• HONNAN TUDOM, HOGY LESZ-E ÉRDEKLŐDÉS?

Az igényfelmérés legegyszerűbb módja, ha a településen tájékozódunk az egészségügyi és szociális intézményekben, önkormányzatoknál, hogy vannak-e  demenciával élők a településen. Az idősek klubjaiban, nyugdíjas civil szervezeteknél érdemes szűrést végezni megelőzési céllal és információt gyűjteni, kinek van a környezetében feledékeny, idős ember. Van-e tudomásuk olyan idősekről, akit hozzátartozóik ápolnak. Ők is érdeklődők lehetnek.

  • HOL RENDEZZÜK? KIZÁRÓ OK, HA NINCS NÁLUNK KÁVÉHÁZ?

Bár Magyarországon több Alzheimer Café is kávézóban, szállodában, vendéglátóhelyen működik, nem kizáró ok, ha más helyiséget választunk. Változatos helyszíneken, a településen adott lehetőségekhez igazodva is sikeresen működnek Alzheimer Cafék. Az első szempont, hogy jól megközelíthető, központi helyen legyen. Előny, ha nem kell terembért fizetni és a terem mérete az általunk tervezett érdeklődők számának megfelelő. Igyekezzünk olyan környezetet kialakítani, ami barátságos, kényelmes, 4–5 fős asztalok mellett biztosítja a résztvevők kötetlen beszélgetését, ugyanakkor technikailag alkalmas előadások megtartására is, amelyeket a betegséggel kapcsolatos témákról tartanak a beszélgetések felvezetéseként a meghívott előadók.

  • MILYEN IDŐPONTOT VÁLASSZUNK?

Az Alzheimer Cafékat havi egy alkalommal, azonos napon és időben, 1,5­–2 órás időtartamban szervezik. Ez azért célszerű, mert könnyen megjegyezhető, előre tervezhető. Nyáron rendszerint szünetet tartanak. Az időpont kiválasztásánál érdemes a helyi igényekhez igazodni. Általában 17 órakor kezdődnek a találkozók, hogy akik dolgoznak, odaérjenek, illetve függ az adott helyiség és az ott dolgozók elfoglaltságától is.

  • MILYEN TÉMÁK ÉS ELŐADÓK LEGYENEK?

Az előadók kiválasztásánál – főleg az induláskor – érdemes ismert szakembert hívni, akiről már hallhattak a leendő résztvevők. Többen használják ki azt a lehetőséget, hogy helyben ismert szakembereket, a témában jártas, tapasztalt kollégákat kérnek fel, akik jó előadók. Bármelyik már működő Alzheimer Caféhoz lehet fordulni ötletekért, témajavaslatért, de az interneten is kalandozhatunk.

Néhány ötlet, ami már máshol bevált:

„Fontos, hogy minden alkalommal legyen olyan előadás szakembertől, ami új információkkal látja el a hallgatóságot, amihez kérdéseket, hozzászólásokat lehet intézni. A két legfontosabb téma az orvosi és a gondozási kérdések köré csoportosul.

Az orvoshoz intézett kérdések elsősorban a demencia anatómiájával, diagnosztikájával és annak gyógyszeres kezelésével kapcsolatosak. A gondozási témában praktikus tanácsokat szeretnének kapni a résztvevők, amelyek segítségükre lehetnek a nehéz helyzetek kezelésében és megoldásában. Szeretnének továbbá minél többet megtudni az alternatív terápiás módszerekről, amelyek tartalmasabbá és boldogabbá tehetik a demenciával élő emberek életét. A szakápolás, nappali ellátás, átmeneti és idősotthoni elhelyezés lehetőségéről is rendszeresen érdeklődnek a résztvevőink. … Fontos foglalkozni az ellátotti-, emberi-, betegjogokkal, erősíteni a demenciával élők jogait és az állapotukkal való visszaélések elkerülését is.” (Dr. Sütő Teréz – Soproni AC)

  • KIK SZERVEZZÉK?

Szervezheti intézmény, alapítvány, civil szervezet, egyház és önkéntes is. Mindenhol lényeges egy állandó „háziasszony” kijelölése, megbízása, felkérése, aki rendszeresen ott van a találkozókon, a helyszínen ismerősként üdvözli az érdeklődő vendégeket, koordinálja az eseményeket. Legyen mögötte egy csapat, akik segítik a személyes és szakmai kapcsolatok ápolását, kapcsolatot tartanak a médiával, ügyelnek a terem berendezésére, felkérik az előadókat, végzik az adminisztrációt. Több helyen önkéntesek is bekapcsolódnak az Alzheimer Café szervezésébe.

