Webtartalom-megjelenítő Webtartalom-megjelenítő

Vissza a teljes oldalra

Tájékoztató a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól


 

1. Jogosultság

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki:

  • a kérelem benyújtását megelőző

5 éven belül legalább 1095 napon át,

10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy

15 éven belül legalább 3650 napon át

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított volt, illetve

  • keresőtevékenységet nem végez, és
  • rendszeres pénzellátásban nem részesül.

2. Az ellátás iránti kérelem benyújtása

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Járási Hivatalánál, mint első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnál (a továbbiakban: rehabilitációs hatóság), vagy a kormányablaknál, az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni (személyesen vagy postai úton).

Az ellátás megállapításáról, vagy a kérelem elutasításáról a rehabilitációs hatóság határozatban dönt.

Az ellátásra való jogosultságot megállapító, vagy az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában a korábbi döntésben még figyelembe nem vett tartós változás következett be.

 A kérelemhez mellékelni kell:

  • a háziorvos által kitöltött „Orvosi beutaló az orvosszakértői szervhez, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából” megnevezésű nyomtatványt,
  • egészségi állapotára vonatkozó összes orvosi dokumentációt,
  • Nyilatkozat a szakértői minősítéshez” című nyomtatványt,
  • amennyiben foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e,
  • kérelem benyújtását megelőző – rendelkezésre álló – 15 éven belüli munkáltatói igazolásokat, illetve a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat (TB igazolvány, jövedelemigazolás, munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnéséről, igazolás a levont járulékokról stb.),
  • keresőtevékenység megszűnéséről szóló, ill. a keresőtevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó munkáltatói igazolásokat,
  • rendszeres pénzbeli ellátás megállapításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot,
  • mezőgazdasági őstermelő esetén őstermelői igazolványt és az érvényesített betétlapot,
  • társas vállalkozás tagja esetén társasági szerződést, valamint amennyiben munkaviszonyban áll a társas vállalkozással, a munkaszerződést, vagy azok hitelesített másolatát,
  • amennyiben komplex minősítése során szükségessé váló személyes megjelenését mozgás- vagy járóképtelensége akadályozza, ennek igazolásáról szóló kezelőorvosi (háziorvosi) igazolást,
  • a közlekedőképesség vizsgálatára vonatkozó kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat,
  • amennyiben 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, az iskolai tanulmányok folytatását vagy megszűnésének időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
  • a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló kérelmező esetén a gondnok kirendelő gyámhivatali határozatot,
  • meghatalmazott által előterjesztett kérelemhez a szabályszerű meghatalmazást.

Szabályszerű a meghatalmazás akkor, ha tartalmazza a meghatalmazó és a meghatalmazott természetes személyazonosító adatait (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve), lakcímét és aláírását, továbbá azt, hogy a meghatalmazottat a meghatalmazás mire jogosítja fel. Érvényesség feltétele továbbá, hogy azt a meghatalmazó (kérelmező) saját kezűleg írja és aláírja, vagy ha az írógéppel, számítógéppel készül akkor a meghatalmazó és meghatalmazott aláírásán kívül tartalmaznia kell további két tanú adatait és aláírását is, akik a meghatalmazás saját kezűleg történő aláírását igazolják.

A kérelem elbírálásához szükséges ügyintézési határidő alakulása:

Az ügyintézés határideje teljes eljárásban 60 nap.

Előfordul, hogy a jogosultsági feltételek fennállnak ugyan, de a megváltozott munkaképességű személy ellátásának összege – a kereseti adatok hiánya miatt – nem határozható meg a fent említett időn belül. Ezekben az esetekben a rehabilitációs hatóság előleget állapíthat meg. A folyósított előleg összege a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe beszámításra kerül.

 

3. Biztosítási jogviszony

Biztosítottnak minősül az a személy, aki

  • munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes, vagy részmunkaidőben történik,
  • szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
  • a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
  • álláskeresési támogatásban részesülő személy,
  • kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
  • kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
  • a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
  • egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
  • mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

- az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

- az egyéb jogcímen biztosítottat,

- a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

  • a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,
  • az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy,
  • díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, továbbá gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
  • aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a Tbj. hatálya alá tartozik.

 

A jogosultság megállapításához szükséges biztosítási időbe történő további beszámítás:

A jogosultság megállapítása esetén a biztosítási időbe be kell számítani:

  • a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának idejét,
  • a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét, valamint
  • a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a Tbj. 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.

