Várakozók jelentésének elemzése 2017. augusztus

Várakozók jelentése elemzés

2017. 08. 01. állapot szerint

Várakozások jellemzői

1. táblázat – Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlása 2017. augusztus 1-én

Színkód 1: narancs = szakosított ellátások, zöld = alapellátások

Színkód 2: világoskék = nagyszámú várakozó összes várakozóban (cc. >= 500), lila = nagyszámú várakozó 100 férőhelyre számítva (cc. >= 30)

Minimális változásról ad számot az augusztusi adatsorunk az előző hónaphoz képest, akár a várakozói számokat, akár a 100 fő ellátottra vonatkozó értékeket vesszük alapul. A tendenciák azonosak a korábbi hónapokban látottakkal, a várakozó számokat tekintve a szakosított szociális ellátások kimagaslanak, azon belül pedig a dominánsan az idősellátás jegyzi a legmagasabb várakozói számokat, ahogy 100 ellátottra vetített értékek alapján is az idősellátás emelkedik ki. Mindezt azonban nagyban befolyásolják a jelentések jellemzői.

Jelentések jellemzői

2. táblázat – Taj-azonosítóval és Taj nélkül regisztrált várakozók számának alakulása 2017. március – 2017. augusztus

Az előző hónaphoz képest minimális csökkenést láthatunk az összesített várakozói számokban. A júniusi, szokásosnál alacsonyabb, és a júliusi, az eddigi hónapokban mérttől magasabb várakozó számok után augusztusban a közel 28,5 ezer fő hozzávetőleg megfelel a jelentési rendszerben hónapról hónapra megjelenő átlagos értéknek (a 2016 szeptembere óta jegyzett várakozói számok átlaga 28 300 fő).

1. ábra – Tényleges várakozók számának alakulása (2016. július – 2017. augusztus – fő)

Az első jelentési hónapok (felfutási időszaka) után jól láthatóan 2016 szeptemberére alakult ki az a kb. 28 ezer fő körüli létszám, amely kisebb-nagyobb eltérésekkel állandónak tekinthető (közép-) értéket képvisel. Ugyanekkor azt sem felejthetjük el, hogy a tényleges várakozók száma ettől biztosan eltér, lévén a szolgáltatók egy része nem jelent. És bár az ismert értékek alapján relatíve jó becslés tehető a tényleges számokra vonatkozóan, pontos várakozói számokat nem állapíthatunk meg két oknál fogva.

1. A nem jelentők között nem tudhatjuk biztosan, hogy mennyiben vonatkoztathatóak rájuk a jelentőknél megismert várakozói számok.[3]
2. Mivel jogszabály nem definiálja pontosan, kiket kell várakozóknak tekinteni,[4] a szolgáltatók eltérő módszerek alapján tehetnek jelentést, eltérő kategóriákban tarthatják nyilván a várakozókat. Így csak annyi bizonyos, hogy milyen tendenciák jelennek meg az ágazat különböző szolgáltatásaiban, és azok hozzávetőleges súlya mennyit nyom a latba.

3. táblázat – Jelentések összesített jellemzői (2017. március – 2017. augusztus)

Amint korábban utaltunk rá, a szolgáltatók jelentős része továbbra is elhagyja a várakozók számának jelentését. Korábbi hónapok kimutatásaiban azt is megvizsgáltuk, milyen jellemzőkkel írható le a jelentést nem tevő csoport. Ezekből tudjuk, hogy a nem jelentők többsége önkormányzati fenntartásban lévő szociális alapszolgáltatás, és lényegi jellemzője ennek a klaszternek az állandóság. Az augusztusban nem jelentők többsége a korábbi hónapokban sem tett jelentést. Júliusban a 2120 nem jelentő közül 1575 megegyezik az augusztusban sem jelentőkkel, a júniusi 2839 nem jelentőből 1762, a májusi 2046-ból 1554 szolgáltató ugyanabból a nem jelentő csoportból került ki. És bár van némi mozgás hónapról hónapra a nem jelentők között (júniustól augusztusig mindössze kb. 200 olyan intézmény szerepel a listákban, amelyik csak időnként nem jelent, a többség a jelentést rendszeresen nem tevők közé tartozik), a nem jelentők csoportjában az állandó tagok száma nagyobb, mint az időnként nem jelentőké.

