Várakozók jelentésének elemzése 2017. június
Várakozók jelentése elemzés
2017. 06. 01. állapot szerint
Várakozás jellemzői
1. táblázat – Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlása 2017. június 1-én
Színkód 1: narancs = szakosított ellátások, zöld = alapellátások
Színkód 2: világoskék = nagyszámú várakozó összes várakozóban (cc. >= 500), lila = nagyszámú várakozó 100 férőhelyre számítva (cc. >= 30)
Ellátási forma és típus |
ellátás altípus |
várakozók száma (fő) |
megoszlás összes várakozóban (%) |
100 ellátottra jutó várakozók száma (fő) |
Ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás
|
Fogyatékos személyek otthona |
1484 |
4,0% |
11,3 |
Hajléktalanok otthona |
204 |
0,6% |
45,7 |
|
Idősek otthona |
22 672 |
61,5% |
42,0 |
|
Pszichiátriai betegek otthona |
2648 |
7,2% |
32,1 |
|
Szenvedélybetegek otthona |
354 |
1,0% |
26,1 |
|
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás |
Fogyatékos személyek gondozóháza |
71 |
0,2% |
23,6 |
Hajléktalan személyek átmeneti szállása |
798 |
2,2% |
14,4 |
|
Időskorúak gondozóháza |
2167 |
5,9% |
68,4 |
|
Pszichiátriai betegek átmeneti otthona |
68 |
0,2% |
67,3 |
|
Szenvedélybetegek átmeneti otthona |
3 |
0,0% |
2,2 |
|
Lakóotthoni ellátás
|
Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona |
240 |
0,7% |
19,8 |
Fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona |
43 |
0,1% |
11,2 |
|
Pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona |
12 |
0,0% |
5,7 |
|
Szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona |
3 |
0,0% |
3,4 |
|
Rehabilitációs intézményi ellátás
|
Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye |
97 |
0,3% |
12,1 |
Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye |
57 |
0,2% |
23,2 |
|
Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye |
21 |
0,1% |
16,4 |
|
Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye |
39 |
0,1% |
7,0 |
|
Támogatott lakhatás
|
Támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére |
383 |
1,0% |
38,4 |
Támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére |
124 |
0,3% |
32,4 |
|
Támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére |
20 |
0,1% |
8,6 |
|
Házi segítségnyújtás |
Házi segítségnyújtás |
1081 |
2,9% |
1,1 |
Jelzőrendszeres házi segítségny. |
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás |
662 |
1,8% |
2,3 |
Közösségi ellátások
|
Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás |
65 |
0,2% |
1,5 |
Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás |
127 |
0,3% |
3,0 |
|
Nappali ellátás
|
Fogyatékos személyek nappali ellátása |
317 |
0,9% |
3,9 |
Időskorúak nappali ellátása |
481 |
1,3% |
1,2 |
|
Pszichiátriai betegek nappali ellátása |
44 |
0,1% |
1,2 |
|
Szenvedélybetegek nappali ellátása |
75 |
0,2% |
2,1 |
|
Szociális étkeztetés |
Szociális étkeztetés |
1101 |
3,0% |
0,6 |
Támogató szolgáltatás |
Támogató szolgáltatás |
1194 |
3,2% |
15,9 |
Fejlesztő foglalkoztatás |
Fejlesztő foglalkoztatás |
236 |
0,6% |
2,2 |
Összesen |
|
|
100,0% |
|
Az elmúlt hónaphoz képest a várakozói számok kisebb heterogenitást mutatnak, amely leginkább annak köszönhető, hogy a jelentések száma e hónapban elmaradt a szokásostól (lásd később). Jelentősebb változást, amely nem a jelentések elmaradásának számlájára írható, csak a szociális étkeztetésben és a támogató szolgáltatásban láthatunk. A korábbi hónapokban nem volt példa arra, hogy ezer fölé kússzanak e két területen a várakozói létszámok. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy e szolgáltatások esetén milyen tényezők mozdították el a létszámokat az eddig megszokott, legfeljebb néhány százfős értékekről. A jelenség azért is figyelemre méltó, mert emelkedést érzékeltünk e szolgáltatások esetén már az elmúlt hónapban is, amikor a korábbi egy-két száz fős értékekről 700 fölé ugrott mindkét esetben a várakozók száma. Okát azonban egyelőre nem ismerjük.
