GYVR folyamatábra
EFOP-1.9.4-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú „A szociális ágazat módszertani és információs rendszereinek megújítása” c. kiemelt projekt keretében a szakmatámogatás újszerű megközelítéssel valósult meg az elmúlt időszakban. Az újszerű megoldások egyike egy egyedi kezdeményezés felkarolása volt annak érdekében, hogy a Gyermekeink Védelmében Informatikai Rendszerben (Gyvr) kialakított folyamatok szakmai részei értetőbbek és áttekinthetőbbek legyenek a gyermekjóléti alapellátásban dolgozó szakmai munkatársak részére.
A monori család- és gyermekjóléti szolgálat kollégája, Turóczi Csaba sok szakembernek próbált segíteni, hogy átlássa a Gyvr-ben kialakított folyamatokat nem csak szakmailag, hanem az újonnan kialakított rendszerben is. Több ilyen megkeresés után jutott eszébe a gondolat, hogy egy folyamatábrával lehetne a legjobban szemléltetni, mi hol található a Gyvr felületén, ki mit csinálhat, hol vannak azok a szakmai elágazások, illetve azok a pontok, amikor vezetői jóváhagyás kell egy-egy folyamatban. Az ábrák az informatikai oldal elemzője, Czóbel Mária Rózsa és a szakágazat közreműködésével készültek el. Három folyamatábra készült, egy a gyermekek átmeneti gondozását biztosító szolgáltatók, egy a család- és gyermekjóléti szolgálatok, a harmadik pedig a család- és gyermekjóléti központ munkatársai részére.
A folyamatábrák minden szolgáltatás esetében hasonlóan épülnek fel. Amennyiben a szakemberek kezükbe veszik azt, akkor láthatják, hogy a folyamatábrák felépítése hűen tükrözi a rendszerben lévő gyermek áttekintő oldalának felépítését. Ez is segítség a területen dolgozó szakembereknek, segíti a rendszer átláthatóságát, hiszen a jelölések segítségével láthatják a szakemberek, hol érkeznek olyan szakmai, és ennek megfelelően rendszerbeli döntési ponthoz, illetve az egyes döntési kimenetelek mit is eredményeznek a rendszerben. Ahogyan az is pontosan látható, hogy az egyes alapellátási folyamatok hol érnek össze, segítve a családokkal folytatott segítő munkát.
A gyermekek átmeneti gondozása tekintetében egyértelműen mutatja az ábra, hogy az ellátást újonnan igénybe vevő gyermekek/szülők személyes adatait és az ellátás kezdetének időpontját a törzsadatlapon kell megadni. Az átmeneti gondozást nyújtó szakmai vezetőnek kell jóváhagynia az ellátás kezdetét, ezzel a jóváhagyással áttöltődnek az igénybevevő adatai a finanszírozás ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartás (KENYSZI) részére. Majd a következő szakmai feladat, hogy az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül a megkötött megállapodás minden oldalát fel kell tölteni a rendszerbe. A megállapodásból generálódik le a rendszerben a gyermek/ekre és a családra vonatkozó gondozási-nevelési terv. Az elhelyezést követő 30 napon belül az adatlapokat ki kell tölteni a családgondozónak. Az ellátás megszüntetése a Helyzetértékelés adatlap (ÁTG-4) kitöltésével történik, az adatlap vezetői jóváhagyása után az igénybevétel lezárásra kerül. A folyamatábrán jól látható, hogy a Helyzetértékelés adatlap nemcsak az ellátás megszüntetése céljából készülhet.
A család- és gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek készült ábra jól érzékelteti, hogy hogyan indulhatnak a folyamatok a szolgálatnál, mi a jelzés és jelentkezés közötti különbség, hol milyen szakmai lépés után milyen felület nyílik le a Gyvr-ben. A jelzés feltárása során tapasztalt információk, családlátogatások és egyéb szakmai folyamatok értékelése alapján dönthető el, hogy a gyermekkel és a családdal történő szakmai munka rövid időtartamú lesz-e, vagy megállapodás alapján tervezett szociális munkára kerül sor, vagy a jelzésben meghatározott veszélyeztető tényezők okán hatósági döntés kezdeményezésére kell hogy sor kerüljön. A rendszer egyik új része a feltárás során tett lépések rögzítése, hiszen erre a korábban használt papír alapú dokumentációban nem volt lehetőség. Így válik mindenki számára átláthatóvá, hogy a szakember miért döntött az adott kimenetel mellett. A megállapodás után a cselekvési/intézkedési terv és helyzetértékelés nélkülözhetetlen mind szakmailag, mind a Gyvr felületén. Az ábra segíti a szolgálatot abban, hogy lássa, mikor és melyik lépésnél tudja kezdeményezni többek között a gyermek védelembe vételét, és hogy mikor szükséges javaslatot tenni súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén az ideiglenes hatályú elhelyezésre. Ahogy segíti a szolgálatnál dolgozó szakembereket abban is, hogy kezdeményezés/javaslattételt követően mire is van lehetősége a családsegítőknek.
A család- és gyermekjóléti központok esetmenedzserei részére készített folyamatábrán felsorolásra került mindazon végzés, amely környezettanulmány készítési feladatot generál, valamint mindazon gyámhivatali határozat is, amely tervkészítési feladatokat hoz létre. A folyamatábrán szerepelnek azon döntések is, amelyeket nem a központ esetmenedzsereinek kell rögzíteni, hanem a szakszolgálat munkatársainak, de feladatot hoznak létre a nevelésbe vett gyermekek hazagondozásának, kapcsolattartásának elősegítése érdekében, vagy a szakellátásból kikerülő, utógondozásban gondozásra szoruló gyermekek és családjaik segítésében. A család- és gyermekjóléti központok esetében a folyamatábra által áttekinthetővé válik, hogy a hatósági döntésben érintett gyermekek/családok esetében az esetmenedzseri munka hogyan kapcsolódik a család- és gyermekjóléti szolgálatok, illetve a gyámhatóságok munkájához.
Nagyon nagy elismerést érdemelnek mindazon kollégák, akik segítik egymást annak érdekében, hogy a gyermekek családban történő nevelkedését elősegítsék. Ezért a három elkészült folyamatábra a szakmai feladatok elvégzését hivatott támogatni, a szakmai munkakörben dolgozó kollégák elektronikus úton kapták meg az ábrákat.
15,455 megtekintés