Roma Platform Babócsán

2023. szeptember. 28.

 

Somogy vármegye harmadik – és egyben utolsó – Roma Platform rendezvényének Babócsa település adott helyet, Jáger Gábor polgármester úr meghívására. A 2023. szeptember 28-án megtartott rendezvényen a kistelepülési önkormányzatok felzárkózás-politikai tapasztalatait, valamint a romák, roma nők felzárkózás-politikai intézkedésekben való szerepét tárgyaltuk.

Jáger Gábor polgármester úr (Babócsa Község Önkormányzata) köszöntőbeszédében kiemelte a felzárkózási programok szerepét a település életében, valamint a gyermekes családok körében. Úgy véli, hogy az önkormányzat által fenntartott Biztos Kezdet Gyerekház nem csupán a kisgyermekeknek, hanem a szülőknek és a teljes családnak is segítségére van, az óvodai és iskolai élet megalapozását szolgálja.

Bogdán Imre elnök úr (Somogy Vármegyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat) a roma platform rendezvények informáló, tájékoztató szerepét emelte ki. Somogy vármegyét érintő roma kutatásra alapozva, fontosnak látja felzárkózási, oktatási programok további megerősítését, valamint azok folyamatosságának és fenntarthatóságának biztosítását. Felhívta a figyelmet a roma tanulók iskolai lemorzsolódására, a diplomás roma fiatalok elvándorlására, mindezekben intézkedést sürget, megoldásként akár az alulról jövő intézkedéseket is támogatva.

Huszti Gábor alelnök úr (Somogy Vármegyei Közgyűlés) beszédében a fórumok és vármegyei felzárkózási programok – szakképzést érintő is – fontosságát hangsúlyozta, az együttműködések megerősítését és a közösséget. Véleménye szerint valódi előrelépést jelentene, ha a vármegyében működő szervezetek együtt, közösen tudnának dolgozni, ezt a közösséget építeni kell.

Sörös Iván főosztályvezető úr (Belügyminisztérium) köszöntőjében elmondta, hogy a Roma Platform rendezvénysorozat kiemelt feladata és célkitűzése a konzultáció, amelyeknek értékes része a helyi sajátosságok és tapasztalatok megismerése, hiszen ezek alapjai fejlesztéseknek is. Megosztotta az ADI-ROM (az Európa Tanács roma ügyekkel foglalkozó szakértői bizottsága) nemzetközi konferenciáján szerzett tapasztalatait, melynek egyik fő tanúsága, hogy hazánkban példaértékű kezdeményezések és konzultációs folyamatok vannak jelen.

Előadásában ismertette a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 fő kereteit, az elfogadott Emberi Erőforrás Operatív Program Plusz felzárkózás-politikai célkitűzéseit, s az erre épülő fejlesztési irányokat. Ismertette továbbá Svájci- Magyar Együttműködési Program keretében tervezett fejlesztéseit, mely többek között például a közigazgatási ügyekben való digitális ügyintézésben is segítséget nyújtana hátrányos helyzetű csoportoknak, köztük romáknak.

A kerekasztal-beszélgetésben olyan települések vezetői, polgármesterei vettek részt, akik korábban megvalósítottak vagy jelenleg is működtetnek felzárkózási programot.

Résztvevők:

• Bereczkiné Pavelka Jolán (Istvándi – Felzárkózó települések program)
• Koós Csaba Tibor (Barcs – Integrált térségi gyermekprogramok)
• Jáger Gábor (Babócsa – Biztos Kezdet Gyerekház)
• Kiss Péter Pálné (Újvárfalva – Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal).

 

Jáger Gábor polgármester úr elmondta, hogy a gyermekek digitális eszközökhöz való hozzáférését és az ezzel kapcsolatos fejlődés lehetőségét szeretné biztosítani. Támogatják és teret adnak a felzárkózási programoknak, a Biztos Kezdet Gyerekház is nagy szerepet tölt be a gyermekek oktatásban való előrelépésében, sőt a szülők és a teljes család vonatkozásában is értékes eredményeket hoz. Kiemelte továbbá jó kapcsolatukat a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

Kis Péter Pálné polgármester asszony úgy látja, hogy településükön nincs ,,cigánykérdés”, az együttélés példaértékű. Kiegészíti egymást az önkormányzat, a roma nemzetiségi önkormányzat és a helyi civil szervezetek. Nagy eredménynek tartja, hogy szinte az összes gyermek középiskolába megy az általános iskola elvégzése után, valamint a szegregált élethelyzetek felszámolása című projektből közösségi terek, lakhatási lehetőségek jöttek létre.

