A kutatások és statisztikák rovatban szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi témájú kutatási anyagok, statisztikai elemzések kerülnek bemutatásra. A tartalom részben a Hivatal által működtetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerekre épülő statisztikai, kutatási tevékenységéből származik (pl. KENYSZI elemzések, ellátási térképek), részben pedig külső szerzők által beküldött, és általuk megjelentetésre ajánlott dokumentumokból tevődik össze.

A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése alapján az egyes szolgáltatásokra várakozó személyek számának az Szt. 20. § (2a) bekezdése szerinti összesítései a Szociális Ágazati Portálon bárki számára hozzáférhetők. A szolgáltatásra várakozók számáról szóló összesítők jelen menüpontba kerülnek feltöltésre.

A menüpontban a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerrel kapcsolatos időszakos adatközléseken túl törekszünk mélyebb, egy-egy szolgáltatást, szakmai kérdéskört, problémát mélyebben bemutató kutatási anyagok közzétételére is.

 

 

várakozók 201705

Várakozók jelentésének elemzése 2017. május


Felmerül a kérdés, vajon milyen szolgáltatásokban köttetnek meg a megállapodások? Mennyiben egyezik a várakozáskor jelzett igény és a későbbiekben kapott ellátás? A vizsgált csoportban mindössze minden második esetben egyezett a beadott igény a később megkötött megállapodással.

 

Várakozók jelentése elemzés

2017. 05. 01. állapot szerint

 

 

Várakozás jellemzői

 

 

1. táblázat – Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlása 2017. május 1-én

Színkód 1: narancs = szakosított ellátások, zöld = alapellátások

Színkód 2: világoskék = nagyszámú várakozó összes várakozóban (cc. >= 500), lila = relatív kisszámú várakozó mellett (<500) nagyszámú várakozó 100 férőhelyre számítva (cc. >= 30)

 

Ellátási forma és típus

ellátás altípus

várakozók száma (fő)

megoszlás összes várakozóban (%)

100 ellátottra jutó várakozók száma (fő)

 

Ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás

Fogyatékos személyek otthona

1700

4,60%

12,9

 

Hajléktalanok otthona

161

0,40%

36,1

 

Idősek otthona

25 170

68,10%

46,6

 

Pszichiátriai betegek otthona

2859

7,70%

34,6

 

Szenvedélybetegek otthona

341

0,90%

25,2

 

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás

Fogyatékos személyek gondozóháza

70

0,20%

23,3

 

Hajléktalan személyek átmeneti szállása

852

2,30%

15,3

 

Időskorúak gondozóháza

2345

6,30%

74,4

 

Pszichiátriai betegek átmeneti otthona

44

0,10%

43,6

 

Szenvedélybetegek átmeneti otthona

24

0,10%

17,5

 

Lakóotthoni ellátás

Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona

245

0,70%

20,2

 

Fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona

28

0,10%

7,3

 

Pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona

8

0,02%

3,8

 

Rehabilitációs intézményi ellátás

Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye

91

0,20%

11,4

 

Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye

57

0,20%

23,2

 

Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye

19

0,10%

14,8

 

Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye

49

0,10%

8,8

 
 

Támogatott lakhatás

Támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére

325

0,90%

33,4

 
 

Támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére

112

0,30%

29,2

 
 

Támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére

19

0,10%

8,6

 
 

Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás

760

2,10%

0,8

 
 

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

725

2,00%

2,5

 

Közösségi ellátások

Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás

24

0,10%

0,6

 
 

Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás

110

0,30%

3,1

 

Nappali ellátás

Fogyatékos személyek nappali ellátása

235

0,60%

2,9

 

Időskorúak nappali ellátása

184

0,50%

0,5

 

Pszichiátriai betegek nappali ellátása

10

0,03%

0,3

 

Szenvedélybetegek nappali ellátása

68

0,20%

1,9

 

Szociális étkeztetés

Szociális étkeztetés

114

0,30%

0,1

 
 

Támogató szolgáltatás

Támogató szolgáltatás

114

0,30%

0,6

 
 

