ROMA PLATFORM ORSZÁGOS ZÁRÓKONFERENCIA

„A Magyar Nemzeti Roma Platform továbbfejlesztése 2024”

Országos zárókonferencia

2025. április 24-én került megrendezésre a „A Magyar Nemzeti Roma Platform továbbfejlesztése 2024” című projekt záró rendezvénye, amely a Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyében dolgozó szakembereket, szervezeteket szólította meg.

Csernai Erika (Belügyminisztérium Nemzetiségi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya) felvezetőjében elmondta, hogy a roma platform rendezvények kiemelt célja, hogy teret biztosítson és lehetőséget teremtsen a társadalmi esélyteremtés területén dolgozó állami, egyházi és civil szereplők részére a közös gondolkodásra és párbeszédre. A konzultációk során számos előadó osztotta meg a tapasztalatait, a jó gyakorlatait.

Dr. Kovács Edit, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkára előadásában elmondta, hogy a szakterület 2016. óta valósítja meg a Roma Platform projektet az Európai Unió támogatásával. A 2024. január 1. – 2025. április 30. között megvalósult Magyar Nemzeti Roma Platform továbbfejlesztése 2024. című projekt az esélyteremtés-politika szakmai egyeztetési rendszereinek területi kiterjesztését, a párbeszéd elősegítését szolgálta, amelynek eredményeként tovább bővülhet a területi együttműködést elősegítő konzultációs alkalmak száma.

Az elmúlt időszakban 12 helyszínen és 4 vármegyében (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Bács-Kiskun) valósultak meg rendezvények, amelyeken állami, önkormányzati és civil szervezetek vettek részt:

• Konzultáció, együttműködés – vármegyei, térségi szinten a szinergiák kiaknázása
• Gyermekes családok, oktatás, nevelés területén – esélyteremtési programok folyamatossága, egymásra épülése, valós igényekre történő reagálás
• Érdekképviselet – roma szakemberek, roma nemzetiségi önkormányzatok bevonása, roma identitás erősítését szolgáló programok

2025. május 1-től 24 hónapon keresztül folytatódik a program, cél a területi és országos szintű együttműködés megerősödése, és a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 félidei felülvizsgálata.

Sztojka Attila társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár beszédében elmondta, hogy 2016-ban az Európai Bizottság döntése volt, hogy a Roma Platform rendezvénysorozat keretében nemzeti, valamint tagországok közötti párbeszéd induljon el a roma integrációs keretstratégia megerősítése érdekében. A Roma Platform rendezvénysorozat legfontosabb eleme a szakpolitikai együttműködés erősítése, a partnerségi kapcsolatok kialakítása. A párbeszéd akkor tud eredményes lenni, ha az mély szakmai tartalommal bír, és a kölcsönös tisztelet jellemzi. A társadalmi felzárkózás sikerének kulcsa az esélyteremtő politika folyamatos és következetes alkalmazása. Fontos, hogy a szakpolitikai intézkedések mögötti célokat és indokokat világosan kommunikáljuk, hiszen csak így érthető meg minden érintett számára, hogy a változások nem véletlenszerűek, hanem átgondolt, és egy hosszú távú stratégiaalkotás eredménye. Ez a tudatos építkezés biztosítja, hogy a társadalom minden tagja lássa és értékelje az esélyegyenlőség megteremtésére irányuló erőfeszítéseket.

Az elmúlt évtized eredményei egyértelműen igazolják a tudatos szakpolitikai munka hatékonyságát: az érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkező roma fiatalok aránya megduplázódott, ami jelentős előrelépés a társadalmi integráció terén. Egyre több roma szakember – legyen szó pedagógusról, orvosról, jogászról, mérnökről vagy köztisztviselőről – járul hozzá közösségünk fejlődéséhez és erősíti a társadalmi kohéziót. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a jól megtervezett és következetesen végrehajtott esélyteremtő intézkedések nem csupán adatokat javítanak, hanem valódi, fenntartható változást hoznak a hátrányos helyzetű közösségek életében, erősítve ezzel a társadalom egészének stabilitását és fejlődési potenciálját.

Budai Klára osztályvezető (Belügyminisztérium Társadalmi Esélyekért Felelős Helyettes Államtitkárság Stratégiai és Nemzetközi Osztály) a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 gyermekeket és nőket érintő intézkedéseivel kapcsolatos jövőbeni feladatokról tartott előadást. Elmondta, hogy a társadalmi fejlődés egyik fő mércéje, hogy a szakpolitika alkotói milyen eszközökkel tudják támogatni a hátrányokkal küzdő társadalmi csoportokat. A stratégiaalkotás mellett ezért cselekvési tervet kell megfogalmazni, amely konkrét intézkedésekből áll, a feladat ellátására határidőt határoz meg és a forrást azonosít be.

