Várakozók jelentésének elemzése 2017. július

A várakozók száma ebben a hónapban meghaladta a 29 ezret, amelyre eddig nem volt példa. Ugyanakkor a korábbiakhoz képest nagyobb létszámú várakozó nem módosította jelentősebben az ellátásonkénti megoszlási arányokat, amelyek így az eddig megszokott tendenciák szerint alakultak. E hónapban a várakozók számok és megoszlások általános képe mellett megvizsgáltuk, milyen összefüggések mentén oszlanak meg megyei bontásban az idősek otthonára várakozók. Az adataink szerint elsősorban a Duna a választóvonal, vagyis a nagyobb várakozói számok és arányok összességében a Dunától nyugatra találhatók.
Várakozók jelentésének elemzése 2017. július

Várakozók jelentése elemzés

2017. 07. 01. állapot szerint

Várakozások jellemzői

1. táblázat – Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlása 2017. június 1-én

Színkód 1: narancs = szakosított ellátások, zöld = alapellátások

Színkód 2: világoskék = nagyszámú várakozó összes várakozóban (cc. >= 500), lila = nagyszámú várakozó 100 férőhelyre számítva (cc. >= 30)

Ellátási forma és típus

ellátás altípus

várakozók

száma (fő)

megoszlás

összes

várakozóban

(%)

100

ellátottra

jutó

várakozók

száma (fő)

Ápolást, gondozást nyújtó

intézményi

ellátás

Fogyatékos személyek otthona

1610

4,3%

12,2

Hajléktalanok otthona

214

0,6%

48,0

Idősek otthona

25 679

68,6%

47,5

Pszichiátriai betegek otthona

2794

7,5%

33,8

Szenvedélybetegek otthona

366

1,0%

27,0

Átmeneti

elhelyezést nyújtó intézményi

ellátás

Fogyatékos személyek gondozóháza

70

0,2%

23,3

Hajléktalan személyek átmeneti szállása

715

1,9%

12,9

Időskorúak gondozóháza

2308

6,2%

73,1

Pszichiátriai betegek átmeneti otthona

77

0,2%

76,2

Szenvedélybetegek átmeneti otthona

21

0,1%

15,3

Lakóotthoni

ellátás

Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona

219

0,6%

18,1

Fogyatékos személyek rehabilitációs célú

lakóotthona

12

0,03%

3,1

Pszichiátriai betegek rehabilitációs célú

lakóotthona

8

0,02%

3,8

Szenvedélybetegek rehabilitációs célú

lakóotthona

2

0,01%

2,3

Rehabilitációs intézményi

ellátás

Fogyatékos személyek rehabilitációs

intézménye

87

0,2%

10,9

Hajléktalan személyek rehabilitációs

intézménye

57

0,2%

23,2

Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye

21

0,1%

16,4

Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye

51

0,1%

9,2

Támogatott

lakhatás

Támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére

381

1,0%

38,2

Támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére

169

0,5%

42,8

Támogatott lakhatás szenvedélybetegek

részére

8

0,0%

3,4

Házi

segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás

687

1,8%

0,5

Jelzőrendszeres házi segítségny.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

674

1,8%

2,4

Közösségi ellátások

Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás

40

0,1%

0,9

Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás

107

0,3%

2,5

Nappali ellátás 

Fogyatékos személyek nappali ellátása

223

0,6%

2,7

Időskorúak nappali ellátása

141

0,4%

0,4

Pszichiátriai betegek nappali ellátása

13

0,03%

0,4

Szenvedélybetegek nappali ellátása

64

0,2%

1,8

Szociális

étkeztetés

Szociális étkeztetés

133

0,4%

0,1

Támogató

szolgáltatás

Támogató szolgáltatás

330

0,9%

2,8

Fejlesztő

foglalkoztatás

Fejlesztő foglalkoztatás

125

0,3%

1,2

Összesen

100,0%

Nincs jelentős változás a várakozói számokat illetően az elmúlt időszakhoz képest a szolgáltatások többségében. Az elmúlt havi visszacsúszás után a korábbi hónapokban megismert várakozói számok és arányok tértek vissza a szolgáltatási igények megoszlásaiban. Mindez alátámasztja az elmúlt hónapban tett megállapítást, miszerint az ekkor regisztrált adatokat és azoknak a megszokott értékektől való eltéréseit nagyrészt a jelentéselmaradások számlájára írhatjuk. Ezek az ingadozások világosan mutatják, milyen nagy szerepe van az adatok megoszlásának alakulásában a jelentéstételnek, vagy éppen azok elmaradásának. Bár a fő tendenciákra nincsenek jelentős hatással, egyes szolgáltatások várakozói értékeit jelentősebben befolyásolhatják a hiányzó értékek. Ezért is lenne fontos látnunk, milyen lenne az összkép akkor, ha minden szolgáltatás megtenné a jelentési kötelezettségét, amire eddig még nem volt példa.

