Tudnivalók a szakértői bizottság által végzett komplex vizsgálat menetéről

Felkészülés a szakértői komplex vizsgálatra

• A komplex vizsgálat időpontját, helyszínét, a vizsgálat lefolytatásához szükséges dokumentumok körét az előzetesen kiküldött idéző végzés tartalmazza.
• Az idéző végzés legkésőbb a vizsgálat előtt 5 nappal megérkezik a lakcímére, vagy a levelezési címére.
• Amennyiben az idéző végzésen jelzett időpontban a vizsgálaton való megjelenésének valamilyen akadálya lenne (pl. kórházi kezelés, utazás stb.), igazolási kérelmet terjeszthet elő. Ha a személyes megjelenésnek önhibájából nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, és az eljárást a rehabilitációs hatóság megszünteti.
• A személyes vizsgálatra magával kell vinnie:

• • a személyi adatainak igazolására szolgáló ÉRVÉNYES fényképes okmányát,
  • a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ) igazoló kártyáját,
  • lakcímét igazoló hatósági igazolványát (lakcímkártya)
  • gépjármű vezetői engedélyét.

Személyazonosság igazolására alkalmas fényképes igazolvány hiányában a vizsgálat lefolytatására nem kerül sor. Emellett az idézésben felsorolt további dokumentumok bemutatására is szükség lesz, így érdemes időben előkészíteni, összerendezni a papírokat, leleteket, hogy ne maradjon otthon fontos irat.

• Nagyon lényeges, hogy a komplex minősítést megelőzően a megfelelő szakrendeléseken a panaszait kivizsgáltassa, az eredményekről az orvosi papírokat (leleteket, ambuláns kezelőlapokat) időben beszerezze. Ha a vizsgálatok kapcsán bármilyen új lelet, szakvélemény, zárójelentés születik, annak eredeti példányát a komplex vizsgálaton be kell mutatnia.
• A vizsgálatra hozza magával az összes, előzetesen benyújtott orvosi dokumentum eredeti példányát is!
• Ha a szakértői bizottság előtt történő megjelenéshez utazási költségtérítést igényel, úgy vizsgálaton történő megjelenést megelőzően jelezze ezen igényét a háziorvosának, aki az „utazási utalvány” nyomtatványt kiállítja és átadja Önnek további felhasználásra. Az utazási utalványon a vizsgáló orvosszakértő igazolja a szakértői bizottság előtt történt megjelenést. Ennek hiányában nincs lehetőség a költségtérítés igénybevételére.
• A komplex bizottsági vizsgálat három részből áll. Az orvosszakértői vizsgálatot a foglalkozási rehabilitációs szakértői, majd a szociális szakértői interjúk követik.
• A komplex bizottsági vizsgálatra előre tervezett módon, időpontra rendelik be a betegeket. Habár nagyon figyelnek az ütemezett behívásokra, mégis előfordulhatnak olyan csúszások, ami miatt hosszabb időt kell várakoznia. Minden esetben készüljön kis enni, innivalóval, és vigye magával azokat a gyógyszereket, inzulint, amit napközben kell bevennie, vagy beadnia magának.
• Néhány esetben arra is szükség lehet, hogy a komplex vizsgálat elvégzését segítő nyomtatványokat elolvasson, kitöltsön, vagy aláírjon, így szemüvegre, tollra szükség lehet.
• A komplex bizottsági vizsgálat hossza kb. 1,5-2 óra.

Komplex szakértői vizsgálat

1. Orvosszakértői vizsgálat

• A komplex szakértői vizsgálat az orvosi vizsgálattal, az egészségi állapot felmérésével kezdődik.
• A vizsgálatot megelőzően a személyes okmányokat és az orvosi dokumentumokat a bizottsági asszisztens kéri el és viszi be az orvosszakértőnek.
• Az orvosszakértő tüzetesen átnézi az összes rendelkezésére álló orvosi dokumentációt, valamint a számítógépes informatikai rendszerben lévő előzményeket.
• Az orvosi dokumentumok áttekintése után kerül sor az orvosi vizsgálatra, mely során az aktuális állapotot mérik fel. Elsőként betegségek tüneteire és a panaszaira kérdeznek rá. Míg az orvosi papírokból a betegségek pontosan kiolvashatók, addig a tünetekről és a panaszokról csak a beteg tud beszámolni, ami fontos információ lehet az orvosszakértő számára. Ezt követi az a fizikális vizsgálat, melynek menetét, illetve az elvégzendő feladatokat szakmai protokoll határoz meg.
• A komplex minősítés során az orvosszakértők nem diagnosztizálnak, hanem a rendelkezésre álló dokumentumok, leletek, zárójelentések összegzése alapján állapítják meg az egészségkárosodás mértékét.
• Az egészségkárosodást egy nemzetközileg elfogadott sztenderd alapján minősítik. Ezek a táblázatok tartalmazzák a betegségek okozta károsodások különböző mértékeihez tartozó százalékos értékeket. A vizsgálatot végző orvosszakértő betegségcsoportonként összegzi az egészségkárosodást, illetve meghatározza meg a megmaradt egészségi állapot mértékét, véleményezi a beteg önellátó képességét.
• Az értékelő táblázatokat és az össz-szervezeti egészségkárosodás kiszámításának módját a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: NEFMI rendelet) tartalmazza.
• Az orvosszakértő kizárólag leletekkel alátámasztott betegségeket tud figyelembe venni.
• Az orvosszakértői vizsgálat általában 30-40 percig tart.
• A vizsgálat után a beteg kiülhet a várakozó helyiségbe, ahol egy kis idő elteltével visszakapja a vizsgálathoz benyújtott orvosi papírjait, dokumentumait.
• A komplex bizottsági vizsgálat foglalkozási rehabilitációs és szociális szakértői interjúkkal folytatódik.