Ha 100 jelenlegi ellátottra vizsgáljuk a várakozók számát, szintén inkább az állandóság figyelhető meg, legfeljebb kismértékű mozgás érzékelhető a szolgáltatások korábban ismert értékei alapján. Kivéve a támogató szolgáltatást, amelynél a nagy várakozói számokkal jelentősen nőtt a 100 főre jutó várakozók száma is. Míg a korábbi hónapokban gyakran az egy százalékot sem érte el, addig a vizsgált időszakban 15,9%-ot tett ki a várakozók aránya a jelenleg ellátott kliensekhez képest.
Jelentések jellemzői
2. táblázat – Taj-azonosítóval és Taj nélkül regisztrált várakozók számának alakulása 2017. január – 2017. június
Várakozót jelentők |
2017. jan. fő |
2017. febr. fő |
2017. márc. fő |
2017. ápr. fő |
2017. máj. fő |
2017. jún. fő |
Taj-azonosítóval |
36 426 |
33 507 |
34 773 |
36 818 |
35 555 |
32 355 |
Taj-azonosító nélkül |
831 |
955 |
934 |
716 |
696 |
721 |
Összes várakozó[1] (Taj ismétlődésekkel) |
37 257 |
34 462 |
35 707 |
37 534 |
36 251 |
33 076 |
Tényleges várakozók (Taj ismétlődések nélkül) [2] |
28 985 |
27 012 |
28 556 |
28 727 |
28 051 |
26 609 |
Összességében megállapítható, hogy a vizsgált hónapban visszaesett a várakozók száma. A beadott várakozó igények együttes értékei több mint háromezres hanyatlást produkáltak e hónapban, a tényleges (vagyis a személysoros) várakozói létszám is másfél ezres visszaesésről tanúskodik. Mindez vélhetően a pünkösdi hosszú hétvége számlájára írható. A háromnapos munkaszüneti időszakban a szolgáltatások egy része nem üzemelt, más szolgáltatók sokan csak minimális létszámmal működtek, így a jelentéstétel (amelyre csupán a hónap elsejétől ötödike éjfélig van lehetőség) a szokásosnál több helyen maradhatott el.
- ábra – Tényleges várakozók számának alakulása (2016. július – 2017. június – fő)
Ha hosszú idősorosan vizsgáljuk a tényleges várakozók számát, látható, hogy idén márciustól lassan esik vissza azoknak a száma, akik valamilyen szociális ellátásra adtak be ellátási igényt. Azonban mindez nem a várakozói igények visszaesését mutatja, hanem a jelentések visszaesésével magyarázható.
3. táblázat – Jelentések összesített jellemzői (2017. január – 2017. június)
Jelentések típusai szolgáltatók szerint |
2017. jan. db |
2017. febr. db. |
2017. márc. db. |
2017. ápr. db. |
2017. máj. db. |
2017. jún. db. |
Taj-t vagy e nélkülit jelentett |
1488 |
1356 |
1428 |
1616 |
1626 |
1298 |
nincs várakozót jelentett |
4386 |
3924 |
4125 |
4381 |
4233 |
3778 |
nem jelentett |
1737 |
2414 |
2156 |
2137 |
2046 |
2839 |
|
|
|
|
|
|
|
összes szolgáltató[3] |
7611 |
7694 |
7709 |
7871 |
7925 |
7915 |
jelentő szolgáltatók |
5874 |
5280 |
5553 |
5997 |
5859 |
5076 |
jelentők aránya |
77,2% |
68,6% |
72,0% |
76,2% |
73,9% |
64,1% |
A vizsgált időszakban csökkent a jelentők száma és aránya, e hónapban a jelentésre kötelezettek mindössze 64,1%-a tette meg adatszolgáltatását időre, ami közel 10 százalékpontos visszaesés az elmúlt hónaphoz képest, és 16 százalékpontos visszaesés az eddigi legmagasabb mért értékhez képest (2016 októberében 80,1% jelentett). A jelentők arányát részben befolyásolja, hogy a szolgáltatások száma január óta jelentősen nőtt, azonban ez is csak kisebb részben magyarázza az érték alacsony voltát, az elmúlt hónapokhoz képest alacsony értékért főleg a nem jelentők magas száma felel, amely kiugróan magas lett ebben a hónapban.
