ROMA PLATRFORM SZEKSZÁRDON

Tamási után a második Tolna vármegyei Roma Platform konzultációt Szekszárdon tartották. A „Magyar Nemzeti Roma Platform továbbfejlesztése 2024” című projekt keretében megrendezett szakmai eseménynek az I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola biztosította helyszínét 2025. február 26-án. Az esemény témája a Roma tanulók – roma pedagógusok.

A rendezvényen köszöntő beszédet mondott dr. Fusz György alpolgármester, dr. Kovács Edit társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár, Orbán Attila, a Tolna Vármegyei Önkormányzat elnöke, és Kovács Béla, a Tolna Vármegyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

Dr. Fusz György, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat alpolgármestere elmondta fontos, hogy a felmerülő problémákat együtt kell megoldani, ehhez az önkormányzat minden lehetőséget megad, és kéri mások segítségét is.

Sok roma jelentkező bejut felsőfokú oktatási intézménybe. Küzdenek azért, hogy Szekszárdra visszajöjjön az óvodapedagógus képzés, és szeretnék, ha több roma pedagógus végzettségű szakember lenne, aki tud segíteni a roma származásúaknak.

Dr. Kovács Edit társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár, elmondta, hogy a Belügyminisztérium valósítja meg a Roma Platform projektet az Európai Unió támogatásával.

Célja, hogy előmozdítsa, megerősítse a párbeszédet az állami, önkormányzati és a civil szervezetek szintjén. A szakértők eltérő állásponton vannak, hogy a gyermekek életében melyik az az idő, ami meghatározza a későbbi életét, de az első ezer nap meghatározó jelentőségű. A tanulás – legyen az egy szakma vagy diploma megszerzése – az egyedüli lehetőség, hogy kitörjön a gyerek a reménytelennek tűnő életéből. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek érdekében több szolgáltatást működtetnek, ezt a célt szolgálja a Tanoda hálózat és a Biztos Kezdet Gyerekházak. A Roma Platform alkalmak segítenek abban, hogy visszajelzést kapjanak arról, a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia beavatkozási intézkedései elérték-e a céljukat.

Orbán Attila, a Tolna Vármegyei Önkormányzat elnöke azzal kezdte a nyitóbeszédét, hogy itt barátok és kollégák között érzi magát, hiszen olyan településen nőtt fel, ahol 1.000 fős roma nemzetiségű ember élt. Mára a roma lakosok száma elérte a 3.500 főt. Lelkészként és pedagógusként elmondta azt is, hogy a Hit az Isten ajándéka, és a legfontosabb, hogy tiszta, egyenes és közösségben gondolkodó embert neveljünk.

 

A köszöntő beszédek után következett a témaindító előadás, amelyet Sörös Iván, a Belügyminisztérium Esélynövelő Oktatási és Képzési Programok Főosztály főosztályvezetője tartott meg.

Sörös Iván előadásában ismertette a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 dokumentumot, amely egyben feljogosító feltétele a 2021-2027-es programozási időszak tervezésének. A stratégia kilenc beavatkozási területen fogalmaz meg cselekvési irányokat. A Tanodák, a Biztos Kezdet Gyerekházak, a Roma Szakkollégiumok fontos témák, amelyekkel az a cél, hogy legyen még több olyan fiatal, aki tovább tanul, nem morzsolódik le.

Tolna vármegyében két tanoda van, működésük engedélyköteles. A tanodáknak vannak kötelező és választható tevékenységeik. A tanoda délutáni foglalkozásokkal segíti a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai tanulmányait elsősorban képességfejlesztő programokkal.

A különböző szolgáltatások mellett több pályázati lehetőség is meghirdetésre kerül minden évben, köztük az Útravaló Ösztöndíjpályázatok, a Roma Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj, vagy a Mindenki szívében van egy dallam pályázat. Előadásának zárásaként elmondta, hogy hamarosan kihirdetésre kerül – a svájci-magyar együttműködés keretében megvalósuló – a „Digitális terek elérhetőségének és a hátrányos helyzetű csoportok digitális kompetenciájának fejlesztése” program eredménye is, amely felhívás célja a hátrányos helyzetű emberek és közösségek, különösen a romák társadalmi befogadásához való hozzájárulás az online szolgáltatásokhoz és a digitális infrastruktúrához való hozzáférésük javításával.

