Roma Platform Szolnokon

ROMA PLATFORM SZOLNOKON

2024. december 11.

A Roma Platform 2024 elnevezésű projekt harmadik rendezvényének a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzata adott helyet 2024. december 11-én. A konzultáció fő témája: „A nemzetiségi önkormányzatok és a civil szervezetek szerepe a társadalmi esélyteremtésben” volt.

A rendezvény nyitóbeszédét Borbás Zoltán a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat alelnöke tartotta, aki kiemelte: a roma platform kezdeményezés tökéletesen lefedi a párbeszéd és az együttműködés lényegét. „Mi nem lebontunk, hanem tégláról téglára építkezünk – ebben az építkezésben stratégiai partnerek a nemzetiségi önkormányzatok.”

Burai Pál a Vármegyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köszönetet mondott a kormányzati támogatásért, amely révén pályázatíró munkacsoportjuk eddig közel 200 pályázat sikeres benyújtásában segédkezett. Kiemelte: a vármegyei önkormányzattal kialakított együttműködést továbbra is megbecsülik.

Sztojka Attila társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár beszédében ismertette: „A Roma Platform lényege, hogy megszólítja azokat, akikről az esélyteremtés szól – különösen azokat, akik a terepen dolgoznak. Ők tudják, hogy a hátrányos helyzetű emberek segítése valódi elhivatottságot jelent, és tudniuk kell, nincsenek egyedül.”

Az államtitkár bemutatta a 14 éve épülő esélyteremtési intézményrendszert, amelynek alapja a párbeszéd. Felidézte: Magyarország volt az első, aki az uniós elnöksége idején európai szintre emelte a roma kérdést.

Szavai szerint Európa ma komoly társadalmi és gazdasági kihívások előtt áll, ezért a nemzeteknek saját állampolgáraikra kell figyelniük. A közösségi felemelkedés kulcsa: fiatalok bevonása, az értékekhez való visszatérés, a hagyomány megbecsülése. Ennek jegyében jött létre a Roma Ifjúsági Kerekasztal is.

Dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő ismertette, a tapasztalatok alapján elismerését fejezte ki a nemzetiségi önkormányzatok, valamint a civil szereplők munkája iránt. Hangsúlyozta: a roma kultúra újra él és építkezik, különösen az oktatás és a szociális szféra területén.

 

Németh Margit az SZKTT Humán Szolgáltató Központ intézményvezetője kiemelte: „A Gyermekjóléti Központ nem elveszi a gyermeket – hanem a család megtartó erejében hisz.” A cél: minden gyermek saját családjában nőhessen fel egészségesen, biztonságban.

Kalmár Andrea a Szolnoki Szakképzési Centrum főigazgatója jelezte, hogy intézményük 4 telephelyen 11 iskolát működtet, iskolapadjaikban 5700 gyermek és 800-900 felnőtt tanuló ül rugalmas képzési keretekben. Oktatói tevékenységeik között ott van a Dobbantó program (erre épülve a műhelyiskolákban részszakmát tudnak szerezni a résztvevők), az Orientációs képzés (ha valaki 8. osztály után nem tud még dönteni, akkor kap még egy évet, ahol megismerheti a különböző szakmákat). Mindenkit támogatnak, van tehetséggondozás és az esélyteremtés keretében mentorálás, valamint versenyekre is felkészítik a tanulóikat. Céljuk, hogy a tanulóik a társadalom értékes tagjai legyenek. A nemzetiségi önkormányzatok javaslatára felnőtteket is beiskoláztak, mindenkinek segítő kezet nyújtanak és mindenkihez van kapcsolódásuk.

Dr. Dirner – Sütő Edit Szonja a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal főosztályvezetője azzal folytatta, hogy még 10 évvel ezelőtt 12 000 fő, addig ma körülbelül 3000 fő dolgozik a közfoglalkoztatás keretében. Fő tevékenységük az álláskeresők és az inaktívak támogatása, legfontosabb cél pedig, hogy kikerüljenek az elsődleges munkaerő-piacra. Nagyon népszerű a képzési támogatás a felnőttképzésben, melynek keretében gyerekfelügyelet vehető igénybe, valamint utazási és megélhetési támogatás.

Rusvai Károly Szolnoki Tankerületi Központ tankerületi igazgatója arról beszélt, 2 járás 34 iskolájában (ebből 4 gimnázium és 2 speciális iskola) 12 000 gyerek, 15 000 pedagógus és 2100 technikai munkatárs tartozik hozzájuk. Az ő feladatuk az, hogy a tanulóik minimum a szakképzésbe jussanak el. A résztvevőket, mint szülők arra kéri, hogy tegyék elérhetővé azt, hogy a gyerekeik eljussanak az iskolába. Az iskolában már minden támogatást megkapnak ahhoz, hogy legalább a középfokú végzettségig eljussanak.

Hviszt Sándor az Együtt a Hátrányos Helyzetben Élőkért Egyesület elnöke megszólalásában bemutatta a szervezetét és a tevékenységeiket. 2020-ban egy szolnoki szegregált területen kezdték el a munkát, akkor még „Együtt a szegregátumban élőkért” néven. 2024-től egy Szolgáltató Pontot vezetnek és közösségi irodát is működtetnek. Munkájukban az oktatáson, tehetséggondozáson van a hangsúly, de a kulturális hagyományok ápolása is szerepel a tevékenységeik között.

Dr. Csilleiné Mága Erika a Roma Esély Kulturális, Oktatási és Szociális Egyesület elnöke elmondta, hogy szervezetük 2018-ban alakult, jelenleg a települési önkormányzat fenntartásában Közösségi Házat is működtetnek. Oktatási és szociális feladatokat látnak el, de hangsúlyos a tevékenységükben a tehetséggondozás is. Minden évben táboroztatják a gyerekeket akkor is, ha nem nyertek rá pályázati támogatást. Legfontosabb célkitűzésük olyan értékek átadása, amelyek benntartják a gyerekeket az iskolában. A támogatott gyerekek közül egyre többen jutnak el a középiskolába. Azoknak a roma csoportoknak, amelyek kevésbé ragaszkodnak a roma hagyományokhoz, könnyebb az integráció. Odafigyelnek az egészségmegőrzésre is, minden évben indítanak szűrőbuszokat, valamint az Egészségfejlesztési Irodával együttműködve egészségügyi előadásokat szerveznek. Mivel az önkormányzati forrás véges, szinte minden program megvalósítására pályáznak.

További képek és média megjelenés:

Sztojka Attila társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár facebook oldala

“A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósult meg. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézeteit tükrözik és nem feltétlenül az Európai Unió álláspontját. Az Európai Unió nem tehető felelőssé értük.”

 

 

 

 

 

 33 megtekintés