Fejlesztő foglalkoztatás

Fejlesztő foglalkoztatás

84

0,20%

0,9

 
 

Összesen

 

 

100,00%

 

 

 

Továbbra is a korábban látott tendenciák érvényesülnek. Az idős célcsoport minden tekintetben dominálja a várakozó listákat. Minden négy főből három az idősellátás egyik vagy másik szolgáltatásába szeretne bekerülni. Relatív nagy várakozói számmal találhatunk még egy-egy ellátást a fogyatékos, hajléktalan és pszichiátriai szakosított ellátásban. A szolgáltatások többségében a várakozózók száma alacsony. Az összes várakozói igény 93,4%-ban a szakosított ellátásokban jelentkezik. Vagyis a szociális alapellátás súlya ebben a tekintetben csak töredéke a szakosított ágazati formának.

Fajlagos értékek alapján is hasonló megoszlásokat láthatunk. A 100 főre eső várakozók száma a vizsgált időszakban minden esetben a szakosított ellátásokból kerül ki a vizsgált időszakban.

 

 

 

 

Jelentések jellemzői

 

 

2. táblázat – Taj-azonosítóval és Taj nélkül regisztrált várakozók számának alakulása 2016. december – 2017. május

 

Várakozót jelentők

2016.

dec. fő

2017.

jan. fő

2017.

febr. fő

2017.

márc. fő

2017.

ápr. fő

2017.

máj. fő

Taj-azonosítóval

34 630

36 426

33 507

34 773

36 818

35 555

Taj-azonosító nélkül

880

831

955

934

716

696

Összes várakozó[1]

(Taj ismétlődésekkel)

35 510

37 257

34 462

35 707

37 534

36 251 

Tényleges várakozók

(Taj ismétlődések nélkül) [2]

27 832

28 985

27 012

28 556

28 727

28 051

 

 

 
 

 

 

 

 

 

1.ábra – Tényleges várakozók számának alakulása (2016. június – 2017. május – fő)

 

Az előző hónaphoz képest minimálisan csökkent a várakozók száma, ami leginkább a jelentések elmaradásának számlájára írható (lásd 3. táblázat). Bár összességében nőtt a Taj-azonosítóval jelentők száma,[3] csökkent ugyanakkor a nincs várakozót jelentők száma. Eközben nőtt a szolgáltatások száma. E hármas hatás együttesen a jelentések összes szolgáltatáshoz viszonyított arányának csökkenését hozta magával.

 

3. táblázat – Jelentések összesített jellemzői (2016. december – 2017. május)

Jelentések típusai

szolgáltatók szerint

2016.

dec. db

2017.

 jan. db

2017.

febr. db.

2017.

márc. db.

2017.

ápr. db.

2017.

máj. db.

Taj-t vagy e nélkülit jelentett

1483

1488

1356

1428

1616

1626

nincs várakozót jelentett

4397

4386

3924

4125

4381

4233

nem jelentett

1767

1737

2414

2156

2137

2046

 

 

 

 

 

 

 

összes szolgáltató[4]

7647

7611

7694

7709

7871

7925

jelentő szolgáltatók

5880

5874

5280

5553

5997

5859

jelentők aránya

76,9%

77,2%

68,6%

72,0%

76,2%

73,9%

 

 

 

Ellátásba jutás esélye

 

 

Az e havi várakozói számok mellett megvizsgáltuk, hogyan alakult a sorsa az ágazatban azon személyeknek, akiket 2016. szeptember 1-én Taj-azonosítóval rögzítettek várakozóként a jelentési rendszerben. Ők az a réteg, akik egyedi azonosítójuk alapján nyomonkövethetők, így kideríthető, 1) sikerült-e nekik bejutni az általuk igényelt ellátásba, vagy valamilyen ellátásba, és ha igen, 2) mikor és 3) hova.