Bereczkiné Pavelka Jolán polgármester asszony ismertette a település társadalmi-gazdasági helyzetét, az ebből adódó nehézségeket és helyi megoldásaikat. A településen óvoda van, de általános iskola nincs, Jó kis hely program működött, jelenleg a Felzárkózó települések hosszú távú programja fut. Közfoglalkoztatásban 28 főt foglalkoztatnak, 13 tanulót alkalmaztak diákmunkában, rendkívüli támogatással segítik a rászoruló családokat.

Koós Csaba Tibor polgármester úr elmondta, hogy a Barcs városnak mintegy 1000 fős szegregátuma van. Lakásfelújítások, közösségi ház bővítése megtörtént, azonban a lakhatási problémák orvoslására szociális bérlakásokra volna szükség, ennek érdekében már két pályázat is beadásra került a közelmúltban. Az Intregrált gyerekesély program keretében települési és járási szinten sikerült a leginkább rászoruló gyermekeket elérni, s projekt eredményeként a helyi általános iskolában új irodarész került kialakításra, amely e gyermekeket hivatott szolgálni.

A kerekasztal-beszélgetés végén is lehetősége volt a közönségnek hozzászólni, kérdést feltenni. Bogdán Péter (Somogy Megyei Roma Önkormányzat) úgy véli, hogy a roma nemzetiség érdekképviseletét szükséges megerősíteni, fontos volna a roma nemzetiségi önkormányzatok bevonása a döntéshozatalba.

A második kerekasztal beszélgetésben olyan romák, roma nők vettek részt, akik valamelyik felzárkózási programban dolgoznak.

Résztvevők:

• Bogdán János (Somogyvár Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat)
• Bogdán Vilma Éva (Több Eséllyel, Biztos Kezdet Gyerekház)
• Jágerné Rózsavölgyi Szabina (Babócsa Biztos Kezdet Gyerekház)
• Tóth-Orsós Sarolta (Kaposvári Hangya Tanoda).

Bogdán Vilma Éva szerint sokszor hátrányt jelenthet romának lenni, de a az önkormányzati hivatalban és a településen ezt nem tapasztalja. Úgy látja, hogy nagy szükség van roma szakemberekre, előttük könnyebben megnyílnak a roma származású emberek, ugyanakkor a nemroma emberek is gyakran felkeresik őt.

Bogdán János 2009 óta vezeti a nemzetiségi önkormányzatot Somogyváron, ahol kb. 40% a roma lakosság aránya. Pozitívan értékelik, hogy létrehozták a Biztos Kezdet Gyerekházat, s büszkék arra, hogy az országban ez az egyetlen roma nemzetiségi önkormányzat által fenntartott Gyerekház. Elmondása szerint gyerekkorában nem érte diszkrimináció, azonban képviselői és fenntartói szerepkörében gyakran tapasztal negatív előítéletet. Javasolja, hogy a Biztos Kezdet Gyerekházakban ne legyen kötelező diplomával rendelkező szakmai vezetőt  foglalkoztatni.

Jágerné Rózsavölgyi Szabina a babócsai Biztos Kezdet Gyerekház szakmai vezetője. Egyik szülője roma, származására nagyon büszke. Korábban ő is Útravaló ösztöndíjban is részesült, a középiskolában sok negatívum érte, de a főiskola ennek ellentéte volt. Véleménye szerint jó, ha minél több roma szakemberrel találkoznak az emberek, de felhívta a figyelmet, hogy mindez olykor konfliktusokkal, nehézségekkel is jár, akár roma közösségen belül is.

Tóth-Orsós Sarolta gyógypedagógus, Tanodában dolgozik. A településen, ahol felnőtt 3-4 család volt roma. A nagyszülei tartották a roma kultúrát, azonban a szülei már nem. Úgy érzi, hogy nem érte hátrány, főként pozitív diszkriminációval találkozott eddigi élete során. Roma identitását főleg felnőttként kezdte megélni, gyermekkorában a településen mindössze 3-4 család volt roma. Úgy véli, hogy a szülők könnyebben elfogadják a roma szakembereket, de a szemléletmód is nagyon fontos.

 

 

A projektet az Európai Unió Jogok, Egyenlőség és Polgárság programja (REC- 2014-2020) támogatta.

 

 

 

 225 megtekintés