Webtartalom-megjelenítő Webtartalom-megjelenítő

Vissza a teljes oldalra

Tájékoztató a kivételes rokkantsági ellátásról


Tájékoztató

a kivételes rokkantsági ellátásról

 

  1. Jogosultság

Kivételes rokkantsági ellátás annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között –,

  • aki esetében a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállnak,
  • akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
  • akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a jogszabályban meghatározott biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével (azaz a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránt előterjesztett kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 548 nap, 10 éven belül legalább 1278 nap, 15 éven belül legalább 1825 nap biztosítási idővel),
  • aki keresőtevékenységet nem végez és
  • aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben részesülnek azon megváltozott munkaképességű személyek, akik esetében a véglegessé vált elutasító döntésben meghatározott biztosítási idő eléri a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a 985 napot, 10 éven belül a 2299 napot, vagy 15 éven belül a 3285 napot.

  1. Az ellátás iránti kérelem benyújtása

A kivételes rokkantsági ellátást a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei kormányhivatalnál, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalánál (illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki), mint rehabilitációs hatóságnál (a továbbiakban: rehabilitációs hatóság), vagy a kormányablaknál, az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni (személyesen vagy postai úton).

A kivételes rokkantsági ellátás iránti igényt évente egyszer lehet benyújtani.

 

Azon ügyfelek, akiknek 2017. december 31-ét követően válik véglegessé a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt benyújtott kérelme tárgyában hozott elutasító határozat, legkésőbb az elutasító döntés véglegessé válását követő 6 hónapon belül terjeszthetik be a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet. Amennyiben a kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem a következő naptári évben bármikor ismételten benyújtható.

 

Az ellátás megállapításáról vagy a kérelem elutasításáról a rehabilitációs hatóság határozatban dönt.

A kérelemhez mellékelni kell:

  • minden olyan iratot, dokumentumot vagy ennek másolatát, ami a különös méltánylást indokolja,
  • az Adatlapon feltüntetett jövedelmekről, kiadásokról szóló igazolásokat (a kérelem benyújtásának hónapját megelőző 6 havi, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelméről szóló igazolásokat, a kérelmezőt és a vele közös háztartásban élőket terhelő az elmúlt hat hónapban ismétlődő kiadásokról szóló igazolásokat),
  • keresőtevékenység-megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát, ill. a keresőtevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó munkáltatói igazolásokat,
  • az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése esetén az azt igazoló dokumentumot,
  • rendszeres pénzbeli ellátás megállapításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot,
  • mezőgazdasági őstermelő esetén őstermelői igazolványt és az érvényesített betétlapot,
  • társas vállalkozás tagja esetén társasági szerződést, valamint amennyiben munkaviszonyban áll a társas vállalkozással, munkaszerződését, vagy azok hitelesített másolatát,
  • a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetén a gondnokot kirendelő gyámhivatali határozatot,
  • meghatalmazott által előterjesztett kérelemhez a szabályszerű meghatalmazást.
    Szabályszerű a meghatalmazás akkor, ha tartalmazza a meghatalmazó és a meghatalmazott természetes személyazonosító adatait (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve), lakcímét és aláírását, továbbá azt, hogy a meghatalmazottat a meghatalmazás mire jogosítja fel. Érvényesség feltétele továbbá, hogy azt a meghatalmazó (kérelmező) saját kezűleg írja és aláírja, vagy ha az írógéppel, számítógéppel készül akkor a meghatalmazó és meghatalmazott aláírásán kívül tartalmaznia kell további két tanú adatait és aláírását is, akik a meghatalmazás saját kezűleg történő aláírását igazolják.

A kérelem elbírálásához szükséges ügyintézési határidő alakulása:

Ha a kivételes rokkantsági ellátás megállapítása iránt indult eljárásban a kérelem és annak mellékletei a rehabilitációs hatóság rendelkezésére állnak és a tényállás tisztázott, továbbá nincs ellenérdekű ügyfél, a sommás eljárás szabályai alapján a döntést azonnal, de legfeljebb az eljárás megindításától (a kérelem illetékes rehabilitációs hatósághoz történő beérkezését követő naptól) számított 8 napon belül kell kiadni.

 

Az ügyintézés határideje teljes eljárásban 60 nap.

  1. A kivételes rokkantsági ellátás összege

Az ellátások havi összegét a tárgyévben érvényes alapösszeg alapján kell meghatározni.

Az ellátási összeg annak az összegnek a 65%-a, amit az ügyfél a számára minősítési kategória minimum összegében megállapított rokkantsági ellátásként kapna.

