Nemzetközi roma platform konferencia 2023. november 22-23.

Két napos nemzetközi szeminárium zárta a roma platform konzultációk sorozatát, Budapesten. A 2023. november 22-23. napokon megtartott rendezvényen különböző szakterületek képviselői mellett, Portugáliából, Szlovákiából, Lengyelországból, Finnországból, Görögországból érkeztek szakértők, valamint az Európai Bizottság képviselőjét is köszönthettük.

Az első napon Radomszki Lászlóné társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár (Belügyminisztérium) köszöntötte a résztvevőket, s elmondta, hogy a 2016 óta működő roma platform kulcseleme a párbeszéd, a jó gyakorlatok megosztása, az egymástól tanulás. Kiemelte továbbá az alulról jövő kezdeményezések értékét és fontosságát.

Dr. Ulicska László osztályvezető (Belügyminisztérium) áttekintést adott a magyarországi terület- és településfejlesztési, valamint a társadalmi felzárkózást szolgáló területi tervezési rendszerekről. Bemutatta ezek országos rendszerét az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciótól a helyi esélyegyenlőségi tervek rendszeréig. Bemutatta, hogy a magyarországi területi tervezési dokumentumok jogszabályokban rögzített rendszere miként szolgálja a társadalmi felzárkózási szakpolitikai célokat. Részletesen szólt a különböző területi szinteken előírt tervezési kötelezettségekről, illetve az ezt kiszolgáló adatinfrastruktúráról. Kiemelten szólt a KSH népszámlálási adataiból összeállított, a Lechner Tudásközpont által fejlesztett és működtetett Országos szegregátum térképről, amely alapja a leghátrányosabb helyzetű területekre szánt felzárkózási források célzásának.

Sik András (Lechner Tudásközpont) elmondta, hogy a legnagyobb téradat-vagyont kezelő országos szervezet a Lechner Tudásközpont. A web alapú téradat integráció a feladatuk: területfejlesztés, területrendezés, település fejlesztés,- rendezés, településvédelem. Adatbázisok elérhetőek a TEIR, E-TÉR (ez egy új fejlesztés) rendszerben, s ezek az információk a szociális szférában is hasznosak lehetnek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat részére – a Felzárkózó Települések Program kapcsán – készült egy felmérésük, hogy egy adott területen melyek azok az épületek, amelyen jelzáloghitel van, ez megkönnyíti a munkájukat.

Márton Zoltán (Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság) ismertette, hogy a helyi esélyegyenlőségi programok 2013-ban indultak el, minden települési önkormányzat ötévente helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. 2013. július 1-jét követően a települési önkormányzatok pályázatokon akkor vehetnek részt, ha rendelkeznek hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal. A helyi esélyegyenlőségi programokat, az erre a feladatra kijelölt települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítették. Képzésüket, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészültét és felülvizsgálatát a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság által fenntartott esélyegyenlőségi mentorhálózat segíti (321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet).

A helyi esélyegyenlőségi programok azt a célt szolgálták, hogy minden település a saját problémáit felmérje, beavatkozzon ahol szükséges. A trendeket is jól lehet látni ezekből a programokból. Magyarországon sok az aprófalvas, kis lélekszámú település, sokszor felismerik a problémákat, a diagnózis is elkészül, de nem tudják megoldani a problémákat, ilyenkor társulnak a települések egy szomszédos településsel vagy várossal, ezáltal elindul a közös munka, a párbeszéd.

Marc Kiwitt (Európai Bizottság) elmondta, a Bizottság támogatja a szakpolitikai konzultációkat, s a roma platform céljaihoz is illeszkedően, ajánlások is létrejöttek roma tematikában. Elmondta, hogy a roma platform keretében például Olaszországban közösségi fórumok szolgálják a közös munkát, Spanyolországban pedig próbálják biztosítani a romák részvételét a társadalom valamennyi szegmensében. Eszközként kell felhasználni a roma platformok tapasztalatait, 2024 januárjában értékelő jelentés fog készülni. Fontos a mobilizáció és koordináció a helyi és roma szervezetek között, amiből kialakulnak a roma felzárkózási intézkedések. Hírt adott az új roma platform pályázati felhívás megjelenéséről.