A biztosítás szünetel:

  • a fizetés nélküli szabadság ideje alatt,
  • az igazolatlan távollét időtartama alatt,
  • a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
  • az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,
  • az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
  • az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
  • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
  • a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
  • az előző pontokban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

A biztosítás a fentiek ellenére továbbra is fennáll akkor, ha

  • a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
  • a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
  • a fizetés nélküli szabadságot az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.

 

Biztosítási idejének tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

  • aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt,
  • aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék) részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

4. Keresőtevékenység

Keresőtevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve, aki a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben a közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

  1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
  2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
  3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
  4. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.
  5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.
  6. Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni a külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, feltéve, hogy azt a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásába – külön törvényben meghatározott módon – bejegyezte.

 

Egyéni és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben biztosítása a Tbj. szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét.

Amennyiben a Tbj. 4. § b) pontjában meghatározott egyéni vállalkozónak szünetel a biztosítása, nem minősül keresőtevékenységet folytatónak.

A Tbj. 4. § d) pontjában meghatározott társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége és ezáltal keresőtevékenysége

  • gazdasági társaság (Kkt, Bt, Kft.), egyesülés, szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától, annak megszűnése napjáig,
  • egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnése napjáig,
  • közös vállalat, gépjárművezetői-képző munkaközösség, oktatói munkaközösség, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagja esetében biztosítási kötelezettségük a tagsági jogviszonyuk, illetve vezető tisztségviselői jogviszonyuk létrejöttének napjától annak megszűnése napjáig tart.

5. Rendszeres pénzellátás

Rendszeres pénzellátásnak minősül a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék, a baleseti táppénz, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a közszolgálati járadék, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai esetén az alábbi ellátások nem minősülnek rendszeres pénzellátásnak: hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, az ápolási díj, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) szerinti hozzátartozói nyugellátások és a gyermekgondozást segítő ellátás.

6. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

6.1. Új igények

Az igénybejelentést követően a rehabilitációs hatóság szakértői bizottsága komplex minősítés keretében (orvosi, foglalkozási, szociális szempontok) vizsgálatot végez és megállapítja az igénylő egészségkárosodásán alapuló egészségi állapotát, illetve rehabilitálhatóságát.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátása a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően lehet:

  • rehabilitációs ellátás, vagy
  • rokkantsági ellátás.

Új kérelem esetén történő ellátás kiszámítása a komplex minősítés során megállapított minősítési kategória szerint a havi átlagjövedelem jogszabályban meghatározott százalékos mértéke alapján történik.
 

A havi átlagjövedelem meghatározása:

A kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért legalább 180 naptári napi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján képzett havi átlagjövedelem (főszabály).

Amennyiben a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel a kérelem benyújtását megelőző évben, akkor a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani az ellátást.

Ha a jogosult azért nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban, vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

Amennyiben a jogosult az előző feltételeknek nem felel meg, vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, az ellátás a számára megállapított minősítési kategória minimum összegében kerül megállapításra.

a) Rehabilitációs ellátás

Rehabilitációs ellátásra az a 15. életévét betöltött megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek az egyéb jogosultsági feltételek fennállása mellett a szakértői bizottság az egészségi állapotát 60%-ban, vagy annál kisebb mértékben véleményezi (ez korábban 40% vagy azt meghaladó egészségkárosodásnak felelt meg) és a foglalkoztathatósága tekintetében rehabilitálhatónak minősíti, ezen belül

  • akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória),
  • aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), továbbá
  • aki az 57. életévét 2011. december 31-ét követően tölti be, és korábban III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy rendszeres szociális járadékban részesült. A rehabilitációs ellátást ebben az esetben a komplex felülvizsgálaton alapuló döntés keltének napjáig folyósítják.

A rehabilitációs ellátás összege a 2018. évben:

 

Az ellátás mértéke

Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó)

Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó)

51-60 % közötti egészségi állapot

Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható

(B1 minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 35%-a

29.670 Ft

(alapösszeg[1] 30%-a),

           39.560 Ft

(alapösszeg 40%-a).

 31-50 % közötti egészségi állapot

Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

(C1 minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 45%-a

39.560 Ft

(alapösszeg 40%-a),

49.445 Ft

(alapösszeg 50%-a).

 


[1] a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 9. § (3) bekezdése alapján az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 8/A. §-a alapján a 2017. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg mértéke 98 890 Ft.

 

A rehabilitációs ellátás időtartama:

A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.

Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, a rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.

Az Mmtv. 7. § (4) bekezdése alapján a rehabilitációs ellátás folyósítását fel kell függeszteni, amennyiben a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a számára meghatározott együttműködési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti.

