Webtartalom-megjelenítő Webtartalom-megjelenítő

Vissza a teljes oldalra

Várakozók jelentésének elemzése 2017. június


Várakozók jelentése elemzés

2017. 06. 01. állapot szerint

 

 

Várakozás jellemzői

 

 

1. táblázat – Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlása 2017. június 1-én

Színkód 1: narancs = szakosított ellátások, zöld = alapellátások

Színkód 2: világoskék = nagyszámú várakozó összes várakozóban (cc. >= 500), lila = nagyszámú várakozó 100 férőhelyre számítva (cc. >= 30)

 

Ellátási forma és típus

ellátás altípus

várakozók száma (fő)

megoszlás összes várakozóban (%)

100 ellátottra jutó várakozók száma (fő)

 

Ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás

Fogyatékos személyek otthona

1484

4,00%

11,3

 

Hajléktalanok otthona

204

0,60%

45,7

 

Idősek otthona

22 672

61,50%

42

 

Pszichiátriai betegek otthona

2648

7,20%

32,1

 

Szenvedélybetegek otthona

354

1,00%

26,1

 

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás

Fogyatékos személyek gondozóháza

71

0,20%

23,6

 

Hajléktalan személyek átmeneti szállása

798

2,20%

14,4

 
 

Időskorúak gondozóháza

2167

5,90%

68,4

 

Pszichiátriai betegek átmeneti otthona

68

0,20%

67,3

 
 

Szenvedélybetegek átmeneti otthona

3

0,00%

2,2

 

Lakóotthoni ellátás

Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona

240

0,70%

19,8

 

Fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona

43

0,10%

11,2

 

Pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona

12

0,00%

5,7

 

Szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona

3

0,00%

3,4

 

Rehabilitációs intézményi ellátás

Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye

97

0,30%

12,1

 

Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye

57

0,20%

23,2

 

Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye

21

0,10%

16,4

 

Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye

39

0,10%

7

 

Támogatott lakhatás

Támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére

383

1,00%

38,4

 
 

Támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére

124

0,30%

32,4

 

Támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére

20

0,10%

8,6

 
 

Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás

1081

2,90%

1,1

 
 

Jelzőrendszeres házi segítségny.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

662

1,80%

2,3

 

Közösségi ellátások

Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás

65

0,20%

1,5

 
 

Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás

127

0,30%

3

 

Nappali ellátás 

Fogyatékos személyek nappali ellátása

317

0,90%

3,9

 

Időskorúak nappali ellátása

481

1,30%

1,2

 

Pszichiátriai betegek nappali ellátása

44

0,10%

1,2

 

Szenvedélybetegek nappali ellátása

75

0,20%

2,1

 

Szociális étkeztetés

Szociális étkeztetés

1101

3,00%

0,6

 
 

Támogató szolgáltatás

Támogató szolgáltatás

1194

3,20%

15,9

 
 

Fejlesztő foglalkoztatás

Fejlesztő foglalkoztatás

236

0,60%

2,2

 
 

Összesen

 

 

100,00%

 

 

 

Az elmúlt hónaphoz képest a várakozói számok kisebb heterogenitást mutatnak, amely leginkább annak köszönhető, hogy a jelentések száma e hónapban elmaradt a szokásostól (lásd később). Jelentősebb változást, amely nem a jelentések elmaradásának számlájára írható, csak a szociális étkeztetésben és a támogató szolgáltatásban láthatunk. A korábbi hónapokban nem volt példa arra, hogy ezer fölé kússzanak e két területen a várakozói létszámok. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy e szolgáltatások esetén milyen tényezők mozdították el a létszámokat az eddig megszokott, legfeljebb néhány százfős értékekről. A jelenség azért is figyelemre méltó, mert emelkedést érzékeltünk e szolgáltatások esetén már az elmúlt hónapban is, amikor a korábbi egy-két száz fős értékekről 700 fölé ugrott mindkét esetben a várakozók száma. Okát azonban egyelőre nem ismerjük.

Ha 100 jelenlegi ellátottra vizsgáljuk a várakozók számát, szintén inkább az állandóság figyelhető meg, legfeljebb kismértékű mozgás érzékelhető a szolgáltatások korábban ismert értékei alapján. Kivéve a támogató szolgáltatást, amelynél a nagy várakozói számokkal jelentősen nőtt a 100 főre jutó várakozók száma is. Míg a korábbi hónapokban gyakran az egy százalékot sem érte el, addig a vizsgált időszakban 15,9%-ot tett ki a várakozók aránya a jelenleg ellátott kliensekhez képest.

 

 

Jelentések jellemzői

 

 

2. táblázat – Taj-azonosítóval és Taj nélkül regisztrált várakozók számának alakulása 2017. január – 2017. június

 

Várakozót jelentők

2017.

jan. fő

2017.

febr. fő

2017.

márc. fő

2017.

