Tájékoztató a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezményről

1. Szociális hozzájárulási részkedvezmény

A szociális hozzájárulási adó egy speciális, magyar adónem, amelyet százalékos értékben fejezünk ki és mértékét kormányrendeletek szabják meg. A szociális hozzájárulási adó, vagy röviden „szochó” a jelenlegi formájában 2019 óta létezik. Ez az adónem a magánszemélyek jövedelmének különféle formái, például munkabér és osztalék után kerül megfizetésre a foglalkoztató által. Az adónem célja, hogy fenntartsa a társadalmi ellátórendszereket, többek közt a nyugdíjrendszert és a szociális segélyek rendszerét.

2019. január 1. napján hatályba lépett a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.), amelynek rendelkezései értelmében a rehabilitációs kártya jogintézménye megszűnt. A rehabilitációs kártya helyett foglalkoztatást ösztönző új eszközként 2019. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény(a továbbiakban: adókedvezmény) került bevezetésre, amelyet a Szocho tv. 13. §-a szabályoz.

A Szocho tv. 13. §-a szerint, a részkedvezmény igénybevétele szempontjából megváltozott munkaképességű személynek minősül az a személy

1. a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy,
2. b) aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

A szociális hozzájárulási adóból 2023. évben 13%-os mértékű részkedvezmény illeti meg

1. munkaviszonyban megváltozott munkaképességű természetes személyt foglalkoztató kifizetőt az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból,
2. a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,
3. a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a megváltozott munkaképességű tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.

A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a Szocho tv. 13.§. (3) bekezdés szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.

Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltétele (megfelelő mértékű egészségi állapot vagy átfordult ellátásra való jogosultság) már nem áll fenn, az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe. A jogosultság megszűnéséről az arról szóló határozat átvételétől számított 5 munkanapon belül tájékoztatni kell az adókedvezményt érvényesítő munkáltatót.

A NAV A szociális hozzájárulási adó 2022. c. kiadványa szerint „A kedvezmény az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százaléka.” És ez a mérték a 2023-as évben sem került módosításra.

Tehát 2023. január 1-től ez úgy értelmezendő, hogyha egy megváltozott munkaképességű dolgozó (aki, a szochó törvény szerinti kedvezményre jogosító feltételeknek eleget tesz) bruttó bére nem haladja meg a 573/2022. Korm. rendelet szerinti – középfokú végzettséget/szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén – minimálbér, azaz 232.000 forint kétszeresét (br.464.000 forintot), akkor az adott illető után a munkáltatónak nem keletkezik szochó fizetési kötelezettsége.

A NAV honlapján közzétett A szociális hozzájárulási adó 2022 című dokumentum szerint: ”… több kedvezmény alapjához hasonlóan kell meghatározni a megváltozott munkaképességű személyek után igénybe vehető szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény alapját.

Ez azt jelenti, hogy nem vehetők figyelembe a kedvezmény alapjának megállapításakor

1. a) az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül

• a béren kívüli juttatások,
• a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások,
• a kamatkedvezményből származó jövedelem,

Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege;

1. b) valamint a következő jövedelmek Magyarországon adóztatható része:

• a vállalkozásból kivont jövedelem,
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
• az osztalék^[9], vállalkozói osztalékalap,
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
• az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.”

 

2.Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás egy több, mint 20 éve létező, közvetett foglalkoztatást segítő adó, amely a 25 fő feletti munkavállalói létszámmal rendelkező munkaadók legfontosabb pénzügyi ösztönzője a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása során.

A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 22-24. § szabályozza. Az Mmtv. fent hivatkozott rendelkezései szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

Az Mmtv. 23-24. §-ai értelmében megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni az a személyt,

1. akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (B1, C1, B2, C2, D, E minősítési kategóriával rendelkező személy),
2. aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt (ide sorolhatók a baleseti járadékra; rokkantsági járadékra; magasabb összegű családi pótlékra; bányászok egészségkárosodási járadékára; bányászati dolgozók kereset-kiegészítésére jogosultak), vagy
3. akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
4. aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Az Mmtv. 2021. január 1. napjától hatályos módosítása szerint 2021. január 1-jétől bővült az a személyi kör, akiket megváltozott munkaképességű munkavállalóként lehet figyelembe venni a kötelező foglalkoztatási szint meghatározása szempontjából.

A megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is, aki

1. életévének betöltése szerinti naptári évben,

• köznevelési intézményben – a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint megállapított – sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy
• felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint megállapított – fogyatékossággal élő hallgatónak minősült.

1. a munkaszerződése szerint – jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri. A munkáltatónál

– 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,

– 21-100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,

– 101-250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,

– 251-500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,

– 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének (232.000Ft) kilencszerese, amelynek összege a 2023. évben bruttó 2.088.000 Ft/fő/év.

 A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25 százaléka.

Amennyiben a munkaadó a kötelező foglalkoztatási szintnek megfelelő létszámú megváltozott munkaképességű személyt alkalmaz, mentesül a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól.

2023.

 41,609 megtekintés