Várakozók jelentésének elemzése 2017. augusztus

A korábbi hónapban tapasztalt magas számok után a jelentési hajlandóság a korábban megszokott mederbe tért vissza. Ennek megfelelően a várakozásra jellemző értékek is a már megszokott értékeket mutatják. Az elemzés második részéből megtudhatjuk, hogy bár Budapest kiemelkedik hajléktalan személyek átmeneti szállása férőhelyei és várakozók számát illetően, fajlagosan vizsgálva a vonatkozó értékeket három megye is megelőzi bekerülési igény tekintetében a vizsgált hónapban.
Várakozók jelentésének elemzése 2017. augusztus

Várakozók jelentése elemzés

2017. 08. 01. állapot szerint

Várakozások jellemzői

1. táblázat – Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlása 2017. augusztus 1-én

Színkód 1: narancs = szakosított ellátások, zöld = alapellátások

Színkód 2: világoskék = nagyszámú várakozó összes várakozóban (cc. >= 500), lila = nagyszámú várakozó 100 férőhelyre számítva (cc. >= 30)

Ellátási forma és típus

ellátás altípus

várakozók száma (fő)

megoszlás összes várakozóban (%)

100 ellátottra jutó várakozók száma (fő)

Ápolást,

gondozást nyújtó

intézményi

ellátás

Fogyatékos személyek otthona

1630

4,4%

12,4

Hajléktalanok otthona

180

0,5%

40,4

Idősek otthona

25 339

67,6%

46,8

Pszichiátriai betegek otthona

2788

7,4%

33,8

Szenvedélybetegek otthona

375

1,0%

27,7

Átmeneti

elhelyezést

nyújtó

intézményi

ellátás   

Fogyatékos személyek gondozóháza

67

0,2%

22,3

Hajléktalan személyek átmeneti szállása

707

1,9%

12,7

Időskorúak gondozóháza

2506

6,7%

79,3

Pszichiátriai betegek átmeneti otthona

69

0,2%

68,3

Szenvedélybetegek átmeneti otthona

22

0,1%

16,1

Lakóotthoni

ellátás

Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona

243

0,6%

20,0

Fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona

24

0,1%

6,3

Pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona

8

0,02%

3,8

Szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona

1

0,003%

1,1

Rehabilitációs intézményi

ellátás

Fogyatékos személyek rehabilitációs

intézménye

92

0,2%

11,5

Hajléktalan személyek rehabilitációs

intézménye

54

0,1%

22,0

Pszichiátriai betegek rehabilitációs

intézménye

23

0,1%

18,0

Szenvedélybetegek rehabilitációs

intézménye

56

0,1%

10,1

Támogatott

lakhatás

Támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére

383

1,0%

38,4

Támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére

111

0,3%

28,1

Támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére

10

0,03%

4,3

Házi

segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás

714

1,9%

0,6

Jelzőrendszeres házi segítségny.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

692

1,8%

2,4

Közösségi

ellátások

Pszichiátriai betegek részére nyújtott

közösségi alapellátás

50

0,1%

1,1

Szenvedélybetegek részére nyújtott

közösségi alapellátás

109

0,3%

2,5

Nappali ellátás

Fogyatékos személyek nappali ellátása

235

0,6%

2,9

Időskorúak nappali ellátása

138

0,4%

0,3

Pszichiátriai betegek nappali ellátása

20

0,1%

0,6

Szenvedélybetegek nappali ellátása

67

0,2%

1,9

Szociális étk.

Szociális étkeztetés

193

0,5%

0,1

Támogató szolg.

Támogató szolgáltatás

417

1,1%

3,5

Fejlesztő

foglalkoztatás

Fejlesztő foglalkoztatás

141

0,4%

1,3

Összesen

100,0%

Minimális változásról ad számot az augusztusi adatsorunk az előző hónaphoz képest, akár a várakozói számokat, akár a 100 fő ellátottra vonatkozó értékeket vesszük alapul. A tendenciák azonosak a korábbi hónapokban látottakkal, a várakozó számokat tekintve a szakosított szociális ellátások kimagaslanak, azon belül pedig a dominánsan az idősellátás jegyzi a legmagasabb várakozói számokat, ahogy 100 ellátottra vetített értékek alapján is az idősellátás emelkedik ki. Mindezt azonban nagyban befolyásolják a jelentések jellemzői.

Jelentések jellemzői

2. táblázat – Taj-azonosítóval és Taj nélkül regisztrált várakozók számának alakulása 2017. március – 2017. augusztus

Várakozót jelentők

2017.

márc. db

2017.

ápr. db

2017.

máj. db

2017.

jún. db

2017.

júl. db

2017.

aug. db

Taj-azonosítóval (összes igénylés)

34 773

36 818

35 555

32 355

36 126

35 673

Taj-azonosító nélkül (össz. ig.)

934

716

696

721

1060

1015

Összes várakozó[1]

(Taj ismétlődésekkel – össz. ig.)

