A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak a magyar-szovjet kétoldalú szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával történő megállapításáról

Jelen tájékoztató a nemzeti jogszabályokban foglaltakkal egyidejűleg alkalmazott magyar-szovjet kétoldalú szociálpolitikai tárgyú egyezmény rendelkezéseire, valamint az abban foglaltaknak a nemzeti jogszabályokkal történő együttalkalmazására terjed ki. A tájékoztatás nem teljes körű, konkrét, egyedi ügyben a kérelmet elbíráló rehabilitációs hatósághoz kell fordulni.

1.    Általános szabályok 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében a törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

A magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel került kihirdetésre. Az egyezményt a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. évi december 20-án kötötték, és jelenleg is hatályban van.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása alapján az Azerbajdzsáni Köztársaság, a Belorusz Köztársaság, Grúzia, a Kazah Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság, a Türkmén Köztársaság, az Üzbég Köztársaság és a Kirgiz Köztársaság az Egyezmény vonatkozásában nem tekintik magukat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége jogutódjának, és nem alkalmazzák az Egyezményt, ezért az Egyezmény alkalmazására kizárólag az Oroszországi Föderáció és Ukrajna vonatkozásában van jogi lehetőség.

Személyi hatály: Az Egyezmény alkalmazásának feltétele magyar, orosz vagy ukrán állampolgárság. Az egyezmény személyi hatálya a Szerződő Felek azon állampolgáraira terjed ki, akik:

— - egyik vagy másik, illetve mindkét szerződő fél területén munkaviszonyban foglalkoztatottként, fegyveres testület tagjaként, mezőgazdasági vagy kisipari szövetkezet tagjaként vagy kisiparosként (egyéni/társas vállalkozóként) biztosítási vagy ezzel egy tekintet alá eső biztosítási időt szereztek, és

— - lakóhelyük egyik vagy másik Szerződő Fél területén van.

Lakóhely alatt azt a helyet kell érteni, ahol a kérelmező az illetékes hatóság engedélyével letelepedett. A kérelmező a magyarországi lakóhelyét érvényes lakcímkártyájával tudja igazolni.

A kérelem benyújtásának helye: Magyarországon érvényes lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező esetén a lakóhely szerint illetékes járási hivatal.

Az Egyezmény alapján a területiség elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy az ellátást az a szerződő fél állapítja meg és folyósítja az általa alkalmazott nemzeti jogszabályok alapján és a szerződő felek biztosítási rendszerében megszerzett biztosítási idők összeszámításával, amelynek területén az igénylő állandó lakóhelye található (csak a lakóhely szerinti ország állapítja meg és folyósítja az ellátást).

A két szerződő állam területén szerzett biztosítási idők összeszámítására kerül sor, ha a kérelmező a magyar ellátásra való jogosultság megállapításához nem rendelkezik a magyar nemzeti jogszabály által meghatározott mértékű magyar biztosítási idővel.  

A külföldre történő letelepedés esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását meg kell szüntetni, mivel az ellátott a magyar rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra addig jogosult, amíg a lakóhelye Magyarország területén van.  

 

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

2018. január