Roma Platform Kalocsán

ROMA PLATFORM KALOCSA

2024.augusztus 01.

Baranya Vármegyében az első alkalommal került megrendezésre A „Magyar Nemzeti Roma Platform továbbfejlesztése 2024” című projekt Kalocsa Városában 2024. augusztus 01- én. Az esemény helyszíne a Roma Közösségi Ház volt, témája pedig: „Roma holokauszt (pharrajimos), emlékezetkultúra, társadalmi együttélés, kettős identitás”.

Farkas Tibor káplán szerint a roma holokauszt történelmi pillanat volt a romák életében, hiszen hétköznapi emberként váltak áldozattá. Sokszor elgondolkodik azon, hogy mennyi kegyelem van a romák életében. Ma már sok helyen jelen vannak a romák, társadalomban, a művészetben, sportban. Az őseik küzdelme, kitartása van jelen ebben a jelenlétben. Számára jó látni, hogy a hit mennyire fontos egy roma család életében, egy-egy ünnep alkalmával az egész rokonság ünnepel. Az az üzenete a romák felé, hogy adjanak hálát a népükért, és mindenki a jelenlétével, örömével és szeretetével gazdagítsa a romák közösségét.

 

Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsman helyettes kifejtette, hogy a jelenben a múlt ismerete nélkül nehéz elboldogulni, de még nehezebb olyan jövőt építeni, ahol nem követjük el újra a múlt hibáit. Az élhető és diszkrimináció mentes jövő építése közös felelősségünk. Minden jó és minden rossz, a holokauszt felé vezető út is a szavakkal kezdődött.

A roma történelem, különösen a holokauszt kutatása ma is kihívást jelent, amit csak az állam támogatásával lehet magas szinten művelni. A hétköznapi gyűlöletbeszéd akkor is veszélyes a társadalomra, ha nem éri el a bűncselekmény szintjét. Napjainkban a szavakkal kezdhetjük el a pozitív változást is, és ebben segíteni kell a gyerekeinket is. Arra biztatott mindenkit, hogy tanuljunk a múltból és erre tanítsuk a gyermekeinket is.

Radomszki Lászlóné társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár asszony beszédében ismertette a roma platform projektet, melynek első és fontos állomása a roma holokausztról való közös emlékezés. A nemzetiségi törvényt idézte, kiemelve, hogy a „kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség nem a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása”, a „nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részei”. Felhívta a figyelmet a párbeszéd, az együttműködés és jövőépítés fontosságára, mely a roma platformok mottója és célja is.

Simon Zoltán alpolgármester elmondta, hogy a roma holokausztra való emlékezés már hagyomány a városukban. Legfontosabb üzenete a megemlékezésnek, hogy ezek a dolgok soha többet ne fordulhassanak elő.

A beszédeket követően a program a közösségi ház előtti emlékműnél folytatódott. A koszorúzási ceremónia a magyar és a roma himnusszal kezdődött, melyben a Kalocsai Fiúk hagyományőrző roma együttes, Choli Daróczi József és Deák István Benett működött közre,

 

A koszorúzás után műhelybeszélgetésre került sor, melynek beszélgetőpartnerei és előadói Kunhegyesi Nikolett Kiskőrös Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke, Ignácz István a Gandhi Gimnázium igazgatója és Farkas Tibor káplán voltak.

A konzultációs fórum témaindítója Sörös Iván főosztályvezető (Belügyminisztérium) ismertette a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 létrejöttét és felépítését, és stratégia célcsoportját, valamint a kifejezetten roma fókuszú felzárkózás-politikai intézkedéseket.

A műhelybeszélgetés fő beszélgetőpartnerei és előadói Kunhegyesi Nikolett Kiskőrös Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke, Ignácz István a Gandhi Gimnázium igazgatója és Farkas Tibor káplán voltak.

Kunhegyesi Nikolett bevezetésében elmondta, hogy már 5 éve elnöke a nemzetiségi önkormányzatnak és édesapja szellemi örökségét szeretné tovább vinni. Édesapja meghatározó személyisége volt a roma – nem roma együttélésnek, főleg a gyermekekre fókuszált. Úgy látja, hogy a roma nyelv használata egyre kevésbé van jelen. Éppen ezért indították el a „Petőfi nemcsak magyarul” versmondó programot. Az együttélés jegyében gasztronómiai programot is szerveztek, roma hagyományos ételeket főznek, melyeket együtt fogyasztanak el. Szerveznek Roma Nemzetiségi Napot és roma kulturális tábort is. Azt tapasztalja, hogy Kiskörösön a szezonális munka a jellemző az állandó munkahely helyett, a lakhatási problémák tekintetében a szociális bérlakások létrehozását látja megoldásnak.

Ignácz István kihangsúlyozta, hogy azt tartja a legfontosabbnak, hogy ne termelődjön újra a szegénység, meglátása szerint a gyerekek a kulcsai a változásnak. A Gandhi Gimnázium roma nemzetiségi nevelést- oktatást ellátó intézményben nagy hangsúlyt fektetnek az identitás erősítésére. A gimnáziumukban mindkét csoportból vannak tanulóik, és azt érzékelik, hogy a szülői támogatás ott van a tanulóik mögött. Úgy véli, hogy a szülők bevonása nélkül kevésbé lennének eredményesek, csak az iskola kevés ehhez. A legnagyobb problémának tartja, ha a szülő úgy gondolja, hogy majd az iskola megold minden problémát. A szülőkre szükség van, a szülőkre fókuszálni kell.

Farkas Tibor jelezte, hogy sajnos kevés roma pap van az egyházukban, ugyanakkor örömmel látja, hogy minden egyházmegyében jelen van a cigánypasztoráció. Véleménye szerint a roma gyerekek életének alakulása az oktatáson múlik, ez azt is jelenti, hogy kell, hogy legyen valaki a háttérben, aki megtanítja nekik azt, amit otthon nem tud megtanulni.

“A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósult meg. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézeteit tükrözik és nem feltétlenül az Európai Unió álláspontját. Az Európai Unió nem tehető felelőssé értük.”

 

 

 

 

 

 53 megtekintés