35 707

37 534

36 251 

33 076

37 178

36 688

Tényleges várakozók (fő)

(Taj ismétlődések nélkül) [2]

28 556

28 727

28 051

26 609

29 590

28 440

Az előző hónaphoz képest minimális csökkenést láthatunk az összesített várakozói számokban. A júniusi, szokásosnál alacsonyabb, és a júliusi, az eddigi hónapokban mérttől magasabb várakozó számok után augusztusban a közel 28,5 ezer fő hozzávetőleg megfelel a jelentési rendszerben hónapról hónapra megjelenő átlagos értéknek (a 2016 szeptembere óta jegyzett várakozói számok átlaga 28 300 fő).

  1. ábra – Tényleges várakozók számának alakulása (2016. július – 2017. augusztus – fő)

Az első jelentési hónapok (felfutási időszaka) után jól láthatóan 2016 szeptemberére alakult ki az a kb. 28 ezer fő körüli létszám, amely kisebb-nagyobb eltérésekkel állandónak tekinthető (közép-) értéket képvisel. Ugyanekkor azt sem felejthetjük el, hogy a tényleges várakozók száma ettől biztosan eltér, lévén a szolgáltatók egy része nem jelent. És bár az ismert értékek alapján relatíve jó becslés tehető a tényleges számokra vonatkozóan, pontos várakozói számokat nem állapíthatunk meg két oknál fogva.

  1. A nem jelentők között nem tudhatjuk biztosan, hogy mennyiben vonatkoztathatóak rájuk a jelentőknél megismert várakozói számok.[3]
  2. Mivel jogszabály nem definiálja pontosan, kiket kell várakozóknak tekinteni,[4] a szolgáltatók eltérő módszerek alapján tehetnek jelentést, eltérő kategóriákban tarthatják nyilván a várakozókat. Így csak annyi bizonyos, hogy milyen tendenciák jelennek meg az ágazat különböző szolgáltatásaiban, és azok hozzávetőleges súlya mennyit nyom a latba.

3. táblázat – Jelentések összesített jellemzői (2017. március – 2017. augusztus)

Jelentések típusai

szolgáltatók szerint

2017.

márc. db.

2017.

ápr. db.

2017.

máj. db.

2017.

jún. db.

2017.

júl. db.

2017.

aug. db.

Taj-t vagy e nélkülit jelentett

1428

1616

1626

1298

1472

1441

nincs várakozót jelentett

4125

4381

4233

3778

4326

4268

nem jelentett

2156

2137

2046

2839

2120

2203

összes szolgáltató[5]

7709

7871

7925

7915

7918

7912

jelentő szolgáltatók

5553

5997

5859

5076

5798

5709

jelentők aránya

72,0%

76,2%

73,9%

64,1%

73,2%

72,2%

Amint korábban utaltunk rá, a szolgáltatók jelentős része továbbra is elhagyja a várakozók számának jelentését. Korábbi hónapok kimutatásaiban azt is megvizsgáltuk, milyen jellemzőkkel írható le a jelentést nem tevő csoport. Ezekből tudjuk, hogy a nem jelentők többsége önkormányzati fenntartásban lévő szociális alapszolgáltatás, és lényegi jellemzője ennek a klaszternek az állandóság. Az augusztusban nem jelentők többsége a korábbi hónapokban sem tett jelentést. Júliusban a 2120 nem jelentő közül 1575 megegyezik az augusztusban sem jelentőkkel, a júniusi 2839 nem jelentőből 1762, a májusi 2046-ból 1554 szolgáltató ugyanabból a nem jelentő csoportból került ki. És bár van némi mozgás hónapról hónapra a nem jelentők között (júniustól augusztusig mindössze kb. 200 olyan intézmény szerepel a listákban, amelyik csak időnként nem jelent, a többség a jelentést rendszeresen nem tevők közé tartozik), a nem jelentők csoportjában az állandó tagok száma nagyobb, mint az időnként nem jelentőké.

Hajléktalan személyek átmeneti szállása szolgáltatásban megjelenő várakozói értékek közötti területi különbségek

Elemzésünk második részében, az augusztusi adatbázis alapján, azt vizsgáltuk meg, milyen megyék szerinti összefüggés mutatható ki a hajléktalan személyek átmeneti szállására beadott várakozói igények között.

  1. térkép – Hajléktalan személyek átmeneti szállása szolgáltatásra várakozók megyei megoszlása (fő)

Az első és legszembetűnőbb, hogy nagy eltérések vannak megyénként az ellátásra várakozók között. Miközben nyolc megyében egyáltalán nem jelentettek ebbe a típusú ellátásba várakozót, a megyék többségében regisztráltak ellátásra várókat. Előfeltételezéseinknek megfelelően Budapest kiemelkedik a várakozók számát illetően. Az összes augusztusban ellátásra várakozó (707 fő) 74,1%-a budapesti intézménybe szeretne bekerülni. Ha az összes hajléktalan átmeneti ellátásban lévő férőhelyet vesszük alapul, a budapesti férőhelyek száma (3149 db) 56,7%-a az összes férőhelynek (összes férőhely 5549 db). Még sem mondhatjuk, hogy a várakozói igények fajlagosan itt a legmagasabbak, mivel Budapest látszólag dominánsabb várakozói igényeit torzítják a hiányzó adatok (hiszen azokkal a megyékkel nem számoltunk, amelyekben nem jelennek meg várakozók).

