Tájékoztató a kivételes rokkantsági ellátásról

Ki jogosult kivételes rokkantsági ellátásra?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 2018. január 1-jétől hatályos 13/A. §-a értelmében, meghatározott feltételek mellett kivételes rokkantsági ellátást igényelhetnek azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik a rokkantsági ellátáshoz nem rendelkeznek elegendő biztosítás idővel.

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek,

• akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
• aki a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
• akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a jogszabályban meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével (azaz a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránt előterjesztett kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 548 nap, 10 éven belül legalább 1278 nap, 15 éven belül legalább 1825 nap biztosítási idővel),
• aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik.

A kivételes rokkantsági ellátásra – a jelen tájékoztatóban megfogalmazott kivételekkel – a rokkantsági ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása szempontjából rendszeres pénzellátásnak minősülnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást.

A komplex minősítés szabályaival, valamint annak időbeli hatályával kapcsolatos részletes tájékoztatást a „Komplex minősítéssel összefüggő információk” c. dokumentum tartalmazza.

A kérelem elbírálása során figyelembe vehető tényezők

A rehabilitációs hatóság a kérelem elbírálásánál megvizsgálja az ügyfél jövedelmi helyzetét, valamint az életkörülményeit. A méltányosság szempontjából figyelembe vehető a különösen kedvezőtlen szociális helyzet, valamint az, hogy az ellátás nélkül az ügyfél vagy a háztartásában élők megélhetése súlyosan veszélyeztetett.

A méltányossági elbírálás során figyelembe vehető havi költségek:

• havi rendszerességgel felmerülő költségek, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti:
• villanyáram-, víz- és gázfogyasztás,
• a távhő-szolgáltatás,
• a csatornahasználat és a szemétszállítás díja,
• a lakbér vagy az albérleti díj,
• a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a közös költség, illetve a tüzelőanyag költségek;
• egyéb többletköltséget jelentő kiadások lehetnek például: magas gyógyszerköltségek, magasabb összegű családi pótlékra, ápolási díjra jogosító gyermek/hozzátartozó nevelése/gondozása, valamint, ha három, vagy több kiskorú ellátásáról kell gondoskodni.
• A jogosultság elbírálása során figyelembe vehető tényezők:
• a véglegessé vált elutasító döntésben a kérelem benyújtását megelőzően elismert biztosítási idő és az azt követően folyamatosan fennállt, jogosító biztosítási időtartam figyelembevételével az ügyfél méltányosság gyakorlása nélkül is jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira;
• az ügyfélre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének időpontja, és annak betöltésével jogosulttá válik-e öregségi nyugdíjra. Erre vonatkozóan az adatlapon adott ügyfélválaszt el kell fogadni;
• a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt benyújtott kérelmét megelőzően az ügyfél hosszú ideig egybefüggő biztosítási idővel rendelkezik;
• adott térség munkaerőpiaci helyzete.

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem előterjesztése:

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a rokkantsági ellátásra való jogosultság megállapításához szükséges biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül terjeszthető elő. Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített adatlapon a kérelmező bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál, mint rehabilitációs hatóságnál terjeszthető elő. Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest vármegye területére terjed ki. Külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. A kérelemhez mellékelni kell:

• minden olyan iratot, dokumentumot vagy ennek másolatát, ami a különös méltánylást indokolja,
• az Adatlapon feltüntetett jövedelmekről, kiadásokról szóló igazolásokat (a kérelem benyújtásának hónapját megelőző 6 havi, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelméről szóló igazolásokat, a kérelmezőt és a vele közös háztartásban élőket terhelő az elmúlt hat hónapban ismétlődő kiadásokról szóló igazolásokat),
• a keresőtevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó munkáltatói igazolásokat,
• rendszeres pénzellátás megállapításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot,
• mezőgazdasági őstermelő esetén őstermelői igazolványt és az érvényesített betétlapot,
• társas vállalkozás tagja esetén társasági szerződést, valamint amennyiben munkaviszonyban áll a társas vállalkozással, munkaszerződését, vagy azok hitelesített másolatát,
• a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetén a gondnokot kirendelő gyámhivatali határozatot,
• meghatalmazott által előterjesztett kérelemhez a szabályszerű meghatalmazást.