2016 szeptemberében 34 974 Taj-azonosítóval rendelkező szolgáltatási igényt regisztráltunk. Ez összesen 27 824[5] fő várakozót jelentett (vagyis személyt). Ehhez képest mindössze 11 819 esetet találtunk 2017 április 10-ig,[6] amely valamilyen módon realizálódott, vagyis az ekkor felmerült igényekből az eltelt idő alatt ennyi megállapodást kötöttek meg az érintettekkel (egyes esetekben határozattal kerültek be valamilyen gyermekvédelmi ellátásba – lásd később). Ez a várakozásra jelölt szolgáltatási igények 33,8%-a. Egyénenként (személyenként) számolva pedig az érték még alacsonyabb, mindössze 7968 fő.[7] Vagyis a 2016 szeptemberében várakozóként regisztrált 27 824 egyénből az elmúlt közel nyolc hónapban[8] 7968 fővel köttetett valamilyen (egy vagy több) ágazati megállapodás, ami a vizsgált sokaság[9] 28,6%-a. Ezek szerint a többség, azaz 71,4%, közel nyolc hónap alatt sem jutott be a kívánt szolgáltatásba.[10] A helyzetet tovább árnyalja, hogy a 7968 főből 4575 már ekkor is igénybe vett valamilyen ellátást, vagyis teljesen új igénybe vevőnek csupán 3393 fő számított. A 2016 szeptemberében várakozóként regisztrált 27 824 főből 13 792 már a várakozói listára kerüléskor is rendelkezett érvényes megállapodással (vagy határozattal). Vagyis az összes várakozó közül 14 032 számított ekkor új igénybe vevőnek. Ezek szerint nyolc hónap elteltével  az ekkor új igénybe vevőnek számítók 24,2%-a, közel a negyede került be a szociális ágazatba.

Ezekkel az adatokkal nyers becslés végezhető, ami alapján megtudhatjuk, kb. mennyi időre van szüksége egy várakozónak (összesített átlagban), hogy biztosan bekerüljön valamilyen szolgáltatás-ba.[11] Ha a bejutás lassulásával is számolunk (lásd később), akkor ahhoz, hogy mindenki bejusson, elvileg kb. ötször ennyi időre van szükség, vagyis mintegy 40 hónapra, ami kb. 3,3 év.

A megkötött megállapodások aránya az eltelt időszakban a következőképpen alakult havi bon-tásban (4. táblázat).

 

4. táblázat – 2016 szeptemberétől várakozó státuszból szociális ágazatba kerültek megállapodásai-nak megoszlása és kumulált aránya a vizsgált időszakban

Időszak

megállapodások aránya

kumulált

arányok

szeptember

18,6%

18,6%

október

16,3%

34,9%

november

14,9%

49,8%

december

11,6%

61,4%

január

13,6%

75,1%

február

11,2%

86,3%

március

10,7%

97,0%

április 10-ig

3,0%

100,0%

Összesen

100,0%

 

 

Jól látható, hogy a megkötött megállapodások száma (szinte) folyamatosan[12] csökkent, ahogy teltek a hónapok. Míg az első háromban a megállapodások felét kötötték meg az érintettekkel, addig a megállapodások másik fele négy és fél hónap alatt köttetett meg.

A 2016 szeptembere óta ellátásba kerültek 91%-ban szakosított ellátásra adtak be eredetileg igényt, 9%-ban pedig valamilyen szociális alapellátásra. Ehhez képest az eredetileg igényelt ellátás jellemzők (forma, típus és altípus) és a későbbiekben megköttetett tényleges megállapodások besorolása között lényeges eltérést találunk.

 

5. táblázat – Eredetileg jelölt szolgáltatás és megkötött megállapodás szolgáltatástípusának egye-zése

Egyezés típusa

egyezés aránya

ellátási formaegyezés

72,1%

ellátási típusegyezés[13]

55,0%

ellátási altípusegyezés[14]

51,2%

 

Az ellátási formák (szakosított vagy alapellátás) tekintetében is csupán 72%-os egyezést mértünk, ami azt jelenti, hogy a 2016-ban beadott szolgáltatási igény formája és a későbbi megállapodás ellátási formája között minden négy esetből egy nem egyezik. Az ellátási típusok és altípusok pedig már csak minden második esetben egyeznek az eredetileg benyújtott igényekkel. Összességében minden második ellátásba bejutó egyén az eredeti ellátási igényéhez viszonyítva (típus és altípus szerint) egy másikban jut megállapodáshoz (részleteket lásd a 6. táblázatban).

