színkód 2: világoskék = nagyszámú várakozó összes várakozóban (cc. >= 500), lila = nagyszámú várakozó 100 férőhelyre számítva (cc. >= 30)

Nem látható jelentős változás a megoszlási arányokban a vizsgált időszakban az előző hónapokhoz (és a tipikus várakozói megoszlásokhoz) képest. A 100 főre jutó várakozók száma sem mutat lényeges differenciákat. Nominálisan nézve nagyobb eltéréseket láthatunk pl. az idősek otthonában és a pszichiátriai betegek otthonában, azonban mint később látjuk majd, ezek inkább a jelentések elmaradásának a számlájára írhatók, és nem a várakozók számának csökkenésével állnak összefüggésben.

Jelentések jellemzői

2. táblázat – Taj-azonosítóval és Taj nélkül regisztrált várakozók számának alakulása 2017. június – 2017. november

A tényleges várakozók száma mintegy másfél ezerrel esett vissza az előző két hónaphoz képest. Ennek hatására az összes igénylés száma is csökkent, lévén a többszörös igénybenyújtások együttes száma is alacsonyabb lett. Az e hónapban mért 28 052 fős várakozói létszám mintegy négyszáz fővel van alatta a jelentésekben korábban látott értékek átlagának (átlag 28 453).

1. ábra – Tényleges várakozók számának alakulása (2016. szeptember – 2017. november – fő)

Mégsem mondhatjuk, hogy mindez az igények csökkenésének köszönhető, ugyanis a harmadik táblázatban jól látszik, hogy a legjobb magyarázat az eddig látottakra az alacsony jelentési ráta.

3. táblázat – Jelentések összesített jellemzői (2017. június – 2017. november)

A 65,9%-os jelentési arány a második legalacsonyabb érték, amit az elmúlt egy évben mértünk. A szeptemberi elemzés utolsó részében láttuk, hogy a korábbi két hónap magasabb, 29 ezer feletti értékei sem tudták kompenzálni a jelentések számának lassú visszaesését, e hónap jelentési rátája pedig kifejezetten lefelé húzza a trendet. Minden harmadik szolgáltatás hagyta el a jelentéstételt, ami jelentős a „megszokott” egynegyed részes elmaradási arányokhoz képest is.

A várakozói jelentések elmaradásában érintett legfőbb ellátási és fenntartói típusok 2017 novem-berében

4. táblázat – Nem jelentő szolgáltatások ellátási típus szerinti megoszlása 2017. szeptember (lilával jelezve a szakosított ellátásokat, ill. zölddel a fejlesztő foglalkoztatást)

Az összes jelentési elmaradás 71%-a három szolgáltatáshoz kapcsolódik: házi segítségnyújtás, nappali ellátás, szociális étkeztetés. Ezen belül kiemelkednek a szociális étkeztetést nyújtó szolgáltatások, amelyek között a jelentések elmaradása a szolgáltatók több mint egyharmadát érinti. Az összes nem jelentő szolgáltatás közül mindössze 13,6% nyújt szakosított ellátást, 4,9% fejlesztő foglalkoztatást, a többi szociális alapellátást működtet. Fenntartó típusa szerint a következő arányokban oszlik meg a vizsgált időszakban a nem jelentők száma (2. ábra).

2. ábra – Nem jelentő szolgáltatók fenntartótípus szerinti megoszlása

A nem jelentő szolgáltatók többsége az önkormányzatok fenntartásában működik, háromból kettő. A maradék egyharmadnyi arányon négy fenntartótípus osztozik. A legalacsonyabb elmaradási rátát a civil és központi kormányzati szférában mértük, alig több mint 5%-ot típusonként.

Összefoglalás

1. E hónapban jelentősen visszaesett a jelentő szolgáltatások száma és aránya az elmúlt két hónaphoz képest. Az elmúlt év második legalacsonyabb jelentési arányát láttuk novemberben. Alig több mint a jelentésre kötelezett szolgáltatók kétharmada tette meg jelentését az előírás szerint.
2. Ennek ellenére a korábbi hónapokhoz képest alig találunk elmozdulást a várakozók szolgáltatások közötti megoszlásában.
3. A kimaradt jelentéstételeket megvizsgálva kiderül, hogy főképp a szociális alapellátások, azon belül pedig az önkormányzati fenntartásban lévő szolgáltatások azok, amelyeknél a jelentés a vizsgált hónapban legnagyobb arányban elmaradt.

Kérdés, probléma esetén várjuk észrevételeit a kutatas@szgyf.gov.hu címen.

Az októberi jelentés itt letölthető
A novemberi jelentés itt letölthető