Roma Platform Tamásiban
ROMA PLATFORM TAMÁSI
Tolna Vármegyében az első alkalommal került megrendezésre A „Magyar Nemzeti Roma Platform továbbfejlesztése 2024” című projekt Tamási Városban 2025. január 27-én. Az esemény helyszíne a Zöld Pont és Civilház volt, témája pedig a „Romák a közszolgálatban”.
 |
A résztvevőket Porga Ferenc, Tamási város polgármestere köszöntötte. Hangsúlyozta: a városban élő roma közösség jelenléte több évszázados múltra tekint vissza. A helyi roma nemzetiségi önkormányzattal napi kapcsolatot ápolnak, közös céljuk a folyamatos fejlesztés. A város sikeresen valósított meg komplex telepprogramot, amelynek részeként közösségi tér és szociális bérlakások is megújultak. Hozzátette: Tamásiban nincs munkanélküliség, a lakosság jelentős része ingázik, ugyanakkor egyre többen szereznek szakmát, érettségit és folytatják tanulmányaikat.
|
| Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke beszédében kiemelte: a cigány közösség életét hosszú évtizedek óta megpróbáltatások kísérik. Az összefogás, a közösség ereje, az őszinte párbeszéd és az egységes fellépés most különösen fontos. Hangsúlyozta: a jól irányzott szakpolitikai döntések csak akkor lehetnek eredményesek, ha azokat valódi együttműködés támogatja. „Tisztelet, bizalom és hit szükséges a megújuláshoz.” .
|
 |
 |
Sztojka Attila társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár beszédében elmondta, a társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár beszédében rámutatott: a roma ügy nemcsak a romák, hanem az egész nemzet ügye. Stratégiai gondolkodásra van szükség – roma és nem roma oldalon egyaránt. Mint elmondta, a Roma Platform egy olyan párbeszédfórum, amely lehetőséget teremt a helyi eredmények megosztására és a problémák feltárására. A roma közösség ma már nemcsak részese, hanem aktív formálója a társadalmi folyamatoknak. A segélyalapú megközelítés helyett ma a munka, a tanulás és az önálló egzisztencia került előtérbe. |
Az államtitkár kiemelte: „A roma fiatalok, ha esélyt kapnak, bármire képesek lehetnek. A közszolgálati életpálya – így például a rendvédelem – nyitva áll előttük. A roma önkormányzatok pedig egyre professzionálisabb szakmai feladatokat látnak el, ehhez a szükséges támogatást biztosítja a kormányzat.” Hozzátette: a jövő tervezéséhez stabil biztonságérzet, munkahely és képzettség szükséges, amelyek alapot adnak az önálló élethez és közösségi felelősségvállaláshoz.
Esélynövelő intézkedések a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia tükrében címmel Budai Klára (Belügyminisztérium Stratégiai és Nemzetközi Osztályvezető) előadásában ismertette, hogy a Magyar Nemzeti Roma Platform tevékenysége szorosan illeszkedik a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 (MNTFS 2030) kereteihez, amely egyben megfelel az Európai Unió roma keretstratégiáinak is. A platform célja, hogy elősegítse a felzárkózás-politikai párbeszédet, valamint a stratégia célkitűzéseinek közös, összehangolt megvalósítását a kormányzati, civil és helyi szereplők széles körű bevonásával. Az idei évben megtörténik az MNTFS 2030 félidős értékelése, amely lehetőséget teremt a stratégia eddig elért eredményeinek értékelésére valamint a folyamatosan változó társadalmi-gazdasági kihívások elemzésére.
| A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 (MNTFS 2030) a társadalmi egyenlőtlenségek és mélyszegénység csökkentését, valamint a roma közösség társadalmi integrációját átfogó, hosszú távú keretprogramként határozza meg. A stratégia beavatkozási logikája a multidimenzionális megközelítésre épül, amely egyszerre kezeli a gazdasági, oktatási, egészségügyi, lakhatási és közösségi problémákat, felismerve, hogy a társadalmi felzárkózás komplex folyamat, amelynek sikeressége a különböző területek összehangolt fejlesztésén múlik. |  |
A stratégia kilenc tematikus beavatkozási területre fókuszál, amelyek lefedik a születéstől a felnőttkorig tartó életpálya főbb szakaszait, valamint a társadalmi integrációhoz szükséges feltételeket. Az MNTFS 2030 végrehajtását egy átfogó monitoring rendszer támogatja, amely az indikátorok – például a relatív jövedelmi szegénység, munkaintenzitás, és súlyos anyagi nélkülözés – folyamatos mérésével biztosítja a stratégia eredményességének nyomon követését és az adaptív irányítás lehetőségét.
