Országos záró-konferencia – Magyar Nemzeti Roma Platform megerősítése 2022-2023.
2023. október 17-én került megrendezésre a Magyar Nemzeti Roma Platform megerősítése 2022-2023. című projekt záró-rendezvénye, mely a Baranyában, Békésben, Somogyban, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében dolgozó szakembereket, szervezeteket szólította meg. A rendezvényre több mint száz résztvevő érkezett a vármegyékből
Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár köszöntőbeszédében elmondta, hogy a roma platform lényege, hogy a gondoskodáspolitika, a felzárkózás-politika minél szélesebb réteget vonjon be, a 15 vármegyei rendezvényen több mint 750 szakember és területen dolgozó kolléga vett részt. Kiemelte, hogy a döntéshozók számára fontos és értékes a kellő tereptapasztalat.
Radomszki Lászlóné társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár köszöntőbeszédében a tájékoztatást, a konzultációt, a partnerséget, az együttgondolkodást emelte ki a 2016 óta megvalósuló roma platformok fő fókuszának. Tájékoztatást adott a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint kiemelte a szakterület együttműködési rendszerét, melyben a helyi és országos egyeztető fórumok mellett, a roma platform vármegyei szinten is konzultációt biztosít.
Tóth Judit európai fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár ismertette az Emberi Erőforrás Operatív Program Plusz tervezett fejlesztéseit, főbb prioritásait és intézkedéseit.
A Magyar Nemzeti Roma Platform megerősítése 2022-2023. című projekt megvalósulását hatásvizsgálat kísérte, melynek eredményeit a Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont munkatársa, Tóth Kinga elemzési igazgatóhelyettes mutatta be. A kérdőívek és interjúk alapján készített értékelés eredménye IDE KATTINTVA olvasható.
A szekcióbeszélgetések a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia és az Emberi Erőforrás Operatív Program Plusz beavatkozási területei, célkitűzései mentén kerültek megrendezésre. Az első szekció témája a „szegénység csökkentése a gyermekes családok körében és oktatási esélyteremtés” volt, míg a második szekcióban a „hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci esélyteremtése, területi egyenlőtlenségek, szemléletformálás”. A szekciókat Sörös Iván főosztályvezető és Dr. Ulicska László osztályvezető moderálták.
Ignácz István (Gandhi Gimnázium) elmondta, hogy a tanulók családi hátterében a szegénység mély nyomot hagy, az iskola a lehetőségeihez képest segít. A diákok nagy része kollégiumi ellátást kap. A kollégiumban töltött öt nap nagyon intenzíven telik, hiszen többet vannak a kollégiumban, mint otthonaikban. Itt biztonságban érzik magukat. Nem az a cél, hogy kiszakítsák őket a családjukból, így a családdal való kapcsolat meg van, és azt erősítik. Elmondta, hogy egy osztrák gimnáziummal van kapcsolatuk, amely keretében a német nyelvtanulás érdekesebbé válik, ezen kívül egy amerikai civil szervezet önkéntes angol nyelvtanárt biztosít. 15 évvel ezelőtt jellemző volt, hogy majdnem minden diák mélyszegénységből jött, ma már ez nem így van.
Dr. habil. Kovács Zoltán (Szentandrássy István Egyetemi Roma Szakkollégium) tapasztalata, hogy lassan de alakul egy polgárosodó roma réteg, ma már az egyetemig is eljutnak. Tizenegy roma szakkollégium van az országban, ösztöndíj rendszer működik. A diákokat mentorok segítik, a Belügyminisztérium támogatásával tanulmányi utakat szerveznek. A roma értelmiség kialakítása, a példaadás fontos szerepet kap. Új együttműködő szervezetként jelenik meg a Szakkollégium működésében a Kaposvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a régió általános iskolái.
Dr. Bakó Boglárka (Csodaműhely Egyesület) ismertette, hogy a Tanodában komplex esélyteremtési programot építettek fel, kiemelten a kora gyermekkori fejlesztésre, a felnőtt képzésre, a civil háló erősítésére. Nagyon fontos a bizalom, a biztonság. Létrehozták az „otthon kuckót”, amelyben a családokat mentorálják. „Élő könyvtárat” hoztak létre, ahol a roma szakkollégiumos egyetemisták, főiskolások beszélgetnek a gyerekekkel. Angol hátterű alapítvánnyal van kapcsolatuk, amely a felnőttképzést és a helyi szervezeteket is bevonja a kialakított civil hálójába.