Radomszki Lászlóné társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár előadásában elmondta, a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát 2021-ben elfogadták, beavatkozási területek kerültek meghatározásra, a Roma Platformok témái is ezek mentén kerültek megtervezésre. A roma platformok a felzárkózás politikai párbeszéd elősegítését, a szakmai és szakmaközi koordinációt, a tájékoztatást, a személyes találkozást szolgálják. A társadalmi felzárkózás kulcsa, hogy minél korábbi életkorban, a szülőkkel együtt komplex módon tudjunk beavatkozni. A roma platformok kis településekre, leszakadó, elmaradott településekre is eljutottak, ezeken állami vezetők is részt vettek, hangsúlyozva ezek szükségességét is. A konzultáció fontossága, hogy a tapasztalatokat beépítsük a szakpolitikába.

Tóth Kinga (Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ) elemzési igazgatóhelyettes elmondta, hogy a hatásvizsgálat során 248 fő töltött ki kérdőívet, a válaszadók 20%-a romának vallotta önmagát. Interjút 19 fővel készítettek. A jó gyakorlatok megosztását, a gyakorlatcentrikus előadásokat eredményesnek tartották a válaszadók, hatékonynak értékelték a konzultációs alkalmakat. A hozzászólási lehetőség a párbeszédet erősítette, a szüneteknek pedig jelentős funkciója volt a további kapcsolatteremtésben. Pozitív, hogy helyi és minisztériumi szereplők is megjelentek, új kapcsolatok alakultak ki, volt lehetőség kérdezni. A résztvevők elégedetten távoztak, szívesen részt vennének újabb rendezvényeken. (Hatásvizsgálat eredménye IDE kattintva elérhetőek)

A Társadalomtudományi Kutatóközpont képviseletében jelen lévő Husz Ildikó kérdezte, hogy miért ezekben a megyékben kerültek megrendezésre a roma platformok.

Dr. Ulicska László osztályvezető válaszában elmondta, hogy népszámlálási adatok (KSH) alapján kerültek kiválasztásra a vármegyék, Sörös Iván főosztályvezető pedig hozzátette, hogy korábbi években más vármegyékben is megvalósult roma platform, vármegyénként 3-3 alkalommal tartottunk rendezvényt, egymástól eltérő helyszíneken.

Panelbeszélgetés keretében Alen Tahiri (Horvátország) elmondta, hogy országukban 22 nemzeti kisebbség él, a körülbelül 4 milliós lakosságú országban. Jana Drgoncová (Szlovákia) beszámolt a területtervezési rendszerük kialakításáról. A magyar helyzethez képest nehézségnek véli, hogy a telek és az épület tulajdonjogi státusza eltérő lehet, a tulajdonviszonyok változtatása problematikus és hosszú folyamat. Országosan beazonosításra kerülnek Marginalizált Roma Közösségek (MRC) települései. Létrehoztak egy olyan projektet, amely az MRC településeken jogi segítséget nyújtanak, mivel a bonyolult tulajdonjogi procedúrák rendezése elkerülhetetlen, de segítség nélkül nem valósulhatna meg.

Maciej Sekulowicz (Lengyelország) elmondta, hogy országukban Kormányzati Bizottság albizottsága foglalkozott a roma témával. A bizottság tagjai kormányzati és nem kormányzati szervekből, 20 tagú testületként működtek, évente négyszer üléseztek. Itt a romák számára fontos kérdéseket taglalták, beleértve a roma stratégia végrehajtásának kérdéseit. A bizottságban belső konfliktusok adódtak, melyek miatt üléseik elmaradtak az elmúlt években.

Márton Zoltán szerint magyar sajátosság a pasztoráció (egyházi), főleg 500 főnél kisebb településeken van jelentőségük. A helyi szakemberek megtalálása kulcsfontosságú a felzárkózás tekintetében, hiszen hosszú távon ez a kulcseleme a hatékony szolgáltatásműködtetésnek. Nagyon fontos tényező még az, hogy a szolgáltatások helyben legyenek elérhetőek, hiszen akár ezen is múlhat az, hogy egy hátrányokkal küzdő személy igénybe veszi-e az adott szolgáltatást vagy sem.