2. Foglalkozási rehabilitációs szakértői és szociális szakértői vizsgálat

• Az orvosszakértő minden esetben tájékoztat arról, hogy mi a további teendő, hol kell várakozni, ki fogja szólítani.
• Néhány esetben a várakozás közben ki kell töltenie – amennyiben nincs a benyújtott dokumentumai között – a Nyilatkozat a szakértői minősítéshez nyomtatványt, mely a további szakértői vizsgálat alapja. Fontos, hogy minél pontosabban legyen kitöltve ez a dokumentum!
• A komplex minősítés során általában mindkét szakértőhöz menni kell, ez jogszabályi kötelezettség, nem kerülhető el. Ha mégsem kell a szakértőkhöz menni, akkor ezt az orvosszakértő megmondja. Ennek okait a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet határozza meg.
• A foglalkozási rehabilitációs szakértő az igénylő foglalkoztatás szempontú minősítését, míg a szociális szakértő a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát végzi. A kérelmező szociális körülményeit, a foglalkoztatás lehetőségeit, valamint a foglalkoztatást akadályozó tényezőket vizsgálják és értékelik.
• A személyes interjú megkezdése előtt a foglalkozási rehabilitációs szakértő és a szociális szakértő felkészül a beszélgetésre. Megnézik a számítógépes rendszerből az előzményeket, tanulmányozzák a beadott dokumentumokat, nyilatkozatot, konzultálnak az orvosszakértővel az egészségkárosodásból adódó, foglalkoztathatóságot kizáró illetve korlátozó tényezők tekintetében.
• A felkészülés után név szerint szólítják a beteget. Vannak olyan rehabilitációs hatóságok, ahol a foglalkozási rehabilitációs szakértő és a szociális szakértő egy szobában ül és együttesen készítik el az interjút, de vannak olyanok is, ahol a foglalkozási rehabilitációs és a szociális szakértők külön irodában dolgoznak. Ebben az esetben a beszélgetésre egymás után kerül sor.
• Egy-egy szakértői beszélgetés kb. 20-30 percet vesz igénybe.
• A szakértői interjúk témakörét és a témák tartalmát jogszabályi előírások szabályozzák. A foglalkozási rehabilitációs szakértő kérdései a végzettséggel, munkaviszonnyal, munkatapasztalattal, munkamotivációval vannak összefüggésben, míg a szociális szakértő az önellátás, önkiszolgálás, kommunikáció, szociális helyzet témaköreit járja körül.  A vizsgált szempontokat és értékelésük módját a NEFMI rendelet tartalmazza.
• Amikor mind a két további szakértővel lezajlott az interjú, haza lehet menni.

Komplex minősítés lezárulta

• A szakértői vizsgálatok alatt egyik szakértő sem tud a komplex bizottsági döntés végeredményével kapcsolatban felvilágosítást adni, mivel csak a vizsgálatok lezárása után kerül sor a bizottsági döntésre, azaz a komplex minősítésre.
• A döntés előkészítéseként minden szakértő külön-külön készíti el a rész-szakvéleményét, amelyből végül egy komplex döntés születik. A bizottság tagjai a döntés előkészítése során konzultálnak egymással, illetve a bizottság elnökével.
• Az orvosszakértő betegségcsoportonként meghatározza a rész-egészségkárosodásokat, majd ebből megállapítja az össz-szervezeti egészségkárosodás, valamint az egészségi állapot mértékét, javaslatot tesz az orvosi rehabilitációra, illetve felülvizsgálati időt állapít meg. A foglalkozási rehabilitációs szakértő a foglalkozási rehabilitációra tesz javaslatot, meghatározza a rehabilitációs szükségleteket, a rehabilitáció irányát, valamint a foglalkozási rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A szociális szakértő a szociális szempontok figyelembevételével dönt a rehabilitálhatóság szociális szempontú megítéléséről.
• A komplex bizottsági vizsgálatról végül megszületik a döntés, és elkészül a Komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság összefoglaló véleménye a megváltozott munkaképesség minősítéséről, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához.
• Az összefoglaló véleményt a rehabilitációs hatóság a hatósági eljárás lefolytatása után, az eljárást lezáró döntéssel együtt fogja postai úton megküldeni az igénylőnek. A hatósági döntés tartalmazni fogja a komplex minősítés főbb tartalmi elemeit, de a szenzitív adatokat (pl.: a betegségeire vonatkozókat) nem, ezért a hatósági döntést célszerű használni a megváltozott munkaképesség igazolására (pl. a munkáltató felé), továbbá a döntés fogja tartalmazni azt is, hogy meddig érvényes a komplex minősítés, tehát, hogy meddig minősül megváltozott munkaképességű személynek.

2022.