Összességében az MNTFS 2030 a társadalmi felzárkózás átfogó keretrendszerét nyújtja, amely a tudományos kutatások eredményeire, nemzetközi irányelvekre és a hazai tapasztalatokra alapozva határozza meg a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének és a roma közösségek integrációjának legfontosabb irányait.
 |
Bőhm Rita rendőrőrnagy a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság képviseletében mutatta be a rendőri pályához kapcsolódó képzési lehetőségeket: a közbiztonsági járőrképzést, a tiszthelyettesi és a felsőfokú tanulmányokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelentkezők számára egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálat szükséges, emellett ösztöndíjprogram is elérhető. |
Zsiga Péter a Területi Kisebbségi Kapcsolattartó Munkacsoport tagja ismertette az ORFK 22/2011. (X. 21.) számú utasítását, amely szabályozza a rendőrség és a roma nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködés kereteit. Kiemelte a közös célokat:
|
 |
Az esemény zárógondolata minden megszólaló szerint közös volt: a roma közösség és a magyar társadalom jövője nem külön utakról szól, hanem együtt haladva, egymásért dolgozva válik teljessé.
Példakép-életút – Kerekasztal-beszélgetés roma szakemberekkel
A „Romák a közszolgálatban” című rendezvény egyik leginspirálóbb eleme volt a „Példakép-életút” című kerekasztal-beszélgetés, ahol roma fiatalok osztották meg tapasztalataikat tanulásról, hivatásról és kitörésről.
 |
Résztvevők:
- Brandt Bianka Mónika, a Pécsi Tudományegyetem joghallgatója, a Pécsi Evangélikus Roma Szakkollégium hallgatói elnöke,
- Sluzek Klára, mentőtiszt, az Országos Mentőszolgálat tamási állomásának munkatársa,
- Gyöngyösi Gyula, a Belügyminisztérium munkatársa.
A beszélgetés során a résztvevők egyéni életútjukon keresztül mutatták meg, hogyan lehet mélyszegénységből felemelkedni. Brandt Bianka a család támogató erejét emelte ki, Sluzek Klára pedig a Gandhi Gimnázium szerepét hangsúlyozta, amely számára az egyetlen kiút volt.
Tapasztalataik szerint a felsőoktatásban a hallgatói közösségekben gyakran megjelenik az előítélet, azonban a tanári oldalról nem tapasztaltak diszkriminációt. Mindketten a türelemre, kompromisszumkészségre és példamutatásra építik válaszaikat az előítéletekre. Sluzek Klára pozitív példaként említette, hogy munkahelyén elfogadó közeg veszi körül.
A pályaválasztásuk személyes indíttatásból született: Bianka jogászként a roma családok helyzetén szeretne javítani, míg Klára édesanyja betegsége hatására választotta az egészségügyi hivatást.
Szó esett a roma közösségek egészségi állapotáról is: Sluzek Klára a prevenció, a szűrővizsgálatok és az egészségtudatos életmód fontosságára hívta fel a figyelmet. Brandt Bianka a jogi nehézségek közül a tulajdonjog, az adósságkezelés és a családjog problémáit emelte ki, mint a legégetőbbeket.
Kérdések – válaszok: fókuszban a fiatalok, képzések és megelőzés
A program végén a közönség által feltett kérdésekre adott válaszokban három fő téma került előtérbe: a 16–18 évesek felzárkózási lehetőségei, a szenvedélybetegségek megelőzése, valamint a duális képzések kihívásai.
Kincses Ibolya, a Humánszolgáltató Központ munkatársa a fiatalkorúak munkaerőpiaci nehézségeire hívta fel a figyelmet.
Sztojka Attila államtitkár válaszában kiemelte az Útravaló ösztöndíjrendszer jelentőségét, amely a fiatalok iskolában maradását támogatja, és hangsúlyozta a Szakképzési Centrumok ösztöndíj-lehetőségeit is, amelyek gyakran munkalehetőséggel párosulnak.
A szenvedélybetegségek, különösen a drogfogyasztás témája kapcsán az államtitkár rámutatott: a reménytelenség érzése sok fiatalnál vezet függőséghez. A megelőzés egyik kulcsa a minőségi időtöltés és a jövőkép kialakítása, ebben pedig a roma önkormányzatok is kiemelkedő munkát végeznek.
Szó esett a Bari Shej program folytatásáról is, amelyet az államtitkár az egyik legsikeresebb lányokat célzó felzárkózási programnak nevezett. Hangsúlyozta, hogy a jövőben természetbeni támogatások bevezetését is tervezik, új programokkal kiegészítve.
Boros Ferenc a duális képzési rendszer problémáira világított rá: sok jelentkező – még szakmával rendelkezők is – elutasításban részesülnek, és hiányzik a megfelelő kommunikáció. Sztojka Attila válaszában bejelentette: 2025 februárjában indul az „Aktívan a tudásért” projekt, amelynek keretében a fiatalok május-júniustól tanulás mellett munkát is vállalhatnak.
Sztojka Attila társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár facebook oldala
 |
“A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósult meg. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézeteit tükrözik és nem feltétlenül az Európai Unió álláspontját. Az Európai Unió nem tehető felelőssé értük.” |
51 megtekintés