A napot egy kulturális programmal egybekötött gálavacsora zárta, amelyen a Romano Glaszo zenekar, Tanodás fiatalokból álló csapat adott műsort.

A nemzetközi rendezvény második napja Sörös Iván (Belügyminisztérium) előadásával indult.  Az „alulról jövő kezdeményezésekről” szóló előadásában elmondta, hogy az alacsony iskolai végzettség, a foglalkoztatás hiánya és a nem megfelelő lakáskörnyezet mellett, hazánkban területi különbségek is vannak, melyek például a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, a szakemberek elérésében is megjelenik, illetve nehézséget jelenthet, hogy ezekben a térségekben a rászoruló gyermekek többnyire csak hasonló körülmények között élő gyermekekkel találkoznak. Összehasonlító táblázatban ismertette a felzárkózás-politikai intézkedéseket, annak mentén, hogy azok alulról jövő kezdeményezésként vagy állami kezdeményezésként jöttek létre. Bemutatott három szolgáltatást (Tanoda, a Bizos Kezdet Gyerekház és a Kollégium Plusz modellprogram), azok előzményeit, kiterjesztésük folyamatát.

Lantos Szilárd (Magyar Máltai Szeretetszolgálat) a Szeretetszolgálat által koordinált, 2019-ben kormányzati támogatással induló, 300 településre kiterjedő Felzárkózó települések programot mutatta be. Képekkel, ábrákkal ismertette annak számszerűsített eredményeit. A program különböző beavatkozási területeit láttatta, valamint kiemelte a jelenlét fontosságát, mely segít közelről szemlélni a helyi problémákat és azokra helyben választ adni.

A panelbeszélgetésben Görögország, Finnország és Portugália szakértői, valamint a Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselői vettek részt, a moderátor Sörös Iván volt. A beszélgetésben a szakterületet érintő főbb nehézségekről, megoldási lehetőségekről, konzultációs fórumokról, alulról jövő kezdeményezésekről, azok kiterjesztéséről szóltak.

Evangelia Zerva (Görögország) elmondta, hogy 2021-ben történt kutatás szerint mintegy 120 ezer roma él Görögországban. Jellemzően telepeken élnek, szegénységben, lakhatási problémákkal, gyakori a korai iskolaelhagyás.  A korai gyermekvállalás akár 12-13 éveseket is érinti, ezen esetekre külön jogszabály is létrejött. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés alacsony szintű.

Janette Kristiina Grönfors (Finnország) 10-12 ezer fős roma lakosságról számolt be, akiknél finn vagy svéd az anyanyelv. Esetükben az életszínvonal jónak mondható, telep és szegregátum nincs. Nehézségként tekintenek arra, hogy az oktatás magas szintje még keveseknek adatott meg, illetve hiányzik a jövőkép, perspektíva.

Luís Henrique Leite Pinto (Portugália) elmondta, hogy a korai házasság – főként vidéki területeken – napjainkban is jelen van a romák körében. A bizalom hiánya okozza az egyik legnagyobb nehézséget, melynek történelmi okai vannak, évszázadokon át diszkriminálva voltak. Becslések szerint a romák száma 70-80 ezer főre tehető az országban. Az iskolai lemorzsolódás megelőzése cél, roma mediátorok dolgoznak az iskolarendszerekben, hatékony modellnek értékelik. Országos sikerek is vannak, azonban a lokális eredményeket tartja számottevőnek.

Sztojka Szabina (Református Szeretetszolgálat) a bizalom építését és a motiválást emelte ki beszédében, míg Rozgonyi-Horváth Ádám (Magyar Máltai Szeretetszolgálat) a mélyszegénység és a roma kultúra közötti különbségre hívta fel a figyelmet, valamint a hosszú távú perspektíva nyújtására.

 

 261 megtekintés