Havelka Gyöngyi, a Szekszárdi I. Béla Gimnázium főigazgató-helyettese előadásában elmondta, hogy az intézményben sokoldalú tanulói támogatást biztosítanak. Egyfajta szellemi centrum, modern pedagógiai programmal, minőségi oktatással, tehetségpont, ezt számos elismerő cím is igazolja. A tanulói létszám 626 fő, a tanulmányi átlag 4 egész feletti és ugyanilyen érettségi átlagteljesítménnyel a tanulók döntő többsége felvételt nyer egyetemekre, főiskolákra. Az előadást Juhász Gábor tagintézmény-igazgató folytatta, aki elmondta, hogy az Arany János Kollégiumi Program egy 5 éves program, amely előkészítő évvel indul, és segítséget ad ahhoz, hogy a hátrányos helyzetből adódó hiányokat a diákok pótolják. Ezt követően a tanulóknak lehetőségük van arra, hogy tehetségüknek és érdeklődésüknek megfelelően az előkészítő évet megszervező vagy az általuk választott gimnáziumban folytassák tanulmányaikat. Feltette a kérdést, hogy mit adhatnak? Eredményes tanulást, sikeres érettségit, továbbtanulást, ezáltal magasabb életminőséget. A tehetséges diákok itt jó helyen vannak, pedagógiai és szociális segítséget is kapnak. Pedagógiai: életpálya-építés, nyelvtanulás, egyéni célok, tantárgyi megsegítés.

Jakab Natália, a Gandhi Gimnázium, Technikum, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója elmondta, hogy az iskolát a Gandhi Alapítvány 30 éve létesítette. Számos elismerésben részesült az indulás óta, mint például UNESCO elismerés (hagyományőrzés), valamint az Oktatási Hivatal bázisintézménye. Nappali tagozatos oktatás és felnőttoktatás is folyik az intézményben. Felvételi vizsga nincs, a felvétel az általános iskolai eredmények alapján történik.

Mindkét cigány nyelv megismerése kötelező a diákok számára, majd választani kell egyet, amit a későbbiekben tanulnak, nagy hangsúlyt fektetnek a cigány nemzetiségi népismeret tantárgyra, amelyből érettségi is tehető. Az Alapfokú Művészeti Iskolában a zene, tánc és képzőművészetet is megismerhetik a diákok. Balázs Gábor Rudolf, Sztojka Nikoletta, Tasi Luca tanulók saját élményeikről, tapasztalataikról meséltek: mindannyian kiemelték a családias környezetet, a támogató pedagógusok, nevelők hozzáállását, a tehetségek felkarolását. Nagyon sok lehetőségük van, számos ösztöndíjat nyertek, ami a későbbi továbbtanulási lehetőséget is megalapozhatja.

 

Bogdán György a Faddi Gárdonyi Géza Általános Iskola tanítója elmondta, hogy annak idején a Gandhi Gimnázium oly módon gyűjtötte a diákokat, hogy lement a kisközségekben és az ottani iskola véleményét kikérve kiválasztotta azokat a gyerekeket, akik felvételt nyerhetnek az iskolába.

A szüleit meggyőzték, így részt vett a Gandhi iskola által szervezett nyári táborban, ahol egy nagyon jó közösségbe csöppent. Nem tartotta magát cigánynak, ezt valószínű az identitástudat hiánya okozta. „Ha nem megyek a Gandhiba, ma nem állok itt”. Jó tanárai voltak, tanítóképzőbe került, a Gandhiba kapott magabiztosságot, amit kamatoztatni tudta a későbbiekben is. A főiskola után nem jutott be azokra a helyekre, ahova szeretett volna, így szakmát szerzett – minősített hegesztő lett – és külföldön is dolgozott, majd visszatérve Magyarországra postai kézbesítőként dolgozott, amikor a faddi általános iskolában munkát ajánlottak neki.

 

Mihalovics Zsolt a Bogyiszlói Általános Iskola tanára elmondta, hogy a Dankó telepről került ide, rögös volt az idáig vezető út. Az ő gyerekkorában nem voltak ösztöndíjak, támogatások, nehéz volt.

 

 

“A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósult meg. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) nézeteit tükrözik és nem feltétlenül az Európai Unió álláspontját. Az Európai Unió nem tehető felelőssé értük.”

 

 

 

 

 

 38 megtekintés