Mi a demencia?
A demencia egy tünetegyüttes, amelynek a hátterében minden esetben agyi elváltozások állnak. A tünetek magukba foglalhatják az emlékezetkiesést, a nehezített gondolkodást, a problémamegoldó képesség és a nyelvi készségek leépülését. Ezek súlyosan korlátozzák az érintettek képességeit, beszűkítik mindennapi tevékenységüket. Az említetteken túl bekövetkezhetnek a kedélyállapotot és a viselkedést befolyásoló változások is.
A demencia progresszív betegség. Ez azt jelenti, hogy a tünetek fokozatosan súlyosbodnak annak következtében, hogy egyre több agysejtet érint a károsodás, illetve egyre több agysejt pusztul el. Számos betegség okozhat demenciát, beleértve az Alzheimer-kórt, a vascularis demenciát, stroke-ot (ejtsd: sztrók, magyarul szélütés), Lewy-testes betegséget, fejet érintő sérüléseket, a fronto-temporális demenciát, a Creutzfeld–Jakob-betegséget, a Parkinson-kórt és a Huntington-kórt. Ezek az állapotok nagyon hasonló, illetve egymást átfedő tüneteket mutathatnak.
Számos gyógyítható állapotban is megjelenhetnek a demenciához hasonló tünetek, így például a vitaminhiányos állapotok, pajzsmirigy-betegségek, alvászavarok vagy lelki eredetű betegségek esetében. Ebből adódóan különösen fontos a pontos diagnózis minél korábbi felállítása.
ÖREGEDÉS VS. DEMENCIA
Az Alzheimer-kór, illetve az egyéb demenciák nem tekinthetők a természetes öregedés velejárójának. A 65 éven felüli emberek csaknem 40%-a tapasztalt már emlékezetkiesést. Amikor az emlékezetkiesés hátterében nem azonosítható konkrét betegség, akkor az életkorral összefüggő természetes folyamatról beszélünk. Az agyat érintő betegségek, az Alzheimer-kór, illetve a demenciát okozó betegségek ezzel szemben merőben mások. Az öregedéssel összefüggő memóriaváltozás és a demencia számos ponton elkülöníthető. A különbségeket mutatja be az alábbi táblázat. Az ebben bemutatott információk azonban nem elégségesek a diagnózis felállításához.
| Normális öregedési folyamat | Demencia |
| Feledésbe merülhetnek egy esztendővel korábbi beszélgetések vagy események részletei. | Feledésbe merülnek teljesen friss beszélgetések és események részletei. |
| Egy-egy ismerős neve nehezen felidézhető. | Nem tudja a családtagok neveit, vagy nem ismeri fel őket. |
| Alkalmanként megfeledkezik dolgokról és eseményekről. | Rendszeresen megfeledkezik dolgokról és eseményekről. |
| Alkalmanként nehezen találja a szavakat. | Beszéd közben gyakran tart szüneteket és használ időnyerésre szolgáló szavakat és töltelékszavakat, így keresve a megfelelő kifejezést. |
| Miközben a családtagok nem érzékelnek állapotváltozást, az idősödő ember aggodalommal tekint az emlékezőképességében bekövetkezett változásokra. | Miközben a családtagok aggodalommal szemlélik a memóriában bekövetkezett változásokat, az adott személy semminemű problémát nem érzékel. |
Amennyiben memóriaváltozásokat érzékel, keresse fel háziorvosát!
Javaslatok a természetes öregedési folyamattal együttjáró memóriaváltozások hatásainak kivédésére:
- Építsen be minél több rutint a mindennapokba.
- Rögzítse naptárban a fontos információkat, eseményeket, feladatokat.
- Mindennek legyen meg a helye: például mindig ugyanarra a helyre tegye a kulcsait az ajtó mellett.
- Ismételje meg az információkat: például ismételje meg többször azon emberek nevét, akikkel találkozott.
- Ismételje el az abc-t fejben, akár naponta többször. Ez segíti a megfelelő szavak gyors felidézését.
- A könnyebb megjegyezhetőség és a felidézhetőség érdekében az új információkat társítsa már ismert dolgokhoz.
- Használja érzékszerveit. Erős vizuális képességek esetén éljen képtársításssal.
- Segítsen másoknak a tanulásban, vagy meséljen történeteket.
- Elengedhetetlen a nyugodt éjszakai alvás.
- Ragadjon meg minden alkalmat, amely segítheti megőrizni szellemi frissességét és erősítheti memorizáló képességeit.
Kiemelten fontos felismerni azt az állapotot, amikor mindenképpen orvoshoz kell fordulni, de legalább annyira fontos tudni, hogy egy név elfelejtése önmagában nem feltétlenül jelzi azt, hogy demenciában szenvedünk.
Demencia Ausztrália
26,562 megtekintés