Elsőként lakhatás
A Széchenyi 2020 oldalán megjelent az „Elsőként lakhatás” című (EFOP-1.1.4-16 kódszámú) felhívás. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,4 milliárd forint.
A rendelkezésre álló adatok szerint ma mintegy 20 – 30 000 hajléktalan ember él hazánkban, körülbelül felük Budapesten. A hajléktalanság legszembetűnőbb megnyilvánulása az átlagember számára az utcai hajléktalanság, bár a probléma valójában ennél sokkal összetettebb. A tendenciákra jellemző, hogy bár a hajléktalan személyek száma összességében nem növekedett jelentősen, az elmúlt tíz év alatt megháromszorozódott közöttük azok aránya, akik több mint tíz éve életvitelszerűen az utcán, közterületen élnek: a felmérések és az utcai szociális munkát ellátó szolgálatok adatai alapján országosan több ezer személy tartozik ebbe a kategóriába. A jelenleg országosan működő 83 szolgálat – 2013. és 2014. évi elszámolásaik alapján – több mint tízezer utcán lévő hajléktalan embernek nyújtott segítséget.
Az utcai szolgálatok céljai és feladatai közé, a korábban már meglévő felderítés, kríziskezelés, ártalomcsökkentés mellé az utóbbi időben bekerült az utcai életmódtól való távolítás elérése is, ennek eredménye évente számszerűen követhető. Az országosan rendelkezésre álló intézményi szállásnyújtó férőhelyek (átmeneti szállások és éjjeli menedékhelyek) kihasználtsága azonban – területenként eltérően – 85-90 % körüli, a téli időszakban helyenként a 100%-ot is meghaladja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 2012-ben állami támogatással a fővárosban létrejövő több mint 500 plusz férőhely is rendkívül gyorsan megtelt, az intézményi férőhelyek ennél nagyobb arányú bővítése rendkívül megterhelné az államháztartást.
Az utóbbi években sorra jöttek létre olyan újszerű ellátások, szolgáltatások, melyek az utcán, közterületen élőket próbálják megbarátkoztatni a hajléktalanellátó intézményrendszerrel, közelebb hozni az intézményi ellátáshoz őket, leginkább ártalomcsökkentési célzattal, de ugyanúgy a későbbi, sikeres gondozás reményében. Az innovatív módszereket használó hajléktalan átmeneti szállók és éjjeli menedékhelyek a közterületen élők programszerű „becsalogatása” előtt is igen magas kihasználtsággal működtek. Ezeknek a programoknak a célja nem a férőhely kihasználtság emelése, hanem az intézményi ellátásban részesülők átstrukturálása volt: intézményes elhelyezéshez és segítő, támogató szociális munkához juttatni az erre a legjobban rászorulókat, azokat pedig, akik nem szorulnak ilyen intenzív szociális munkára, arra ösztönözni, hogy önálló lakhatásba költözzenek, fokozatosan csökkenő támogatással.
Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthat be önállóan, konzorciumi vezetőként vagy partnerként a pályázati felhívásban meghatározott szervezet, amely a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott hajléktalan-ellátást végez és a szolgáltatási nyilvántartásban szerepel. A konzorciummal szemben támasztott feltételek:
- A konzorcium maximum 5 tagú lehet. (Egy Főpályázó és maximum négy konzorciumi partner)
- Egy szervezet csak egy pályázatban vehet részt, akár Főpályázóként, akár konzorciumi tagként.
A támogatási kérelmek benyújtására 2016. november 15-től – 2018. november 15-ig van lehetőség. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
- 2016. november 15. – 2016. december 15.
- 2016. december 21. – 2017. január 16.
- 2017. január 21. – 2017. március 16.
- 2017. március 21. – 2018. január 16.
- 2018. január 22 – 2018. november 15.
A Pályázati Felhívás és a segédletek elérhetőek az alábbi hivatkozáson:
366 megtekintés