 

2020. január 1-jétől az alapösszeg 104.405 Ft, így az alábbiak szerint alakulnak az ellátási összegek:

 

Minősítési kategória

A kivételes rokkantsági ellátás összege

2020. évben a kivételes rokk. ellátás összege

31-50 % közötti egészségi állapot

Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, és a kérelem benyújtásának vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg

(C1 minősítési kategória és öregségi nyugdíjkorhatárt 5 évben belül betöltő)

Az alapösszeg 45%-ának a 65%-a

30.540 Ft

31-50 % közötti egészségi állapot

Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

(C2 minősítési kategória)

Az alapösszeg 45%-ának a 65%-a

30.540 Ft

1-30 % közötti egészségi állapot

Kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható

(D minősítési kategória)

Az alapösszeg 50%-ának a 65%-a

33.935 Ft

1-30 % közötti egészségi állapot

Önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése esetén

(E minősítési kategória)

Az alapösszeg 55%-ának a 65%-a

37.325 Ft

 
  1. A kivételes rokkantsági ellátás időtartama

Kivételes rokkantsági ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától lehet megállapítani.

Amennyiben a kivételes rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől a kivételes rokkantsági ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

Komplex minősítés az eljárásban

Amennyiben a kérelem benyújtásának, vagy a kivételes rokkantsági ellátásra való jogosultság megszerzésének időpontjában az ügyfél már nem rendelkezik hatályos komplex minősítéssel és 2018. január 1-jét követően véglegessé válik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti kérelmét elutasító döntés, a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelemre indult eljárásban a rehabilitációs hatóság gondoskodik a komplex minősítés elvégzéséről, ha az ügyfél minden további jogosultsági feltételnek megfelel.

  1. A kérelem elbírálása során figyelembe vehető tényezők

A rehabilitációs hatóság a kérelem elbírálásánál megvizsgálja az ügyfél jövedelmi helyzetét, valamint az életkörülményeit. A méltányosság szempontjából figyelembe vehető a különösen kedvezőtlen szociális helyzet, valamint az, hogy az ellátás nélkül az ügyfél vagy a háztartásában élők megélhetése súlyosan veszélyeztetett.

Jövedelmi helyzet, havi költségek

A méltányossági elbírálás során figyelembe vehető havi költségek:

  • havi rendszerességgel felmerülő költségek, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti:
    • villanyáram-, víz- és gázfogyasztás,
    • a távhő-szolgáltatás,
    • a csatornahasználat és a szemétszállítás díja,
    • a lakbér vagy az albérleti díj,
    • a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a közös költség, illetve a tüzelőanyag költségek;
  • egyéb többletköltséget jelentő kiadások lehetnek például: magas gyógyszerköltségek, magasabb összegű családi pótlékra, ápolási díjra jogosító gyermek/hozzátartozó nevelése/gondozása, valamint ha három, vagy több kiskorú ellátásáról kell gondoskodni.

Egyéb figyelembe vehető tényezők:

A jogosultság elbírálása során az alábbi tényezők is figyelembe vehetőek:

  • a véglegessé vált elutasító döntésben a kérelem benyújtását megelőzően elismert biztosítási idő és az azt követően folyamatosan fennállt, jogosító biztosítási időtartam figyelembevételével az ügyfél méltányosság gyakorlása nélkül is jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira;
  • az ügyfélre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének időpontja, és annak betöltésével jogosulttá válik-e öregségi nyugdíjra. Erre vonatkozóan az adatlapon adott ügyfélválaszt el kell fogadni;
  • magasabb összegű családi pótlékra, ápolási díjra jogosító gyermek/hozzátartozó nevelése/gondozása, aktív korúak ellátásában való részesülés;
  • három vagy több kiskorú ellátásáról való gondoskodás;
  • a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt benyújtott kérelmét megelőzően az ügyfél hosszú ideig egybefüggő biztosítási idővel rendelkezik;
  • adott térség munkaerő-piaci helyzete.
  1. A kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személy kötelezettségei

A kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személynek tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha

  • a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,
  • az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy
  • keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A bejelentéssel egyidejűleg a jövedelem összegét is igazolni kell.
  1. A kivételes rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység

A kivételes rokkantsági ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, feltéve, ha 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a jövedelem a minimálbér (2020-ban: 161.000 Ft) másfélszeresét (241.500 Ft).

A biztosított egyéni és társas vállalkozók esetében is a fenti szabály érvényes, azonban minimálbérként az adott évi garantált bérminimum (2020-ban: 210.600 Ft) 150 százalékát (315.900 Ft) kell figyelembe venni.

  1. A kivételes rokkantsági ellátás megszüntetése

A kivételes rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy

  • kérte,
  • más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat,
  • egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn:
    • a komplex minősítése alapján az egészségi állapotának mértéke magasabb, mint 50%,
    • komplex minősítése alapján rehabilitálható (és a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet meghaladja),
  • keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
  • foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
  • az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
  • a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

2020.