 

6. táblázat – Eredetileg jelölt szolgáltatás és megkötött megállapodások száma és aránya a vizsgált sokaságban

Ellátások forma/típus/altípus

beadott igények

2016. szeptember

megállapodások

2017. áprilisig

megállapodások/

igények

Ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás

     

Fogyatékos személyek otthona

598

242

40,5%

Hajléktalanok otthona

117

40

34,2%

Idősek otthona

7125

4466

62,7%

Pszichiátriai betegek otthona

892

262

29,4%

Szenvedélybetegek otthona

202

65

32,2%

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás

     

Fogyatékos személyek gondozóháza

58

107

184,5%

Hajléktalan személyek átmeneti szállása

1478

659

44,6%

Időskorúak gondozóháza

749

1054

140,7%

Pszichiátriai betegek átmeneti otthona

19

33

173,7%

Szenvedélybetegek átmeneti otthona

14

11

78,6%

Lakóotthoni ellátás

     

Fogyatékos személyek ápoló-gondozó

célú lakóotthona

73

22

30,1%

Fogyatékos személyek rehabilitációs

célú lakóotthona

8

7

87,5%

Pszichiátriai betegek rehabilitációs

célú lakóotthona

4

0

0,0%

Szenvedélybetegek rehabilitációs

célú lakóotthona

2

0

0,0%

Rehabilitációs intézményi ellátás

     

Fogyatékos személyek rehabilitációs

intézménye

59

23

39,0%

Hajléktalan személyek rehabilitációs

intézménye

47

16

34,0%

Pszichiátriai betegek rehabilitációs

intézménye

9

9

100,0%

Szenvedélybetegek rehabilitációs

intézménye

33

23

69,7%

Támogatott lakhatás

     

Támogatott lakhatás fogyatékos

személyek részére

48

35

72,9%

Támogatott lakhatás pszichiátriai

betegek részére

53

32

60,4%

Támogatott lakhatás szenvedélybetegek

részére

3

8

266,7%

Házi segítségnyújtás

     

Házi segítségnyújtás

387

806

208,3%

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

     

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

387

381

98,4%

Közösségi ellátások

     

Pszichiátriai betegek részére nyújtott

közösségi alapellátás

11

34

309,1%

Szenvedélybetegek részére nyújtott

közösségi alapellátás

33

15

45,5%

Nappali ellátás

     

Fogyatékos személyek nappali ellátása

41

53

129,3%

Időskorúak nappali ellátása

75

214

285,3%

Pszichiátriai betegek nappali ellátása

12

19

158,3%

Szenvedélybetegek nappali ellátása

32

16

50,0%

Szociális étkeztetés

130

840

646,2%

Támogató szolgáltatás

39

155

397,4%

Fejlesztő foglalkoztatás

0

64

-

 

 

A táblázat arra a kérdésre ad aggregált választ, hogy a várakozói státuszból időközben bejutók eredetileg beadott ellátási igényéhez képest milyen megállapodások köttettek meg a vizsgált csoporton belül tételesen (ellátási altípusok szerint). 100% vagy e feletti egyezést csak kis (kisebb) létszámú várakozókat tömörítő ellátási altípusokban mérhetünk. Azonban ezekben sem biztos, hogy pontosan azok az egyének jutottak be egy-egy szolgáltatásba, akik eredetileg ellátási igényüket oda beadták, így várakozólistára kerültek. A táblázat részletesen mutatja az előző, 5. táblázat által bemutatott értékeket, és megerősíti az előbb elmondottakat, hogy csak részleges egyezés van az eredetileg benyújtott szolgáltatási igények és a ténylegesen megkötött megállapodások között.