Ellátásba jutás esélye beadott igények száma szerint
E hónapban azt vizsgáltuk meg az alapadatok mellett, hogy milyen összefüggés mutatkozik a beadott igények száma és a bekerülési esélyek között. Korábbi tanulmányainkban több helyen is kitértünk rá, hogy egy érintett akár 5-14 helyre is bead ellátási igényt, a két-három helyre benyújtott szolgáltatási igények pedig relatíve gyakorinak számítanak. A kérdés: milyen hatással van a bekerülési esélyekre, ha valaki több helyre ad be igényt? A 4. táblázat azoknak az adatait tartalmazza, akik 2016 szeptemberében várakozólistára kerültek és 2017 májusáig valamilyen ellátásban megállapodáshoz jutottak.
4. táblázat – Várakozási és bekerülési értékek 2016. szeptember – 2017. május
Beadott igények száma |
megállapodások száma 2017. májusig |
várakozási ráta (összes igénylésre)[4] |
bekerülőkre számított ráta[5] |
bekerülési/ várakozási arányszám |
1 |
10 346 |
81,8% |
77,5% |
94,8 |
2 |
1925 |
12,3% |
14,4% |
117,0 |
3 |
677 |
4,4% |
5,1% |
116,4 |
4 |
321 |
1,2% |
2,4% |
208,5 |
5 |
40 |
0,2% |
0,3% |
130,3 |
5+ |
38 |
0,2% |
0,3% |
188,6 |
Összesen |
13 347 |
100,0% |
100,0% |
|
2017. május közepéig 13 347 fővel köttetett megállapodás a 2016 szeptemberi várakozói lista alapján.[6] A megkötött megállapodások 77,5%-a olyan várakozói igény alapján jött létre, amelyet csak egy helyre adtak be, 14,4%-a két helyre, 5,1%-a három helyre beadott igénylések alapján realizálódott, és így tovább. Hogy ezeket az értékeket jobban megértsük, érdemes megnézni, hogy az összes várakozó között milyen arányban fordultak elő az előző évben egyszeres, kétszeres, háromszoros stb. igénylések. Ezek alapján jól látszik, hogy bár a megállapodások 77,5%-a egyszeres igény alapján köttetett meg, mindez alacsonyabb érték, mint a 2016-os, összes várakozó között számított ráta, amely 81,8% volt. Így az egy szolgáltatásra benyújtott igények rosszabb hatásfokkal realizálódtak (100 alatti arányszám) mint a két, három, vagy akár több helyre benyújtott igénylések (ahol az arányszámok rendre 100, sőt akár 200 felettiek).
Még tisztábbá teszi a képet, ha azt vizsgáljuk, hogy a 2016-os igénylők esetén, akik végül beju-tottak valamilyen szolgáltásba, milyen eséllyel jutottak be az elmúlt 10 hónapban aszerint, hogy hány helyre adtak be igényt.
- ábra – Bekerülési értékek beadott várakozási igények száma szerint
Míg az egy helyre igényt benyújtóknak csak a 45,5%-a jutott be 10 hónap alatt valamilyen ellátásba, addig a két- vagy többszörös igénylések potentátjai 56-90%-os eséllyel[7] jutottak megállapodáshoz ugyanez idő alatt. Vagyis a beadott igények számának növekedésével lineárisan nő a bejutás esélye is (ahogy kiinduló hipotézisünk alapján vártuk is).
Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy determinisztikus összefüggés van a beadott vára-kozói igények száma és a bejutás esélye között, és a biztos bejutáshoz elég, ha valaki növeli a beadott igényeinek a számát. A szociális ellátórendszer ugyanis – ellentétben az egészségügyi ellátórend-szerrel – nem csupán az ellátási igények számától függően nyújt szolgáltatást a különböző ellátásokban. Szinte minden ellátás esetén a Szolgáltatói Nyilvántartásba bejegyzett engedélyezett férőhelyszámok, létszámkeretek, feladatmutatók szabályozzák a bejutandók (lehetséges bejutók) számát, ami korlátokat állít az ellátást igénylők és a szolgáltatók elé. Azt is figyelembe kell venni, hogy az itt számolt értékek csak a már megállapodáshoz jutók esetében igazak, akik pedig adott időpontban nem teszik ki az összes, vizsgálatba bevont igénylő felét sem.
Összefoglalás
- E hónapban jelentősen csökkent a jelentők száma és aránya, ami nagyban befolyásolta a várakozói értékeket. Jó alapunk van feltételezni, hogy a jelentések elmaradása annak köszönhető nagyrészt, hogy a jelentés megtételének ideje a szokásostól több napból álló ünnepi időszakra esett (sok szolgáltatás például nem is működött a hosszú hétvégén).
- A várakozói értékek arányszámai – az első pontban említettek ellenére – csak kis heterogenitást mutattak, azt jelezve ezzel, hogy az alapvető tendenciák a szolgáltatásokban nem változtak.
- Mindössze két szolgáltatás mutatott eltérő képet az eddig megszokottól (szociális étkeztetés és támogató szolgáltatás), amelyek esetén relatíve jelentős várakozói létszámnövekedést regisztráltunk.
- Hipotézisünk igazolódott, miszerint összefüggés van a beadott szolgáltatási igények száma és a bejutás esélye között. Minél több igényt adott be valaki, annál valószínűbb, hogy záros határidőn belül bejut egyik vagy másik szolgáltatásba. Ugyanakkor a bejutás – természetesen – számos egyéb tényezőtől is függ.
[1] Összes várakozó alatt mindazokat értjük, akik Taj-azonosítóval vagy Taj nélkül lettek regisztrálva a jelentési rendszerben adott időpontban. Ebben az esetben figyelembe vesszük, hogy egy várakozó több helyre adott be igényt, ennek megfelelően több helyre számoljuk be, lévén több helyen jelentkezik, mint várakozó.
[2] Tényleges várakozók – Taj-azonosítóval vagy e nélkül rögzített várakozók, de egyszer számolva, figyelmen kívül hagyva, hogy az illető hány helyre adott be igényt. A Taj-azonosítóval nem rendelkezők esetén a többszörös igényléseket nem tudjuk figyelembe venni, mivel egyedi azonosító híján ezt nem ismerjük.
[3] A szociális szakosított és alapellátásban szolgáltatást nyújtók, kivéve falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka. Lásd 1993. évi III. törvény 20. § (5) pontja.
[4] 2016. szeptember 1-én ismert összes igénylésen belüli megoszlás.
[5] 2017. május 10-ig megkötött megállapodásokon belüli megoszlás.
[6] Ez több mint 4000-rel magasabb, mint a korábban vizsgált április 1-ei érték, ami arra utal, hogy a bekerülési értékek heterogenitása magas, könnyen lehet, hogy míg egyik hónapban csupán 2-3 ezer fő jut ellátáshoz a várólistákról, addig a másik hónapban a bekerülési lehetőségek jobbak. Így 10 hónap alatt a 2016 szeptemberében várakozók 48%-a jutott valamilyen ellátáshoz mostanáig.
[7] A 100%-os értéket kiugró értékként kezeljük kutatói döntés alapján.
A jelentés itt letölthető |
336 megtekintés