A rehabilitációs ellátás folyósítása a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra – de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralévő időtartamra – kerül felfüggesztésre. A folyósítás felfüggesztésének időtartama a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamába beleszámít.

A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet.

Ha a komplex minősítés során megállapítják, hogy a rehabilitáció lehetséges irányában és a rehabilitációs szükségletek tekintetében a korábbi rehabilitációs ellátás megállapítását megalapozó komplex minősítésben foglaltakhoz képest változás következett be, a rehabilitációs ellátás ismételten megállapítható.

b) Rokkantsági ellátás

Amennyiben a foglalkoztathatóság szempontjából a szakértői bizottság az egészségi állapotot 60%-ban, vagy annál kisebb mértékben véleményezi és a rehabilitációt nem javasolja, úgy az igénylő rokkantsági ellátásra lehet jogosult.

A rokkantsági ellátás mértéke az egészségi állapot mértékétől is függ, így amennyiben az egyéb jogosultsági feltételeknek az igénylő megfelel, a következőképpen alakul az ellátás összege:

 

Az ellátás mértéke

Az ellátás minimum összege (Ft/fő/hó)

Az ellátás maximum összege (Ft/fő/hó)

51-60 % közötti egészségi állapot

Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

(B2 minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem

40%-a

29.670 Ft

(alapösszeg 30%-a)

44.505 Ft

(alapösszeg 45%-a)

31-50 % közötti egészségi állapot

Tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

(C2 minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 60%-a

44.505 Ft

(alapösszeg 45%-a)

148.335 Ft

(alapösszeg 150%-a)

1-30 % közötti egészségi állapot

Kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható

(D minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 65%-a

49.445 Ft

(alapösszeg 50%-a)

148.335 Ft

(alapösszeg 150%-a)

1-30 % közötti egészségi állapot

Önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése esetén

(E minősítési kategória)

Havi átlagjövedelem 70%-a

54.390 Ft

(alapösszeg 55%-a)

148.335 Ft

(alapösszeg 150%-a)

 

Az Mmtv. értelmében annak az igénylőnek is rokkantsági ellátást kell megállapítani, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, és a kérelem benyújtásának vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

A rehabilitációs és a rokkantsági ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) folyósítja.

6.2. Felülvizsgálat

6.2.1. Első komplex minősítés

Az Mmtv. rendelkezései szerint a 2011. december 31-én I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, valamint az átmeneti járadékban részesülő személyek ellátása 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként,  a 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személyek ellátása 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként került továbbfolyósításra („átfordult ellátások”).

Azon személyeknek, akik 2011. december 31-én III. csoportba tartozó rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugellátásban, vagy rendszeres szociális járadék ellátásban részesültek, és a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt több mint 5 év múlva érik el (csak azon személyek esetén, akik 2011. december 31-ig az 57. életévüket nem töltötték be), az ellátásukat folyósító szerv (NYUFIG) 2012. január 31-ig értesítést küldött a jogszabályok változásáról és az ellátások átalakításáról, valamint a szükséges teendőkről.
A tájékoztató levél alapján a fenti személyeknek 2012. március 31-ig nyilatkozniuk kellett arról, hogy kérik-e az új szabályok szerinti komplex minősítés elvégzését, illetve rehabilitációs kártya kiállítását.

Azok a személyek, akik a fenti időpontig nem kérték a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál a felülvizsgálat elvégzését, vagy csak a rehabilitációs kártya kiállítását kérték, rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosultak, de ellátásukat a nyugdíjbiztosítási szerv 2012. május 1. napjával megszüntette.

Azokat a személyeket, akik 2012. március 31-ig kérték a komplex minősítés elvégzését, 2012. június 30-ig a nyugdíjbiztosítási igazgatóság, 2012. július 1-től a rehabilitációs hatóság szakértői felülvizsgálatra hívta be.

Azon személyek felülvizsgálatáról is a rehabilitációs hatóság intézkedik, akik esetében a szakvéleményben (határozatban), szakhatósági állásfoglalásban soros „időszakos” felülvizsgálati idő került meghatározásra.

Az érintettek a felülvizsgálaton kötelesek megjelenni.

A felülvizsgálatot követően csak rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátás megállapítására van lehetőség, amennyiben az érintett személy egészségi állapota 60%, vagy az alatti mértékben kerül megállapításra.

Az ún. „átfordult” rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülő személyek esetén a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegű rokkantsági ellátásként történő továbbfolyósításról dönt, ha

  1. az ellátást megállapító vagy a korábbi felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban esedékes, vagy
  2. a komplex minősítés elvégzését kérő személyek felülvizsgálatának céljából indult

felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

A felülvizsgálatot követően az ellátások összege – eltérően az új igényeknél alkalmazottaktól – az alábbiak szerint kerül meghatározásra.

