Tájékoztató a rehabilitációs ellátásról

Ki jogosult rehabilitációs ellátásra?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) szerint rokkantsági ellátásra az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, azaz

• akinek az egészségi állapota 51–60 % közötti, és a foglalkoztathatósága az egészségi állapota alapján rehabilitációval helyreállítható (B1 kategória), vagy
• akinek az egészségi állapota 31-50 % közötti, és egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1 kategória), vagy

ÉS

• a kérelem benyújtását megelőzően biztosítotti jogviszonyban állt:

– 5 éven belül legalább 1095 napon át,

– 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy

– 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,

ÉS

• rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A biztosítottak körét a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: régi Tbj.) 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 5. §-a, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a tartalmazza.

Biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

• aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
• aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

A biztosítási időbe be kell számítani

• a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
• a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,
• a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték,
• a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.

Biztosítási időként kizárólag a Tbj. 6. §-ában (2020. július 1. napját megelőzően a régi Tbj. 5. §-ában), valamint az Mmtv. által nevesített, fentiekben felsorolt jogviszonyok időtartama vehető figyelembe.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása szempontjából rendszeres pénzellátásnak minősülnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást.

A komplex minősítés szabályaival, valamint annak időbeli hatályával kapcsolatos részletes tájékoztatást a „Komplex minősítéssel összefüggő információk” c. dokumentum tartalmazza.

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránti kérelem előterjesztése

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített adatlapon a kérelmező bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi vármegyei kormányhivatalnál, mint rehabilitációs hatóságnál terjeszthető elő. Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest vármegye területére terjed ki. Külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. A kérelemhez csatolni kell a háziorvos által kitöltött „ORVOSI BEUTALÓ az orvosszakértői szervhez, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából” c. nyomtatványt, valamint a „Nyilatkozat a szakértői minősítéshez” c. nyomtatványt”.

A rehabilitációs pénzbeli ellátás összege

A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs pénzbeli ellátásra jogosult. A rehabilitációs ellátás havi összege annak a megváltozott munkaképességű személynek

• akinek egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1 minősítési kategória), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka,
• aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1 minősítési kategória), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka.

A havi átlagjövedelem a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék) alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa.

Ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa.

Ha a jogosult, amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

Ha a rehabilitációs ellátásra jogosult személy a fent leírtak alapján meghatározható havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs ellátás havi összege annak a megváltozott munkaképességű személynek

• akinek egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1 minősítési kategória), az alapösszeg 30 százaléka,
• aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1 minősítési kategória), az alapösszeg 40 százaléka.

Az ellátások emeléséről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból intézkedik, tehát az ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania.

A fentiek alapján a kérelem alapján rehabilitációs ellátásra jogosult megváltozott munkaképességű személyek ellátásának havi összege az alábbiak szerint alakul:

Az ellátás	Az ellátás havi összege:	Az ellátás havi minimum összege:	Az ellátás havi maximum összege:
51-60 % közötti egészségi állapot, foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1 kategória)	Havi átlagjövedelem 35%-a	41.297 Ft (alapösszeg 30%-a)	55.062 Ft (alapösszeg 40%- a)
31-50 % közötti egészségi állapot, tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. (C1 kategória)	Havi átlagjövedelem 45%-a	55.062 Ft (alapösszeg 40%-a)	68.828 Ft (alapösszeg 50%- a)

 

Állapotváltozás esetén az ellátási összeg megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.

Amennyiben az ellátásban részesülő személy a felülvizsgálatot megelőzően nem rendelkezett havi átlagjövedelemmel, a felülvizsgálatot követően számára megállapított új minősítési kategória minimum összegében kerül megállapításra az ellátás összege.

A rehabilitációs ellátás összegéből 10% nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül.

A rehabilitációs ellátás folyósításának kezdő időpontjára, időtartamára és folyósítására vonatkozó szabályok

A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól, a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg.

Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, számára a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.

Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult személy azon a napon, amelytől a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni, annak időtartamát meghosszabbítani nem lehet. A rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama főszabály szerint az ellátás megállapításának alapjául szolgáló komplex minősítési bizottsági vélemény időbeli hatályához igazodik.

A Tbj. rendelkezései alapján a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek az ellátás összege után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Erre tekintettel a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül. A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátás összegét a nyugdíjjárulék levonását követően folyósítja.

A rehabilitációs ellátás a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelkedik, azonban az ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség.