ápr. fő

2017.

máj. fő

2017.

jún. fő

Taj-azonosítóval

36 426

33 507

34 773

36 818

35 555

32 355

Taj-azonosító nélkül

831

955

934

716

696

721

Összes várakozó[1]

(Taj ismétlődésekkel)

37 257

34 462

35 707

37 534

36 251 

33 076

Tényleges várakozók

(Taj ismétlődések nélkül) [2]

28 985

27 012

28 556

28 727

28 051

26 609

 

 

 

 

 

 

 

 

Összességében megállapítható, hogy a vizsgált hónapban visszaesett a várakozók száma. A beadott várakozó igények együttes értékei több mint háromezres hanyatlást produkáltak e hónapban, a tényleges (vagyis a személysoros) várakozói létszám is másfél ezres visszaesésről tanúskodik. Mindez vélhetően a pünkösdi hosszú hétvége számlájára írható. A háromnapos munkaszüneti időszakban a szolgáltatások egy része nem üzemelt, más szolgáltatók sokan csak minimális létszámmal működtek, így a jelentéstétel (amelyre csupán a hónap elsejétől ötödike éjfélig van lehetőség) a szokásosnál több helyen maradhatott el.

 

 

  1. ábra – Tényleges várakozók számának alakulása (2016. július – 2017. június – fő)

 

Ha hosszú idősorosan vizsgáljuk a tényleges várakozók számát, látható, hogy idén márciustól lassan esik vissza azoknak a száma, akik valamilyen szociális ellátásra adtak be ellátási igényt. Azonban mindez nem a várakozói igények visszaesését mutatja, hanem a jelentések visszaesésével magyarázható.

 

3. táblázat – Jelentések összesített jellemzői (2017. január – 2017. június)

Jelentések típusai

szolgáltatók szerint

2017.

 jan. db

2017.

febr. db.

2017.

márc. db.

2017.

ápr. db.

2017.

máj. db.

2017.

jún. db.

Taj-t vagy e nélkülit jelentett

1488

1356

1428

1616

1626

1298

nincs várakozót jelentett

4386

3924

4125

4381

4233

3778

nem jelentett

1737

2414

2156

2137

2046

2839

 

 

 

 

 

 

 

összes szolgáltató[3]

7611

7694

7709

7871

7925

7915

jelentő szolgáltatók

5874

5280

5553

5997

5859

5076

jelentők aránya

77,2%

68,6%

72,0%

76,2%

73,9%

64,1%

 

A vizsgált időszakban csökkent a jelentők száma és aránya, e hónapban a jelentésre kötelezettek mindössze 64,1%-a tette meg adatszolgáltatását időre, ami közel 10 százalékpontos visszaesés az elmúlt hónaphoz képest, és 16 százalékpontos visszaesés az eddigi legmagasabb mért értékhez képest (2016 októberében 80,1% jelentett). A jelentők arányát részben befolyásolja, hogy a szolgáltatások száma január óta jelentősen nőtt, azonban ez is csak kisebb részben magyarázza az érték alacsony voltát, az elmúlt hónapokhoz képest alacsony értékért főleg a nem jelentők magas száma felel, amely kiugróan magas lett ebben a hónapban. 

 

 

 

Ellátásba jutás esélye beadott igények száma szerint

 

 

E hónapban azt vizsgáltuk meg az alapadatok mellett, hogy milyen összefüggés mutatkozik a beadott igények száma és a bekerülési esélyek között. Korábbi tanulmányainkban több helyen is kitértünk rá, hogy egy érintett akár 5-14 helyre is bead ellátási igényt, a két-három helyre benyújtott szolgáltatási igények pedig relatíve gyakorinak számítanak. A kérdés: milyen hatással van a bekerülési esélyekre, ha valaki több helyre ad be igényt? A 4. táblázat azoknak az adatait tartalmazza, akik 2016 szeptemberében várakozólistára kerültek és 2017 májusáig valamilyen ellátásban megállapodáshoz jutottak.

 

4. táblázat – Várakozási és bekerülési értékek 2016. szeptember – 2017. május

Beadott igények száma

megállapodások száma

2017. májusig

várakozási

ráta (összes igénylésre)[4]

bekerülőkre számított

ráta[5]

bekerülési/

várakozási

arányszám

1

10 346

81,8%

77,5%

94,8

2

1925

12,3%

14,4%

117,0

3

677

4,4%

5,1%

116,4

4

321

1,2%

2,4%

208,5

5

40

0,2%

0,3%

130,3

5+

38

0,2%

0,3%

188,6

Összesen

13 347

100,0%

100,0%

 

 

2017. május közepéig 13 347 fővel köttetett megállapodás a 2016 szeptemberi várakozói lista alapján.[6] A megkötött megállapodások 77,5%-a olyan várakozói igény alapján jött létre, amelyet csak egy helyre adtak be, 14,4%-a két helyre, 5,1%-a három helyre beadott igénylések alapján realizálódott, és így tovább. Hogy ezeket az értékeket jobban megértsük, érdemes megnézni, hogy az összes várakozó között milyen arányban fordultak elő az előző évben egyszeres, kétszeres, háromszoros stb. igénylések. Ezek alapján jól látszik, hogy bár a megállapodások 77,5%-a egyszeres igény alapján köttetett meg, mindez alacsonyabb érték, mint a 2016-os, összes várakozó között számított ráta, amely 81,8% volt. Így az egy szolgáltatásra benyújtott igények rosszabb hatásfokkal realizálódtak (100 alatti arányszám) mint a két, három, vagy akár több helyre benyújtott igénylések (ahol az arányszámok rendre 100, sőt akár 200 felettiek).