Mindezek mellett azonban olyan változásokat is láthatunk a táblázatban, amely mögött egyéb (nem csupán jelentési hajlandósággal összefüggő) ágazati hatásokat kell feltételeznünk. A házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatások elmúlt két hónapban látott kiugró értékei visszaálltak a korábbi szintre. Ugyanez történt a szociális étkeztetés és a támogató szolgáltatás tekintetében, ahol az elmúlt két-három hónapban jelentős várakozói szám emelkedést láthattunk, és amely most a néhány hónappal ezelőtt szokásos értékekre állt vissza.

Fajlagos mérőszámok alapján is hasonló a helyzet. A szolgáltatások értékei a jelentők számának emelkedésével visszaálltak a korábban megszokott mértékekre. A támogató szolgáltatás és a szociális étkeztetés szolgáltatásoknál ugyanakkor jelentősebb változást regisztráltunk. A szolgáltatásokra várakozók aránya a szolgáltatásban részesülők között jelentősebben emelkedett az elmúlt hónapokban, a mostani időszakra viszont a korábbi szintre esett vissza. A változás okát nem tudjuk (sem a növekedés, sem a csökkenés nem magyarázható a jelenlegi adatok alapján).

Jelentések jellemzői

2. táblázat – Taj-azonosítóval és Taj nélkül regisztrált várakozók számának alakulása 2017. február – 2017. július

Várakozót jelentők

2017.

febr. fő

2017.

márc. fő

2017.

ápr. fő

2017.

máj. fő

2017.

jún. fő

2017.

júl. fő

Taj-azonosítóval

33 507

34 773

36 818

35 555

32 355

36 126

Taj-azonosító nélkül

955

934

716

696

721

1060

Összes várakozó

(Taj ismétlődésekkel)

34 462

35 707

37 534

36 251 

33 076

37 178

Tényleges várakozók

(Taj ismétlődések nélkül)

27 012

28 556

28 727

28 051

26 609

29 590

E hónapban új csúcsot ért el a várakozók száma. A várakozói jelentéstétel tavaly májusi bevezetés óta egyetlen hónapban sem volt még példa arra, hogy a várakozók tényleges száma átlépje a 29 ezres határt. Az idősoros kimutatáson jól látszik, hogy eddig mindössze egy olyan hónap volt az elmúlt 13 jelentéstételi időszak alatt, amikor a tényleges várakozók száma megközelítette a 29 ezret (2017 januárja – lásd 1. ábra). Ahogy arra sem láttunk példát, hogy a Taj-azonosító nélküli várakozók száma az ezres határt haladja meg. Mindez ugyanakkor nem a jelentő szolgáltatók számának emelkedésével áll összefüggésben (lásd később), hanem inkább az egyes szolgáltatásokban megjelenő várakozók száma nőtt kisebb mértékben.

1.ábra – Tényleges várakozók számának alakulása (2016. július – 2017. július – fő)

3. táblázat – Jelentések összesített jellemzői (2017. február – 2017. július)

Jelentések típusai

szolgáltatók szerint

2017.

febr. db.

2017.

márc. db.

2017.

ápr. db.

2017.

máj. db.

2017.

jún. db.

2017.

júl. db.

Taj-t vagy e nélkülit jelentett

1356

1428

1616

1626

1298

1472

nincs várakozót jelentett

3924

4125

4381

4233

3778

4326

nem jelentett

2414

2156

2137

2046

2839

2120

összes szolgáltató

7694

7709

7871

7925

7915

7918

jelentő szolgáltatók

5280

5553

5997

5859

5076

5798

jelentők aránya

68,6%

72,0%

76,2%

73,9%

64,1%

73,2%

Az elmúlt hónapban regisztrált csökkenés után a jelentők számának emelkedésével ismét a szolgáltatások közel háromnegyede tett jelentést a várakozói létszámairól. Ezzel együtt a jelentők aránya elmarad az eddig regisztrált legmagasabb értéktől, amikor a jelentésre kötelezett szolgáltatók négyötöde jelentett (2016. október). Az elmúlt hónaphoz képest azonban közel 10%-pontos emelkedést figyelhetünk meg.

