Tájékoztató a rokkantsági ellátásról

  1. Ki jogosult rokkantsági ellátásra?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) szerint rokkantsági ellátásra az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, azaz

  • akinek az egészségi állapota 51–60 % közötti, és a foglalkoztathatósága az egészségi állapota alapján rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), vagy
  • akinek az egészségi állapota 31-50 % közötti, és egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (C2 kategória), vagy
  • akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1) és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, vagy
  • akinek az egészségi állapota 1-30 % közötti, és kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D kategória), vagy
  • akinek az egészségi állapota 1-30 % közötti, és egészségkárosodása jelentős, önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes (E kategória);

ÉS

  • aki, a kérelem benyújtását megelőző
  • keresőtevékenységet nem végez és
  • rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A biztosítottak körét a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: régi Tbj.) 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 5. §-a, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a tartalmazza.

Biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

  • aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
  • aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

 A biztosítási időbe be kell számítani

  • a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
  • a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,
  • a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték,
  • a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.

Biztosítási időként kizárólag a Tbj. 6. §-ában (2020. július 1. napját megelőzően a régi Tbj. 5. §-ában), valamint az Mmtv által nevesített, fentiekben felsorolt jogviszonyok időtartama vehető figyelembe.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása szempontjából keresőtevékenység a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti kereső tevékenység (főszabály szerint minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár) azzal, hogy

  • az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét,
  • az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban – a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása szempontjából rendszeres pénzellátásnak minősülnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást.

A komplex minősítés szabályaival, valamint annak időbeli hatályával kapcsolatos részletes tájékoztatást a „Komplex minősítéssel összefüggő információk” c. dokumentum tartalmazza.

  1. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránti kérelem előterjesztése

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített adatlapon a kérelmező bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi megyei kormányhivatalnál, mint rehabilitációs hatóságnál terjeszthető elő. Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. Külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. A kérelemhez csatolni kell a háziorvos által kitöltött „ORVOSI BEUTALÓ az orvosszakértői szervhez, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából” c. nyomtatványt, valamint a „Nyilatkozat a szakértői minősítéshez” c. nyomtatványt”.

  1. A rokkantsági ellátás összege

A rokkantsági ellátás havi összege annak a megváltozott munkaképességű személynek

  • akinek egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (B2 minősítési kategória), a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka,
  • aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (C2 minősítési kategória), a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,
  • aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D minősítési kategória), a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka;
  • akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes (E minősítési kategória), a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka.

A havi átlagjövedelem a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, a 2020. július 1-jét megelőző időszakra a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a társadalombiztosítási járulék (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék) alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa.

Ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a referencia-időszak kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa.

Ha a jogosult, amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

Ha a rokkantsági ellátásra jogosult személy a fent leírtak alapján meghatározható havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás havi összege annak a megváltozott munkaképességű személynek

  • akinek egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (B2 minősítési kategória), az alapösszeg 30 százaléka;
  • aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (C2 minősítési kategória), az alapösszeg 45 százaléka;
  • aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D minősítési kategória), , az alapösszeg 50 százaléka;
  • akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes (E minősítési kategória), az alapösszeg 55 százaléka.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011 (XII.29.) Korm. rend. (Mmr) 8/A. § alapján az alapösszeg 2022. január 1-jétől 112.920 Ft. Az alapösszeg Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

A fentiek alapján a kérelem alapján rokkantsági ellátásra jogosult megváltozott munkaképességű személyek ellátásának havi összege az alábbiak szerint alakul:

Az ellátás: Az ellátás havi összege: Az ellátás havi minimum- összege: Az ellátás havi maximum összege:
51–60 % közötti egészségi állapot, rehabilitációja nem javasolt
(B2 kategória)
Havi átlagjövedelem 40%-a 33.880 Ft

(az alapösszeg 30%-a)

50.815 Ft

(az alapösszeg 45%- a)

31–50 % közötti egészségi állapot, rehabilitációja nem javasolt
(C2 kategória)
Havi átlagjövedelem 60%-a 50.815 Ft

(az alapösszeg 45%-a)

169.380 Ft

(az alapösszeg 150%-a)