Fajlagosan vizsgálva az értékeket az előbbitől pontosabban láthatjuk, hol jelentkeznek legsürgetőbben a bekerülési igények (lásd 4. táblázat).

4. táblázat – Várakozók megoszlása megyénként, 100 ellátottra számolt igények nagysága szerint besorolva

Megye

várakozók

(fő)

férőhelyek (fő)

100 ellátottra jutó várakozók száma (fő)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

49

111

44,1

Vas megye

21

111

18,9

Komárom-Esztergom megye

13

75

17,3

Budapest

524

3149

16,6

Heves megye

4

25

16,0

Csongrád megye

14

103

13,6

Békés megye

13

110

11,8

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

27

267

10,1

Zala megye

7

75

9,3

Hajdú-Bihar megye

8

94

8,5

Pest megye

6

104

5,8

Fejér megye

21

376

5,6

Összesen

707

4600

15,4

Ha az adott megyére jellemző férőhelyek szerint arányosítjuk a várakozók számát, Budapest, a kimagasló várakozói létszámadat mellet is csupán negyedik a listán a maga 16,6-os értékével. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanis 44,1, Vas megyében 18,9, Komárom-Esztergomban pedig 17,3 fő várakozó jut 100 ellátotti férőhelyre. Azaz hiába Budapesten a legmagasabb a várakozók száma, a kisebb, vidéki ellátásokban létszámarányosan időnként nagyobb az igény a szolgáltatásba bekerülésre, mint Budapesten.

Összefoglalás

  1. A kettővel ezelőtti hónap visszaesése után, majd az előző hónapban regisztrált kiemelkedést követően a várakozók száma visszatért az eddig mért értékek átlagának közelébe.
  2. A várakozói számok ellátások közötti megoszlásai is a korábbiakban megszokottak szerint alakultak.
  3. Miközben a jelentők aránya alig változik, láthattuk, hogy a nem jelentők csoportjának egyik fontos ismérve az állandóság, vagyis dominánsan ugyanazok a szolgáltatások hagyják el a jelentéstételt hónapról hónapra, az időnként nem jelentők száma lényegesen alacsonyabb.
  4. A hajléktalan személyek átmeneti szállása szolgáltatásban, bár a budapesti várakozói számok kiemelkednek (ekképpen az igény is bizonyos értelemben), ha meglévő férőhelyekre vetítjük a várakozói számokat, kiderül, hogy három megyében is magasabb fajlagos értékeket mérhetünk, mint Budapesten. Vagyis – ebben az értelemben – egyes megyékben nagyobb igény mutatkozik a szolgáltatásra, mint a fővárosban.

Kérdés, probléma esetén várjuk észrevételeit a kutatas@szgyf.gov.hu címen.

 


[1] Összes várakozó alatt mindazokat értjük, akik Taj-azonosítóval vagy Taj nélkül lettek regisztrálva a jelentési rendszerben adott időpontban. Ebben az esetben figyelembe vesszük, hogy egy várakozó több helyre adott be igényt, ennek megfelelően több helyre számoljuk be, lévén több helyen jelentkezik, mint várakozó.

[2] Tényleges várakozók – Taj-azonosítóval vagy e nélkül rögzített várakozók, de személyenként csak egyszer számolva, figyelmen kívül hagyva, hogy az illető hány helyre adott be igényt. A Taj-azonosítóval nem rendelkezők esetén a többszörös igényléseket nem tudjuk figyelembe venni, mivel egyedi azonosító híján ezt nem ismerjük.

[3] Egyéb kutatásokból tudjuk, hogy a válaszolók és nem válaszolók könnyen képviselhetnek két alapjában meghatározó attitűdöt, ami a hozzájuk tartozó értékekben is megmutatkozhat, a különbségek pedig kvázi csoportjellemzőkkel is bírhatnak. Esetünkben például könnyen lehet, hogy a nem válaszolók között a döntő többségnél nincsenek várakozók, ezért nem is tartják kötelességüknek, hogy jelentést tegyenek – mondván, nincs mit jelenteni. Ezek miatt nem mindig lehet jó becslést tenni a nem válaszolók értékeire a válaszolók ismert számai alapján.

[4] Pl. Ahol nincs előgondozás, ott kiket lehet pontosan várakozóként definiálni közös módszertan szerint. Mennyiben számítson várakozónak, aki ugyan tegnaptól került a várakozói listára, de tudjuk, hogy két hét múlva megkapja a szolgáltatást. Stb. Az ilyen és hasonló kérdéseket a szolgáltatók egymástól eltérően kezelhetik, ezáltal egymástól eltérő módszerekkel sorolhatnak be egyéneket saját listáikon, ezáltal más értelmezések mellett tehetnek jelentést.

[5] A szociális szakosított és alapellátásban szolgáltatást nyújtók, kivéve falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka. Lásd 1993. évi III. törvény 20. § (5) pontja.

A jelentés itt letölthető    

 598 megtekintés