Ahogy korábban utaltunk rá, az elmaradó jelentések nagyban befolyásolják a várakozói igények pontos feltérképezését. Még egyetlen hónapban sem tett minden szolgáltató jelentést, sőt vannak szolgáltatók, akik az elmúlt 13 hónapban egyszer sem, vagy csak kis számban jelentettek.

Idősek otthonaiban tapasztalható területi különbségek

E havi elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, vannak-e, és ha igen, milyen különbségek fedezhetők fel az idősek otthona ellátások között megyénként, esetleg mutatnak-e a különbségek valamilyen területi összefüggést. Ha megnézzük, megyénként mekkora a várakozók száma, illetve ezt összevetjük a férőhelyek számával, jól látható differenciákat látunk kirajzolódni.

4. táblázat – Idősek otthonaira várakozók és férőhelyek megyei megoszlása

Megyék

várakozók száma

férőhelyek száma

100 főre jutó

várakozók száma

ragsor

100 főre jutó

várakozók szerint

Somogy

606

2288

26,5

1

Békés

1160

3835

30,2

2

Pest

1808

5903

30,6

3

Nógrád

340

1010

33,7

4

Jász-Nagykun-Szolnok

859

2459

34,9

5

Szabolcs-Szatmár-Bereg

1327

3717

35,7

6

Fejér

838

2138

39,2

7

Hajdú-Bihar

1034

2621

39,5

8

Veszprém

806

1840

43,8

9

Csongrád

1112

2442

45,5

10

Bács-Kiskun

1363

2911

46,8

11

Borsod-Abaúj-Zemplén

1660

3506

47,3

12

Komárom-Esztergom

748

1480

50,5

13

Vas

667

1298

51,4

14

Tolna

883

1551

56,9

15

Baranya

1534

2660

57,7

16

Budapest

4584

6927

66,2

17

Zala

1196

1663

71,9

18

Heves

1307

1687

77,5

19

Győr-Moson-Sopron

1847

2098

88

20

Összesen

25 679

54 034

A táblázatban halványzölddel jelöltük a nyugat-magyarországi megyéket, illetve sárgával kiemeltük Budapestet és Pest megyét mint centrumterületeket. Karakteresen kiemelkedik az ország nyugati része e mátrix alapján. Rangsor alapján jól látszik, hogy a húszas lista második felében egyértelműen az ország nyugati felén elhelyezkedő megyék dominálnak, mindössze három nem nyugati megye kapott helyet a fajlagos értékek alapján legtöbb várakozót felvonultató megyék között, ami mindössze 30%-a a második tizes klaszternek. Míg az ország keleti felén megyei bontásban 26 és 45 fő közötti várakozó jut átlagban 100 ellátottra, addig a nyugati részen 47-88 fő, vagyis a különbség jelentős. Az összes várakozó 61,5%-a vár a felső tízbe tartozó megyék egyik vagy másik intézményébe való bekerülésre, míg az alsó tíz megyében lévő intézményekbe csupán 38,5%. Ezek alapján elmondható, hogy a nagyobb várakozói igények idősek otthonaiba bekerülésre Nyugat-Magyar-országon jelennek meg nominálisan és arányokat tekintve egyaránt.

Összefoglalás

  1. Ellentétben az előző jelentési időszakkal, a korábbi hónapokra jellemző jelentési arányokat regisztráltunk e hónapban, a jelentésre kötelezettek mintegy háromnegyede tett jelentést a várakozói létszámadatairól ismét.
  2. A várakozók tényleges száma az eddigi legmagasabb értéket érte el, meghaladta a 29 ezret, illetve a Taj-azonosító nélküli várakozók esetén az ezret.
  3. Jelentős változást nem mértünk az összes szolgáltató viszonyában az előző hónapokhoz képest, miközben néhány szolgáltatás esetén az elmúlt két-három hónapban mért emelkedő értékek visszaestek korábban regisztrált mértékekre (különösen támogató szolgáltatás és szociális étkeztetés esetén).
  4. Jelentős területi különbségek mérhetők az idősek otthonaira várakozók között. Az e szolgáltatásra várakozók többségében az ország nyugati felén található valamely intézménybe szeretnének bejutni (nominálisan és fajlagos értékek alapján egyaránt). A különbség fajlagos értékek alapján különösen jelentősnek mondható.

A jelentés itt letölthető    

 282 megtekintés