1–30 % közötti egészségi állapot, folyamatos támogatással foglalkoztatható
(D kategória)
Havi átlagjövedelem 65%-a 56.460 Ft

(az alapösszeg 50%-a)

169.380Ft

(az alapösszeg 150%-a)

1–30 % közötti egészségi állapot, önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes
(E kategória)
Havi átlagjövedelem 70%-a 62.110 Ft

(az alapösszeg 55%-a)

169.380Ft

(az alapösszeg 150%-a)

  1. A rokkantsági ellátás folyósításának kezdő időpontjára és folyósítására vonatkozó szabályok

A rokkantsági ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a rokkantsági ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

A rokkantsági ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az azonosítás célját szolgáló folyósítási törzsszám alatt folyósítja. A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulék nem kerül levonásra, ezért a rokkantsági ellátás folyósításának időtartama az öregségi nyugdíj vonatkozásában nem minősül nyugdíjszerző szolgálati időnek. Ugyanakkor az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából – a Tny. 46. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alkalmazása során – szolgálati időként kell figyelembe venni – többek között – azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági ellátásban részesült. A rokkantsági ellátás összege mentes az személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége alól.

A rokkantsági ellátás a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelkedik, azonban az ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség.

  1. A rokkantsági ellátásban részesülő személy bejelentési és együttműködési kötelezettsége

A rokkantsági ellátásban részesülő személynek tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, illetve az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be.

  1. A rokkantsági ellátások felülvizsgálata

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez

  • az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
  • az ellátott kérelmére,
  • olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

A rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az ellátást megállapító döntésben meghatározott felülvizsgálatot nem kell elvégezni,

  • ha a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a 10 évet nem haladja meg.
  • azon rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén sem, akinek a rehabilitációja nem javasolt, mert egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes („E” minősítési kategória).

Amennyiben az ellátásban részesülő személy állapotában változás következik be, tehát a felülvizsgálat során megállapított minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőző kategóriától, akkor az ellátás az új minősítési kategória figyelembevételével az erről szóló döntést követő naptól kerül megállapításra. A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Amennyiben állapotjavulás következett be, és a megállapított ellátás összege csökken, a csökkentett ellátási összeg a döntést követő második hónap első napjától kerül folyósításra. (Amennyiben – állapotjavulás esetén – az új minősítési kategória figyelembevételével rehabilitációs ellátás kerül megállapításra, úgy az erről szóló döntés keltét követő naptól a döntés keltét követő hónap első napját megelőző napig a korábban folyósított ellátás összege a nyugdíjjárulék mértékével csökkentett összegben kerül folyósításra.)

Állapotváltozás esetén az ellátási összeg megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni. Amennyiben az ellátásban részesülő személy a felülvizsgálatot megelőzően nem rendelkezett havi átlagjövedelemmel, a felülvizsgálatot követően számára megállapított új minősítési kategória minimum összegében kerül megállapításra az ellátás összege.

Ha a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy nem történt állapotváltozás, az ellátásban részesülő számára a korábbi ellátás kerül továbbfolyósításra.

  1. A rokkantsági ellátás rokkantsági ellátás megszűnésének és megszüntetésének esetei

A rokkantsági ellátás megszűnik

  • az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától, valamint az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal.

A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy

  • kérte (a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával)
  • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat, (a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal)
  • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, (a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával. A megszüntetési ok fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani)
  • az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, (a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával.)
  • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt. (a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával)
  1. A rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység

2021. január 1-től a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők a keresőtevékenység időtartamára és a keresőtevékenységből származó jövedelem összegére vonatkozó megkötés nélkül, korlátlanul végezhetnek munkát ellátásuk egyidejű igénybevétele mellett, miután hatályát vesztette az Mmtv. 13. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt korlátozó rendelkezés. A rokkantsági ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére tekintettel – az Ebtv.-ben meghatározottak szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosul

  1. Utazási kedvezmény

Utazási kedvezményre a rokkantsági ellátásban részesülő személy akkor jogosult, ha

  • 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű, vagy
  • 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.
  • rendszeres pénzellátásban nem részesül.

 16,540 megtekintés