Felülvizsgálatot követően megállapított rehabilitációs ellátások összege első komplex minősítés esetében:

 

Az ellátás mértéke

51-60 % közötti egészségi állapot

Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható 

(B1 minősítési kategória)

32.615 Ft,

a közfoglalkoztatási bér[2] 40 %-a

 31-50 % közötti egészségi állapot

Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

(C1 minősítési kategória)

65.225 Ft,

a közfoglalkoztatási bér 80%-a

 

Felülvizsgálatot követően megállapított rokkantsági ellátások összege első komplex minősítés esetében:

 

Az ellátás mértéke

A havi átlagjövedelem meghatározása

51-60 % közötti egészségi állapot.  Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.

 

Havi átlagjövedelem 40%-a

Első komplex minősítést követően amennyiben 2011. december 31-én 

  • rendszeres szociális járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 250 százalékát,
  • átmeneti járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 200 százalékát,
  • III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 165 százalékát,
  • II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 155 százalékát,
  • I. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 145 százalékát kell figyelembe venni.

31-50 % közötti egészségi állapot.

Tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

Havi átlagjövedelem 60%-a

 

1-30 % közötti egészségi állapot és kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható.

Havi átlagjövedelem 65%-a

1-30 % közötti egészségi állapot. Önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése esetén.

Havi átlagjövedelem 70%-a

 


 

[2] az Mmtv. 33/A. § (1) bek. b) pontja, valamint a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. a) pontja alapján a 2018. évre a közfoglalkoztatási bér összege: 81.530 Ft.

 

Soros felülvizsgálatot követően a megállapított rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás összege állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Ha a megállapított ellátás összege csökken, a csökkentett ellátási összeg a döntést követő második hónap első napjától kerül folyósításra.

 

6.2.2. Az Mmtv. alapján megállapított ellátások felülvizsgálata

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez

  1. az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
  2. az ellátott kérelmére,
  3. a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás vagy legalább 60 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén,
  4. olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy
  5. célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

Amennyiben az ellátásban részesülő személy állapotában változás következik be, tehát a felülvizsgálat során megállapított minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőző kategóriától, akkor az ellátás az új minősítési kategória figyelembevételével az erről szóló döntést követő naptól kerül megállapításra.

A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.

Amennyiben állapotjavulás következett be, és a megállapított ellátás összege csökken, a csökkentett ellátási összeg a döntést követő második hónap első napjától kerül folyósításra.

Állapotváltozás esetén az ellátási összeg megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.

Amennyiben az ellátásban részesülő személy a felülvizsgálatot megelőzően nem rendelkezett havi átlagjövedelemmel, a felülvizsgálatot követően számára megállapított új minősítési kategória minimum összegében kerül megállapításra az ellátás összege.

Ha a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy nem történt állapotváltozás, az ellátásban részesülő számára a korábbi ellátás kerül továbbfolyósításra.

A rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha

  1. a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy
  2. a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában

az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg.


7. A komplex minősítés időbeli hatálya

A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.

A komplex minősítés időbeli hatálya

  • végleges egészségi állapotú, valamint a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig,
  • amennyiben a rehabilitációs időtartamot meg kell határozni, a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig,
  • amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot nem kell meghatározni, és az ügyfél részére rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,
  • amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot nem kell meghatározni, és az ügyfél részére rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig tart.

Ettől eltérően a komplex minősítés időbeli hatálya az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart, ha az érintett újabb komplex minősítésére a fentebb említett időtartamon belül kerül sor.


8. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása melletti keresőtevékenység

A rehabilitációs és rokkantsági ellátások esetében - a kereseti korlát szabta határokon belül - lehet keresőtevékenységet folytatni, a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér[3] 150%-át.

A biztosított egyéni és társas vállalkozók esetében a megszüntetési korlát a garantált bérminimum[4] 150 százaléka. Nem kell vizsgálni, hogy az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e. Akkor is a garantált bérminimumot kell figyelembe venni, ha a tevékenység nem igényel középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget, tekintettel arra, hogy a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglalt garantált bérminimumot kell érteni a minimálbér alatt, az Mmtv. 10. § (2a) bekezdés és a 13. § (2a) bekezdés rendelkezése alapján.

Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon a rehabilitációs hatóságként eljáró megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának, valamint a főváros esetében Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalának munkatársaihoz.

 


[3] a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII.15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2018. évben: 138.000 Ft.

[4] a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja alapján a garantált bérminimum a 2018. évben: 180.500 Ft.

 

2018. január