Hajléktalan személyek átmeneti szállása szolgáltatásban megjelenő várakozói értékek közötti területi különbségek

Elemzésünk második részében, az augusztusi adatbázis alapján, azt vizsgáltuk meg, milyen megyék szerinti összefüggés mutatható ki a hajléktalan személyek átmeneti szállására beadott várakozói igények között.

1. térkép – Hajléktalan személyek átmeneti szállása szolgáltatásra várakozók megyei megoszlása (fő)

Az első és legszembetűnőbb, hogy nagy eltérések vannak megyénként az ellátásra várakozók között. Miközben nyolc megyében egyáltalán nem jelentettek ebbe a típusú ellátásba várakozót, a megyék többségében regisztráltak ellátásra várókat. Előfeltételezéseinknek megfelelően Budapest kiemelkedik a várakozók számát illetően. Az összes augusztusban ellátásra várakozó (707 fő) 74,1%-a budapesti intézménybe szeretne bekerülni. Ha az összes hajléktalan átmeneti ellátásban lévő férőhelyet vesszük alapul, a budapesti férőhelyek száma (3149 db) 56,7%-a az összes férőhelynek (összes férőhely 5549 db). Még sem mondhatjuk, hogy a várakozói igények fajlagosan itt a legmagasabbak, mivel Budapest látszólag dominánsabb várakozói igényeit torzítják a hiányzó adatok (hiszen azokkal a megyékkel nem számoltunk, amelyekben nem jelennek meg várakozók).

Fajlagosan vizsgálva az értékeket az előbbitől pontosabban láthatjuk, hol jelentkeznek legsürgetőbben a bekerülési igények (lásd 4. táblázat).

4. táblázat – Várakozók megoszlása megyénként, 100 ellátottra számolt igények nagysága szerint besorolva

Ha az adott megyére jellemző férőhelyek szerint arányosítjuk a várakozók számát, Budapest, a kimagasló várakozói létszámadat mellet is csupán negyedik a listán a maga 16,6-os értékével. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanis 44,1, Vas megyében 18,9, Komárom-Esztergomban pedig 17,3 fő várakozó jut 100 ellátotti férőhelyre. Azaz hiába Budapesten a legmagasabb a várakozók száma, a kisebb, vidéki ellátásokban létszámarányosan időnként nagyobb az igény a szolgáltatásba bekerülésre, mint Budapesten.

Összefoglalás

1. A kettővel ezelőtti hónap visszaesése után, majd az előző hónapban regisztrált kiemelkedést követően a várakozók száma visszatért az eddig mért értékek átlagának közelébe.
2. A várakozói számok ellátások közötti megoszlásai is a korábbiakban megszokottak szerint alakultak.
3. Miközben a jelentők aránya alig változik, láthattuk, hogy a nem jelentők csoportjának egyik fontos ismérve az állandóság, vagyis dominánsan ugyanazok a szolgáltatások hagyják el a jelentéstételt hónapról hónapra, az időnként nem jelentők száma lényegesen alacsonyabb.
4. A hajléktalan személyek átmeneti szállása szolgáltatásban, bár a budapesti várakozói számok kiemelkednek (ekképpen az igény is bizonyos értelemben), ha meglévő férőhelyekre vetítjük a várakozói számokat, kiderül, hogy három megyében is magasabb fajlagos értékeket mérhetünk, mint Budapesten. Vagyis – ebben az értelemben – egyes megyékben nagyobb igény mutatkozik a szolgáltatásra, mint a fővárosban.

Kérdés, probléma esetén várjuk észrevételeit a kutatas@szgyf.gov.hu címen.

A jelentés itt letölthető