Még tisztábbá teszi a képet, ha azt vizsgáljuk, hogy a 2016-os igénylők esetén, akik végül beju-tottak valamilyen szolgáltásba, milyen eséllyel jutottak be az elmúlt 10 hónapban aszerint, hogy hány helyre adtak be igényt.

 

  1. ábra – Bekerülési értékek beadott várakozási igények száma szerint

Míg az egy helyre igényt benyújtóknak csak a 45,5%-a jutott be 10 hónap alatt valamilyen ellátásba, addig a két- vagy többszörös igénylések potentátjai 56-90%-os eséllyel[7] jutottak megállapodáshoz ugyanez idő alatt. Vagyis a beadott igények számának növekedésével lineárisan nő a bejutás esélye is (ahogy kiinduló hipotézisünk alapján vártuk is).

Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy determinisztikus összefüggés van a beadott vára-kozói igények száma és a bejutás esélye között, és a biztos bejutáshoz elég, ha valaki növeli a beadott igényeinek a számát. A szociális ellátórendszer ugyanis – ellentétben az egészségügyi ellátórend-szerrel – nem csupán az ellátási igények számától függően nyújt szolgáltatást a különböző ellátásokban. Szinte minden ellátás esetén a Szolgáltatói Nyilvántartásba bejegyzett engedélyezett férőhelyszámok, létszámkeretek, feladatmutatók szabályozzák a bejutandók (lehetséges bejutók) számát, ami korlátokat állít az ellátást igénylők és a szolgáltatók elé.  Azt is figyelembe kell venni, hogy az itt számolt értékek csak a már megállapodáshoz jutók esetében igazak, akik pedig adott időpontban nem teszik ki az összes, vizsgálatba bevont igénylő felét sem.

 

Összefoglalás

 

  1. E hónapban jelentősen csökkent a jelentők száma és aránya, ami nagyban befolyásolta a várakozói értékeket. Jó alapunk van feltételezni, hogy a jelentések elmaradása annak köszönhető nagyrészt, hogy a jelentés megtételének ideje a szokásostól több napból álló ünnepi időszakra esett (sok szolgáltatás például nem is működött a hosszú hétvégén).
  2. A várakozói értékek arányszámai – az első pontban említettek ellenére – csak kis heterogenitást mutattak, azt jelezve ezzel, hogy az alapvető tendenciák a szolgáltatásokban nem változtak.
  3. Mindössze két szolgáltatás mutatott eltérő képet az eddig megszokottól (szociális étkeztetés és támogató szolgáltatás), amelyek esetén relatíve jelentős várakozói létszámnövekedést regisztráltunk.
  4. Hipotézisünk igazolódott, miszerint összefüggés van a beadott szolgáltatási igények száma és a bejutás esélye között. Minél több igényt adott be valaki, annál valószínűbb, hogy záros határidőn belül bejut egyik vagy másik szolgáltatásba. Ugyanakkor a bejutás – természetesen – számos egyéb tényezőtől is függ.
 

[1] Összes várakozó alatt mindazokat értjük, akik Taj-azonosítóval vagy Taj nélkül lettek regisztrálva a jelentési rendszerben adott időpontban. Ebben az esetben figyelembe vesszük, hogy egy várakozó több helyre adott be igényt, ennek megfelelően több helyre számoljuk be, lévén több helyen jelentkezik, mint várakozó.

[2] Tényleges várakozók – Taj-azonosítóval vagy e nélkül rögzített várakozók, de egyszer számolva, figyelmen kívül hagyva, hogy az illető hány helyre adott be igényt. A Taj-azonosítóval nem rendelkezők esetén a többszörös igényléseket nem tudjuk figyelembe venni, mivel egyedi azonosító híján ezt nem ismerjük.

[3] A szociális szakosított és alapellátásban szolgáltatást nyújtók, kivéve falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka. Lásd 1993. évi III. törvény 20. § (5) pontja.

[4] 2016. szeptember 1-én ismert összes igénylésen belüli megoszlás.

[5] 2017. május 10-ig megkötött megállapodásokon belüli megoszlás.

[6] Ez több mint 4000-rel magasabb, mint a korábban vizsgált április 1-ei érték, ami arra utal, hogy a bekerülési értékek heterogenitása magas, könnyen lehet, hogy míg egyik hónapban csupán 2-3 ezer fő jut ellátáshoz a várólistákról, addig a másik hónapban a bekerülési lehetőségek jobbak. Így 10 hónap alatt a 2016 szeptemberében várakozók 48%-a jutott valamilyen ellátáshoz mostanáig.

[7] A 100%-os értéket kiugró értékként kezeljük kutatói döntés alapján.

A jelentés itt letölthető