A nagyobb létszámú várakozókkal jellemzett ellátási formákban csupán a várakozók részsokasága jutott szolgáltatáshoz. Ez pedig azt is jelenti, hogy ezekben az ellátástípusokban hosszabb várakozási idővel és kisebb bekerülési eséllyel kell számolnia az igénybe vevőknek – jellemzően ilyenek az ápolást, gondozást nyújtó ellátási formák. Ez az egyik fő oka annak, hogy a várakozók egyrészt több helyre adják be az igényeiket, másrészt, ha köztes megoldáshoz sikerül jutni, elfogadják – ha csak átmeneti jelleggel is – az egyéb gondozási formákat, csak hogy ne maradjanak teljesen ellátás nélkül.

 

 

Összefoglalás

 

  1. A jelentések számában nincsenek jelentős eltérések az elmúlt hónapokhoz képest.
  2. Továbbra is a szakosított ellátásokban mérjük a domináns várakozói értékeket.
  3. A jelentések jellemzőit az utóbbi két hónapban befolyásolta a fejlesztő foglalkoztatásban újonnan bejegyzett szolgáltatók száma. Így hiába maradt közel azonos a jelentési hajlandóság jelentési számokban, a jelentések aránya elmaradt a korábbi hónaphoz képest.
  4. A várakozói státusz változásának vizsgálata megmutatta, hogy a várakozói jegyzékeken lévőknek csupán egyharmada jut be néhány hónapon belül az ellátásba.
  5. Az ellátásba kerülés gyakran nem az eredetileg jelölt szolgáltatásban realizálódik, hanem akár egy teljesen más szolgáltatási formában, típusban vagy altípusban.
  6. A becslések szerint átlagban mintegy 3,3 év alatt kerülhet be minden várakozói státuszban lévő egyén valamilyen ellátásba.

 

 

 

 

[1] Összes várakozó alatt mindazokat értjük, akik Taj-azonosítóval vagy Taj nélkül lettek regisztrálva a jelentési rendszerben adott időpontban. Ebben az esetben figyelembe vesszük, hogy egy várakozó több helyre adott be igényt, ennek megfelelően több helyre számoljuk be, lévén több helyen jelentkezik, mint várakozó.

[2] Tényleges várakozók – Taj-azonosítóval vagy e nélkül rögzített várakozók, de egyszer számolva, figyelmen kívül hagyva, hogy az illető hány helyre adott be igényt. A Taj-azonosítóval nem rendelkezők esetén a többszörös igényléseket nem tudjuk figyelembe venni, mivel egyedi azonosító híján ezt nem ismerjük.

[3] Ennek oka, hogy április óta folyamatosan jegyezték be a MŰKENG-be a fejlesztő foglalkoztatást végző szolgáltatókat.

[4] A szociális szakosított és alapellátásban szolgáltatást nyújtók, kivéve falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka. Lásd 1993. évi III. törvény 20. § (5) pontja.

[5] Az 1. ábra adata ettől némileg eltér. Az eltérés oka, hogy a havi jelentésekben a Taj-azonosító nélkül várakozókat is beleszámoljuk az összesítésbe, míg itt nem. Másrészt minimális eltérés következhet a megállapodások utólagos módosulásából is.

[6] Eddig az időpontig rendelkezünk jelenleg hiteles adatokkal.

[7] Egy-egy fővel több megállapodás is köthető ezen idő alatt, egyes esetekben átfedéssel is.

[8] Szeptember hónaptól április 10-ig.

[9] Egyének és nem megállapodások sokasága.

[10] Esetenként ennek ellenére is juthatott szolgáltatáshoz, mint pl. falu- és tanyagondnok, éjjeli menedékhelyi ellátáshoz, azonban ezekről adataink nincsenek, mivel jogszabály alapján ezeknek a szolgáltatásoknak nincs jelentési kötelezettségük.

[11] Természetesen sok egyéb változó befolyásolhatja a bejutást, mint pl. hogy milyen szolgáltatásra adott be igényt, ragaszkodik-e ahhoz, hogy az eredetileg várakozóként regisztrált szolgáltatásba és szolgáltatási helyre kerüljön be stb. Ezekkel itt nem számoltunk.

[12] A tendencia csak januárban tört meg, amit felfoghatunk időszakos hatásként is.

[13] Ilyenkor a forma és a típus is egyezik

[14] Ilyenkor a forma, típus és altípusos besorolás is egyezik

 

 

A jelentés itt letölthető