Dr. Juhász Katalin Ágnes (Premontrei Női Kanonokrend) elmondta, hogy 30 évvel ezelőtt indultak el Zsámbékon és környékén, komplex módon kezelik a roma közösséget, integrált intézményeket létesítettek. A célcsoport tagjai rossz lakáskörülmények között éltek, túl nagy kihívás ez, amit nehezen kezelnek. Legfontosabb céljuk az értékre nevelés. Az általuk kiépített szociális hálóban van családsegítő, szakiskola, képességfejlesztő és foglalkoztató műhely a fogyatékkal élők részére, idősellátás. A „Ceferino programban” tizennégy roma kollégát foglalkoztatnak. Nyitott Ház Szövetséggel ápolnak jó kapcsolatot, egyházi szociálpolitikai háló létrehozását említette.
Tóth Tamásné (Emberöltő Alapítvány) elmondta, hogy összehangolják a kötelezően ellátandó gyermekvédelmi és az önként vállalt felzárkózási programokat, együttműködtetik a civil szférát az állami intézményekkel. A gyermekvédelemben három dolog kiemelendő – gyermekbántalmazás, gyermekelhanyagolás, veszélyeztetettség. 25 évvel ezelőtt a fizikális, ma viszont a lelki problémák vannak túlsúlyban, ez megnöveli a szakemberek munkáját. Nagy kihívás a kontroll nélküli digitális világ kezelése a gyermeknél. Elmondta, hogy komoly probléma még mindig a korai gyermekvállalás. Az általuk működtetett gyerekházban a fiatal anyukák járnak saját kisgyermekeikkel, ahol szakemberek segítségét veszik igénybe. Bevezették a Tanodában a „telefonparkoló” rendszert, melynek az a lényege, hogy megérkezéskor üveg vitrinbe teszik be a telefonjaikat, csak távozáskor viszik magukkal. Megfigyelték, hogy a nyugalom, a csend élményét, a hasznos tevékenység örömét adja ez a módszer.
Nagy Nikolett (Szarvasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat) szerint a 20 évvel ezelőtti szegénységi problémák nem ugyanazok, melyekkel ma találkozunk, a családi szerepek és feladatok is átalakultak. Régebben a sok gyermekes családoknál a lányok fő feladata volt a kisebbekre vigyázni, mára ezek eltűnni látszanak. Beszélt arról, hogy településükön a roma nemzetiségi önkormányzat híd a pedagógusok, szülők között, s megfigyelhető, hogy ezáltal az iskolai hiányzások csökkentek.
Kiss Dávid (Magyar Máltai Szeretetszolgálat) nagy eredménynek tartja, hogy az évek során komplexitás alakult ki a felzárkózás politikában, egymásra épülnek a programjaink. Fontos, hogy a programok összeérjenek, párbeszédek alakuljanak ki, nem elég egy helyre fókuszálni. Véleménye szerint az eredmények láthatóak, például a kis súllyal született gyermekek száma csökkent.
Jákfalvi Anett (Ökumenikus Segélyszervezet) azt tartja a legfontosabbnak, hogy a gyerekekkel foglalkozzanak, továbbá kiemelte még a szociális munkás képzések szakmai elismertségének kérdését.
Utasiné Varga Zita (Sztehlo Gábor Integrált Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény) beszélt az érzékenyítés fontosságáról, az általuk megvalósított Nő az esély projekt tapasztalatairól. Fontosnak tartja a munkáltató rugalmasságát, a roma közösségek kultúrájának megismerését, hogy a munkáltató jól tudja kezelni a társadalmi vagy kulturális különbségeket.
Kőműves József (Bikal Község Önkormányzata) elmondta, hogy a sásdi kistérségben piaci alapon uborka termesztést végeztek hátrányos helyzetű emberek, családok bevonásával. Szerintük a foglalkoztatás során forráshoz kell juttatni az embereket.
Bogdán Mónika (Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság) elmondta, hogy a rendőrség külön hangsúlyt fektet a kiemelt kockázatú csoportokra – a társadalmi-gazdasági szempontból kedvezőtlen helyzetben lévők – köztük romák, fiatalkorúak, időskorúak – ez a bűnmegelőzés lényege. Meglátása szerint fontos, hogy a gyermekek mit jegyeznek meg, milyen példákat viszünk eléjük.
Orsós Zoltán (Szombathelyi Egyházmegye) úgy véli, Európában az érdeklődés középpontjába került a cigányság. Az előítéletes, rasszista gondolkodás ellenszere a tájékozottság, a tudás, ő maga diákokra fokuszáló érzékenyítő programot hozott létre, „Capuccino projekt” néven. Elmondta, hogy 2003-ban volt egy kutatás az érzékenyítő programok hatására vonatkozóan, a diákok körében, s szerinte szükséges egy komplex látásmód ahhoz, hogy eredményesség legyen e területen. Javasolta a romológia tantárgy iskolában való megjelenését.
A zárszó keretében, Dr. Kovács Edit, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgató-helyettese megköszönte a szakemberek részvételét, a tartalmas előadásokat és beszélgetéseket. Elmondta, hogy a Platform megvalósításában a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság regionális koordinátorai is részt vettek, segítették a munkát.
302 megtekintés