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy együttműködési kötelezettsége

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles az együttműködési kötelezettségének keretein belül

• a rehabilitációs ellátás megállapításáról rendelkező határozat közlésétől számított 10 napon belül megkeresni a rehabilitációs hatóságot az együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.
• 10 napon belül értesíteni a rehabilitációs hatóságot, ha az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, keresőtevékenységet folytat, vagy keresőtevékenysége megszűnt, illetve a 60 napi egybefüggő keresőképtelenségéről, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül.
• a rehabilitációs hatóságnál meghatározott időpontban megjelenni,
• aktívan munkahelyet keresni,
• a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni,
• megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni,
• megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ideértve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a meghatározott együttműködési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra – de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra – fel kell függeszteni. A folyósítás felfüggesztésének időtartama a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamába beleszámít. A folyósítás felfüggesztése időtartamának lejártát követően a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból intézkedik a rehabilitációs pénzbeli ellátás ismételt folyósításáról. A folyósítás felfüggesztésének időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást a felfüggesztés időtartamának lejártát követően folyósított ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszűnése, illetve megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50 százalékáig terjedhet.

A rehabilitációs ellátások felülvizsgálata

A rehabilitációs ellátás vonatkozásában főszabály szerint a rehabilitációs hatóságot nem terheli felülvizsgálati kötelezettség tekintettel arra, hogy a rehabilitációs ellátás a határozott időtartam elteltével megszűnik, azonban az alábbi – jogszabály által előírt – esetekben a rehabilitációs hatóságnak el kell végeznie a felülvizsgálatot. Erre tekintettel a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez

• az ellátott kérelmére,
• a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás vagy legalább 60 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén
• olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy
• célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

Amennyiben az ellátásban részesülő személy állapotában változás következik be, tehát a felülvizsgálat során megállapított minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőző kategóriától, akkor az ellátás az új minősítési kategória figyelembevételével az erről szóló döntést követő naptól kerül megállapításra. A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Amennyiben állapotjavulás következett be, és a megállapított ellátás összege csökken, a csökkentett ellátási összeg a döntést követő második hónap első napjától kerül folyósításra. (Amennyiben – állapotjavulás esetén – az új minősítési kategória figyelembevételével rehabilitációs ellátás kerül megállapításra, úgy az erről szóló döntés keltét követő naptól a döntés keltét követő hónap első napját megelőző napig a korábban folyósított ellátás összege a nyugdíjjárulék mértékével csökkentett összegben kerül folyósításra.)

Állapotváltozás esetén az ellátási összeg megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni. Amennyiben az ellátásban részesülő személy a felülvizsgálatot megelőzően nem rendelkezett havi átlagjövedelemmel, a felülvizsgálatot követően számára megállapított új minősítési kategória minimum összegében kerül megállapításra az ellátás összege.

Ha a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy nem történt állapotváltozás, az ellátásban részesülő számára a korábbi ellátás kerül továbbfolyósításra.

Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként (akár a korábban folyósított rehabilitációs ellátás alapjául szolgáló minősítési kategóriával egyező, akár eltérő) rehabilitációs ellátásra jogosító minősítési kategória (B1 vagy C1) kerül megállapításra, a felülvizsgálat eredményeként megállapított rehabilitációs ellátást a korábban megállapított rehabilitációs ellátás időtartamából hátra lévő időtartamra lehet megállapítani tekintettel arra, hogy a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartamát meghosszabbítani nem lehet.

A rehabilitációs ellátás megszűnése és megszüntetése

A rehabilitációs ellátás megszűnik

• az ellátás időtartamának leteltével, valamint
• az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától.

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

• kérte (a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával);
• más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat (a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal);
• egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi (az erről szóló döntés keltét követő naptól);
• egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek (a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával. A megszüntetési ok fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani);
• az együttműködési, értesítési kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti (a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával.);
• a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy (a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával); vagy
• foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor (a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával. A megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – ennél rövidebb jogosultsági idő esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel arra, hogy jogalap nélkül felvett ellátásnak minősült, a folyósított ellátást vissza kell fizetni).

A rehabilitációs ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység

2021. január 1-től a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők a keresőtevékenység időtartamára és a keresőtevékenységből származó jövedelem összegére vonatkozó megkötés nélkül, korlátlanul végezhetnek munkát ellátásuk egyidejű igénybevétele mellett, miután hatályát vesztette az Mmtv. 10. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozó rendelkezés. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére tekintettel – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározottak szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Rehabilitációs szolgáltatások

A szolgáltatások formáit az Mmr. 2. melléklete tartalmazza.

A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra jogosult. A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a rehabilitációs szolgáltatásokat a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal, valamint Budapest Főváros és Pest vármegye területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala, mint rehabilitációs hatóság biztosítja.

A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell a megváltozott munkaképességű személy

• megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és
• megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.

A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosításához a Kormány rendeletében meghatározott akkreditált foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetek (a továbbiakban: akkreditált szolgáltató) részére támogatás nyújtható.

A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét, szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.