A komplex minősítésről
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. élvi CXCI. törvény 15. § (1-2) bekezdése értelmében a rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít.
A rehabilitációs javaslatban meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A rehabilitációs hatóság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően – a rehabilitációs hatóság által meghatározott feltételek fennállása esetén – alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.
A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet (továbbiakban: NEFMI rendelet) rendelkezik.
A NEFMI rendelet 2024. május 1-jei hatállyal módosította a rehabilitációs hatóságok komplex minősítés keretében történő vizsgálatát.
A módosítás következtében a szakértői bizottság komplex minősítés esetén a korábbi négy tag helyett három tagból áll, a szakértői bizottság orvosszakértő elnökéből, a vizsgálatot végző orvosszakértőből, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértőből.
A foglalkoztatási és szociális szempontok vizsgálatánál a korábban meglévő átfedések megszüntetésre kerültek, a szociális szempontokat is a foglalkozási rehabilitációs szakértő vizsgálja.
A NEFMI rendelet módosításának előkészítése során az Igazságügyi Minisztérium szakmai elvárásainak megfelelően, jogi kodifikációs szempontok érvényesítése miatt nem kerülhetett a NEFMI rendelet mellékletébe az összevont foglalkozási és szociális szempontokat tartalmazó minősítési lap, a vizsgálati és értékelési szempontrendszer. Erre tekintettel a NEFMI rendelet 4. § (1a) bekezdése tartalmazza, hogy a foglalkozási és szociális szakértői vizsgálat milyen témakörökre terjed ki, az (1b) bekezdés rendelkezik arról, hogy az értékelések módszerét a szociálpolitikáért felelős miniszter honlapján kell közzétenni, a (2) bekezdés pedig meghatározza az értékelési pontokat.
A komplex minősítés célja a kérelmező egészségi állapotának, a rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, a rehabilitációs szükségleteknek, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamnak a megállapítása.
A szakértői vizsgálat történhet a szakértői bizottság kijelölt vizsgálati helyszínén, az igénylő lakóhelyén, tartózkodási helyén, valamint iratok alapján.
A komplex minősítést alapesetben a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyén kell elvégezni. A személyes vizsgálat alkalmával nagyon fontos, hogy az igénylő magával hozza az összes egészségügyi dokumentációját, különös tekintettel a korábban be nem küldött, vagy időközben készült zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, illetőleg a személyazonosításra szolgáló okmányait (személyazonosítására alkalmas arcképes okmányt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, és a TAJ kártyát).
Indokolt esetben, amikor a minősítéshez az érintett személy környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges, vagy a háziorvos és/vagy kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő nem tud a szakértői vizsgálaton állapota vagy betegsége miatt megjelenni, a szakértői vizsgálatokra az igénylő lakóhelyén, vagy tartózkodási helyén is sor kerülhet. A szükségességről, indokoltságról a rendelkezésre álló iratok alapján a bizottság elnöke dönt. Megalapozottság hiányában a helyszíni vizsgálat elutasítható.
Irat alapú véleményezésre a jogszabályi feltételek fennállása, illetve külön ilyen irányú kérés esetén van lehetőség (pl. intézeti, kórházi vagy állandó otthoni ápolásra szoruló fekvőbeteg esetén). Az irat alapján történő véleményezés alapja csak a formai és tartalmi szempontból is megfelelő dokumentáció lehet.
A szakértői szerv mellőzheti a személyes vizsgálatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Irodájának A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai. 2021. c. kiadványa szerint, ha:
– „a szakértői szerv vagy jogelődje által kiállított, az érintett személy rendelkezésére álló szakvéleményben, szakhatósági állásfoglalásban vagy határozatban foglaltak szerint az érintett személy állapota végleges,
– a szakértői szerv vagy jogelődje által kiállított, az érintett személy rendelkezésére álló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás vagy határozat időbeli hatálya alatt kerül sor az újabb minősítésre, vagy
– az érintett személy állapota a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján megalapozottan megítélhető.”
5,541 megtekintés