A kivételes rokkantsági ellátás összege

Az ellátások havi összegét az ellátás folyósításának évében hatályos alapösszeg alapján kell meghatározni. Az ellátási összeg annak az összegnek a 65%-a, amit az ügyfél a számára minősítési kategória minimum összegében megállapított rokkantsági ellátásként kapna. A fentiek alapján kivételes rokkantsági ellátás havi összege annak a megváltozott munkaképességű személynek

• aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (C2 minősítési kategória), alapösszeg 45 százalékának 65 százaléka,
• aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D minősítési kategória), az alapösszeg 50 százalékának 65 százaléka;
• akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes (E minősítési kategória), az alapösszeg 55 százalékának 65 százaléka.

Az ellátások emeléséről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból intézkedik, tehát az ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania.

A fentiek alapján a méltányossági jogkörben engedélyezhető kivételes rokkantsági ellátás havi összege:

Minősítési kategória:	Az ellátás mértéke:	2023. évben az ellátás összege:
C2	az alapösszeg 45%-ának a 65%-a	40.265 Ft
D	az alapösszeg 50%-ának a 65%-a	44.740 Ft
E	az alapösszeg 55%-ának a 65%-a	49.210 Ft

 

A kivételes rokkantsági ellátás folyósításának kezdő időpontjára és folyósítására vonatkozó szabályok

Kivételes rokkantsági ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától lehet megállapítani. Amennyiben a kivételes rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a kivételes rokkantsági ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

A kivételes rokkantsági ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az azonosítás célját szolgáló folyósítási törzsszám alatt folyósítja. A kivételes rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulék nem kerül levonásra, ezért a kivételes rokkantsági ellátás folyósításának időtartama az öregségi nyugdíj vonatkozásában nem minősül nyugdíjszerző szolgálati időnek. A kivételes rokkantsági ellátás összege mentes az személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége alól.

A kivételes rokkantsági ellátás a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelkedik, azonban az ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség.

A kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személy bejelentési kötelezettsége

A kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személynek tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, illetve az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be.

A kivételes rokkantsági ellátás felülvizsgálata

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) végez

• az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
• az ellátott kérelmére,
• olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy
• célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

A felülvizsgálat során elvégzett komplex minősítési bizottsági vizsgálat eredménye alapján megállapított állapotjavulás (tehát E kategória helyett D vagy C2, D kategória helyett C2 kategória került megállapításra) esetén megállapított ellátási összeg állapotjavulás esetében sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Ez esetben kivételes rokkantsági ellátás a felülvizsgálat során megállapított új minősítési kategória alapján járó összegét az erről szóló döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani. Állapotrosszabbodás (tehát C2 kategória helyett D vagy E, D kategória helyett E kategória került megállapításra) esetén a kivételes rokkantsági ellátás összegét a kivételes rokkantsági ellátás összegére vonatkozó szabályok alapján, az új minősítési kategóriának megfelelő összegben, az erről szóló döntés keltét követő naptól kell megállapítani.

Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személy egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, azaz

• a komplex minősítése alapján az egészségi állapotának mértéke magasabb, mint 50%, vagy
• a komplex minősítése alapján tartós foglalkozási rehabilitációs igényel és a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet meghaladja;

a kivételes rokkantsági ellátást a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától meg kell szüntetni.

A kivételes rokkantsági ellátás megszűnésének és megszüntetésének esetei

A kivételes rokkantsági ellátás megszűnik

• az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától, valamint
• az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal.

A kivételes rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy

• kérte, (a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával)
• más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat (a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal)
• egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn:
• a komplex minősítése alapján az egészségi állapotának mértéke magasabb, mint 50%,
• komplex minősítése alapján rehabilitálható (és a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet meghaladja),

(a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával. A megszüntetési ok fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani)

• az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy (a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával.)
• a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt. (a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával.)

A kivételes rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység

2021. január 1-től a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők a keresőtevékenység időtartamára és a keresőtevékenységből származó jövedelem összegére vonatkozó megkötés nélkül, korlátlanul végezhetnek munkát ellátásuk egyidejű igénybevétele mellett, miután hatályát vesztette az Mmtv. 13. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt korlátozó rendelkezés. A kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére tekintettel – az Ebtv.-ben meghatározottak szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.