A korai fejlesztéseknek kiemelt szerepe van, hiszen minél korábbi életszakaszban történik meg a beavatkozás, annál hatékonyabban megtérül a befektetett energia és idő. A Biztos Kezdet Gyerekházak célja a hátrányos helyzetű gyermekek korai fejlesztése, valamint a szülők támogatása a gyermeknevelésben és a mindennapi életvitelben. Ezen szolgáltatásból 177 db működik ma Magyarországon.

A tanoda szolgáltatás célja a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok személyiségfejlődésének támogatása, a továbbtanulási esélyek növelése, valamint társadalmi integrációjuk elősegítése. Tanoda szolgáltatásból 180 db működik az országban. Mindkettő szolgáltatás Európai Uniós fejlesztéssel indult, majd később lépett át a hazai finanszírozás rendszerébe.

Egyéb kiemelt programok:

A Nő az esély projekt célja a hátrányos helyzetű, különösen a roma nők társadalmi befogadásának és foglalkoztatásának javítása, bizonyos szociális intézményekben való elhelyezkedésük támogatásával. A projekt képzéseket és foglalkoztatást biztosít ezen nők számára, hogy javítsák életkörülményeiket és csökkentsék a munkaerőpiaci diszkriminációt. Kimagasló eredmény, hogy a program a családtagokra is nagy hatást gyakorolt, számos esetben azt tapasztaltuk, hogy az iskolás korban lévő gyermekek karriercélokat fogalmaztak meg maguk számára a szülő mintáját követve.

Bari Shej program a roma lányok iskolai lemorzsolódását célzó program, amely mentorok segítségével támogatja a továbbtanulást és a társadalmi beilleszkedést. A mentorok a lányok és a családjaik mellett állnak, segítve az iskolai kapcsolatok erősítését és a továbbtanulási lehetőségek kiaknázását.

A szakpolitika alkotói számára kiemelten fontos, hogy a felzárkózási programok egymásra épüljenek és minden élethelyzetben kínáljanak megoldási javaslatot. A jövőbeni feladatok között kiemelt szerepe van annak, hogy a felzárkózási stratégiát a félidős megvalósítás során értékeljük szakértők bevonásával.

Hajdú Krisztina (Magyar Máltai Szeretetszolgálat) előadásában elmondta, hogy az első 1000 nap kiemelt jelentőséggel bír, a fejlesztések itt bizonyulnak a legeredményesebbnek.

A Biztos Kezdet Gyerekházak szolgáltatási palettája a teljesség igénye nélkül:

• kora gyermekkori fejlesztő programok,
• családok mentorálása,
• szülői kompetenciák és ismeretek megerősítése,
• egészséges fejlődés segítése,
• korai mozgásfejlesztés támogatása

A módszertan alappillére: 0-3 éves korú gyermekek szüleinek fejlesztése, a közösségi erőforrások mozgósítása, és a szakemberek közötti kapcsolatok kiépítése. Fontos, hogy a szülő aktív részese legyen a gyermek tanulási, fejlődési folyamatának. A közös fejlesztőfoglalkozások a szülő-gyermek kapcsolatát is erősítik. A családlátogatások, a személyre szabott segítségnyújtás, a várandósokkal való kapcsolatfelvétel egyaránt a prevenció része. A Biztos Kezdet Gyerekház egyben kapcsolódási pont is, hidat képez a családok és a közösség más szereplőivel.

Hajdú Zsolt, az Iránytű Tanoda szakmai vezetője előadásában elmondta, hogy egy jó Tanoda szolgáltatás működéséhez Isten-Szív-Lélek-Motor szükséges. Előadásában elmondta, hogy az Iránytű Tanoda 2022-ben egy alulról jövő kezdeményezésként indult el, és ebben kiemelt szerepet játszott a Tanoda Hálózat is, amelynek célja a szakmai továbbképzések, a tudás megosztás, és a rászorulók segítése. Az első két évben 6 szervezet működött együtt. 2024 február 8-án bővült a szövetség: 43 tanoda, 27 civil és egyházi szervezet, 6 vármegye is csatlakozott. A szakmai műhelymunka folyamatosan működik a különböző vármegyékben. Módszertani bemutatók és szakmai tapasztalatcsere történik az együttműködés során, amellyel a szakemberek egymás munkáját tudják segíteni.

