Webtartalom-megjelenítő Webtartalom-megjelenítő

Vissza a teljes oldalra

Tájékoztató a rokkantsági ellátásról


1. Jogosultság

Rokkantsági ellátásra – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása mellett – az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött megváltozott munkaképességű személy jogosult,

  • akinek az egészségi állapota 51–60 % közötti, és a foglalkoztathatósága az egészségi állapota alapján rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória),
  • akinek az egészségi állapota 31-50 % közötti, és egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (C2 kategória),
  • akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
  • akinek az egészségi állapota 1-30 % közötti, és kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D kategória),
  • akinek az egészségi állapota 1-30 % közötti, és egészségkárosodása jelentős, önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes (E kategória).

A rokkantsági ellátásra jogosult személy számára az ellátást a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, valamint a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala, mint első fokon eljáró rehabilitációs hatóság (a továbbiakban: rehabilitációs hatóság) állapítja meg.

2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább a nyugdíjfolyósító szerv azon személy ellátását, aki 2011. december 31-én

  1. I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,
  2. III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült és az 57. életévét betöltötte,
  3. rendszeres szociális járadékban részesült és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy az 57. életévét betöltötte,
  4. átmeneti járadékban részesült.

Az a)-b) pontban meghatározott személyek, amennyiben 57. életévüket 2011. december 31-éig betöltötték, a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérelmükre a nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább.

Utazási kedvezményre a rokkantsági ellátásban részesülő személy akkor jogosult, ha 65. életévét nem töltötte be, valamint

  • 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű, vagy
  • 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.
     

2. A rokkantsági ellátás összege

2.1. Új igénylők rokkantsági ellátásának mértéke, minimum és maximum összege:

 

Az ellátás havi mértéke

Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó)

Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó)

51-60 % közötti egészségi állapot

Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

(B2 minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem

40%-a

29.670 Ft

(alapösszeg[1] 30%-a)

44.505 Ft

(alapösszeg 45%-a)

31-50 % közötti egészségi állapot

Tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

(C2 minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 60%-a

44.505 Ft

(alapösszeg 45%-a)

148.335 Ft

(alapösszeg 150%-a)

1-30 % közötti egészségi állapot

Kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható

(D minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 65%-a

49.445 Ft

(alapösszeg 50%-a)

148.335 Ft

(alapösszeg 150%-a)

1-30 % közötti egészségi állapot

Önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése esetén

(E minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 70%-a

54.390 Ft

(alapösszeg 55%-a)

148.335 Ft

(alapösszeg 150%-a)

 
 

[1] az Mmtv. 12. § (3) bekezdése alapján az alapösszeg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 8/A. §-a alapján a 2017. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg mértéke 98 890 Ft.

 

2.2 Felülvizsgálatot követően megállapított rokkantsági ellátások összege első komplex minősítés esetében:

 

Az ellátás mértéke

A havi átlagjövedelem meghatározása

 

51-60 % közötti egészségi állapot

Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

(B2 minősítési kategória)

 

 

Havi átlagjövedelem

  1.  

A 2011. december 31-én

  • rendszeres szociális járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 250 százalékát,

 

 

 

 

  • átmeneti járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 200 százalékát,

 

 

 

 

  • III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 165 százalékát,

 

 

 

 

 

 

  • II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 155 százalékát,

 

 

 

  • I. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 145 százalékát kell figyelembe venni.

31-50 % közötti egészségi állapot

Tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

(C2 minősítési kategória)

 

 

Havi átlagjövedelem 60%-a

1-30 % közötti egészségi állapot

Kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható

önellátási képesség fennállása esetén

(D minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 65%-a

1-30 % közötti egészségi állapot

Önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése esetén

(E minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 70%-a

 

Soros felülvizsgálatot követően a megállapított rokkantsági ellátás összege állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Ha a megállapított ellátás összege csökken, a csökkentett ellátási összeg a döntést követő második hónap első napjától kerül folyósításra.

A rokkantsági ellátás a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelkedik, a pénzbeli ellátás összegének méltányosságból történő növelésére nincs lehetőség.

3. A rokkantsági ellátás időtartama

A rokkantsági ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
 

Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a rokkantsági ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

 

3.1 A komplex minősítés időbeli hatálya

A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.

A komplex minősítés időbeli hatálya

  • végleges egészségi állapotú, valamint az Mmtv. 19. § (1a) bekezdése vagy a 38/C. § alapján a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig,
  • amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot nem kell meghatározni, és az ügyfél részére rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,
  • amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot nem kell meghatározni, és az ügyfél részére rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig tart.

Ettől eltérően a komplex minősítés időbeli hatálya az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart, ha az érintett újabb komplex minősítésére a fentebb említett időtartamon belül kerül sor.

A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama az öregségi nyugdíj vonatkozásában nem minősül nyugdíjszerző szolgálati időnek. Ugyanakkor az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából – a Tny. 46. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén – szolgálati időként kell figyelembe venni – többek között – azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági ellátásban részesült.

 

4. A rokkantsági ellátásban részesülő személy kötelezettségei

A rokkantsági ellátásban részesülő személynek tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha

  • a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,
  • az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy
  •   keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A bejelentéssel egyidejűleg a jövedelem összegét is igazolni kell.

 

5. A rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység

A rokkantsági ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, feltéve, ha 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a jövedelem a minimálbér (2018-ban: 138.000 Ft) másfélszeresét (207.000 Ft).

A biztosított egyéni és társas vállalkozók esetében is a fenti szabály érvényes, azonban minimálbérként az adott évi garantált bérminimum (2018-ban: 180.500 Ft) 150 százalékát (270.750 Ft) kell figyelembe venni.
 

6. A rokkantsági ellátás megszüntetése

A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy

  • kérte,
  • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,
  • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
  • keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
  • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
  • az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
  • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

 

2018. január