Elindult egy fotópályázat is szakmai háttér támogatással a gyermekek részére, ami 3 hetes kihívást jelentett a tanodások számára. Ez a hálózatos kiterjesztésű fotóverseny volt az első nagy együttműködés, amely felölelte az összes tagot. 332 db fotó érkezett be, 9 témában, amely kiegészült 8 helyszínen fotós oktatással. Ezeken túl több rendezvényt szerveztek, amely összefogja a tanoda hálózat tagjait. Szoros együttműködés került kialakításra a nyíregyházi Lego gyárral.

2024-ben 20 tanodában 89 247 darab Lego kockából készült el egy kép az esélyegyenlőség jegyében, amelyet a tanodás gyermekek közösen építhettek fel. Az Iránytű Tanoda a tavalyi évben vette fel a kapcsolatot az Ukrajnában működő egyházi fenntartású tanoda rendszerrel, ahol a céljuk a szakmai támogatás biztosítása.

Kálmán Andrea Krisztina, a Karcagi SZC Lábassy János Technikum és Szakképző Iskola intézmény vezetője előadásában bemutatta, hogy három évnyi kemény szakmai munkával, egy elkötelezett vezetői csapattal hogyan sikerült egy számos problémával küzdő iskolát egy jól működő intézménnyé, az előítéletes gondolkodást befogadó, inkluzív szemléletmóddá, a széthúzó tantestületet egy egységes oktatói csapattá alakítani.

A kihelyezett szülői értekezletek, a családlátogatások, az oktatók érzékenyítése, a megreformált ügyeleti rend, a pozitív megerősítés, a preventív beszélgetések, a Dobbantó program és a Műhelyiskola, valamint a közös iskolai és családi programok bevezetésével egy olyan szakképző intézményt alkottak meg Törökszentmiklóson, ahová a diák, a szülő és az oktató minden nap szívesen lép be.

Dr. Hadnagy József, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanszékvezetője és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Roma Szakkollégium vezetője elmondta, hogy az elindulás óta a roma szakkollégisták közül már 700 fő szerzett diplomát, 20 fő doktori fokozatot és a végzett hallgatók 90%-a munkába állt. A szakkollégium egyik alapvetése az, hogy a hallgatók megkapjanak minden eszközt ahhoz, hogy bízzanak magukban. Az oda jelentkező hallgatóknak nyitottnak kell lenni a roma kultúra felé és aktivitásukkal segítsék a szakkollégiumot. Többek között a hátránykompenzálás, minőségi fejlesztőfoglalkozások, valamint az egyéni életutak támogatásán keresztül nyújtanak segítséget a hallgatókat. A közösséghez való tartozás megerősítése a legfontosabb a hallgatók számára.

Brant Bianka, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója, az Egyetem jogklinikájának irodavezetője, a Pécsi Evangélikus Roma Szakkollégium hallgatói elnöke, a Gilvánfai Jogsegély szolgálat koordinátora, a Roma Ifjúsági Keresztasztal tagja elmondta, hogy már 8 éves kora óta jogász szeretett volna lenni. Elmondta, hogy az általános iskolában az osztálytársak részéről tapasztalt előítéletet, a középiskolában neki átlagon felül kellett minden helyzetben teljesíteni ahhoz, hogy elkezdjék tisztelni. A jogi egyetemen a csoporttársak nehezen fogadták el, de az oktatók részéről nem találkozott előítéletekkel. A roma szakkollégium nagy kapcsolatrendszert adott, kapcsolati tőkére tett szert, egy mentsvár, akihez tartozni lehet.

A Zárókonferencia utolsó előadójaként Dr. Báró-Farkas Csaba bemutatta Roma Ifjúsági Kerekasztalt, amely 2024 novemberében jött létre. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat 2011. évi létrejötte óta mintegy 700 hátrányos helyzetű, köztük roma fiatal szerzett oklevelet hazánk felsőoktatási intézményeiben. Ezen eredményekre építkezve döntés született, hogy megalakul az Ifjúsági Kerekasztal, amely lehetőséget teremt vélemények megismerésére, teret adva arra, hogy az esélypolitika alkotásában a fiatalok közvetlenül is részt vegyenek. A megalakult 22 fős Ifjúsági Kerekasztal olyan szakmai közösséget alkot, amelynek tagjai lesznek a szakkollégiumok, a már végzett alumni hallgatók, de a konkrét szakpolitika alkotói is. A Kerekasztal munkáját terveik szerint egy olyan fejlesztési alap fogja támogatni, ami stratégiai célok mellett konkrét intézkedések megvalósítására is alkalmas lesz.

“A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósult meg. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézeteit tükrözik és nem feltétlenül az Európai Unió álláspontját. Az Európai Unió nem tehető felelőssé értük.”

 

 

 

 

 

 41 megtekintés