  • MILYEN ALAPELVEKET KÖVETÜNK?
  • Jó, ha a hangsúly a párbeszéden van, az előadás ezt készíti elő.
  • Előnyös, ha az ismeretterjesztés anyaga rövid, tömör, hétköznapi nyelvezetű, érdemes több alkalomra szétbontani a témákat és vissza-visszatérni, hiszen a résztvevők köre is változhat.
  • Minden alkalommal érdemes időt szánni a kérdésekre, a saját tapasztalatok megosztására.
  • A koordinátor feladata, hogy figyeljen arra, a kérdések, hozzászólások ne egyéni tanácsadások legyenek. Javasolni lehet, hogy a találkozó után megbeszélhetik, vagy a szakember időpontot adhat az érdeklődőnek.

 

  • NYILVÁNOSSÁG ÉS/VAGY ANONIMITÁS?

Érdekes ellentmondás, hogy a személyes hangvétel és a bizalom megteremtéséhez fontos, hogy megismerjük egymást, ami általában a bemutatkozással kezdődik. A megbélyegzés elkerülése érdekében viszont ezeken a rendezvényeken íratlan szabály, hogy a résztvevőknek nem szükséges bemutatkozniuk sem, ha nem akarnak. Ha dokumentálási, vagy reklám céllal fényképet, videót szeretnénk készíteni a rendezvényről, ehhez kérni kell a résztvevők beleegyezését. Ha valaki nem egyezik bele, kérését tiszteletben kell tartani. Megoldás lehet, mivel nyilvános a rendezvény, hogy felirattal jelezzük, hogy a rendezvényről fénykép, videó készül, amit a résztvevők jelenlétükkel tudomásul vesznek. Általában az előadókról készülnek fotók, úgy, hogy a résztvevők, csak hátulról látszanak a képen. A programról készült felvételek segítséget jelentenek a reklámozásban, amit a helyi újságokban, televízióban figyelemfelkeltés céljából közzé tehetünk.

  • MIBŐL FEDEZZÜK A KÖLTSÉGEKET?

Az Alzheimer Café szervezésének költségei lehetnek: terembérlet, előadók tiszteletdíja, szolid vendéglátás, reklámköltség.

Attól függően, milyen szervezet, intézmény, csoport, magánszemély vállalkozik a szervezésre, különböző források igénybevétele lehetséges: vállalkozók, szponzorok, intézmények, pályázatok, alapítványok, adományozók.

Több helyen, főleg a kezdetekben, találhatunk előadókat, akik az ügyszeretet miatt ingyen vállalkoznak az előadás megtartására, de hosszú távon ez általában nem tartható.

A legtöbb esetben a terem bérléséért nem kell fizetni, mert reklámlehetőség a helynek is, ha rendszeresen, többen megfordulnak, főleg akkor, ha ott egyébként is vendéglátással foglalkoznak. Lehetséges megoldás egy intézmény klubjában, művelődési intézményben is foglalkozást szervezni, ami szintén térítésmentes. A szolid vendéglátást sok esetben a lelkes szervezők és résztvevők biztosítják, de van, ahol az intézmény költségvetéséből, pályázati vagy alapítványi forrásból fedezik az előadók tiszteletdíjával együtt.

Az Alzheimer Cafék terjedésével és az igények növekedésével átgondolandó a finanszírozás támogatásának kérdése.

  • HOGYAN ÉRJÜK EL, HOGY LEGYENEK ÉRDEKLŐDŐK A RENDEZVÉNYEN?

Média

  • A helyi médiumok számára összeállított információs háttéranyag az adott témában sokat segíthet, amelyet célszerű a találkozó előtt legalább két héttel megküldeni.

Hívjuk meg levélben és/vagy személyesen a képviselőiket, amiben kérjük, hogy tájékoztassák a helyi lakosságot is az eseményről.

  • Lehetőség szerint a helyi rádióban, televízióban kezdeményezzünk beszélgetést a szervezőkkel, vagy aktuális témában szakemberekkel.
  • Számoljunk be utólag is a médiában a rendezvényről, és jelezzük, mikor lesz a következő alkalom és mi lesz a témája.
  • Közérdekű információként a napi- és hetilapokban is közzétehetjük az Alzheimer Café témáját, időpontját és helyszínét.

 

Meghívók

  • Az aktuális eseményre készítsünk figyelemfelkeltő plakátot, meghívót a helyszín, időpont, téma, előadó feltüntetésével. Törekedjünk figyelemfelkeltő cím és színek választására. Ezeket érdemes olyan nyilvános helyeken terjeszteni, ahol sokan megfordulnak. A nyomdai költségek később megtakaríthatók elektronikusan terjesztett meghívókkal.

 

Közösségi média

  • A Facebook, instagramm, e-mail, honlap, sms, online újság több ingyenes lehetőséget kínál a programról való tájékoztatásra, az érdeklődés felkeltésére. Itt lehetőség nyílik arra is, hogy levelezzünk az érdeklődőkkel, érintettekkel, akik így lehet, hogy könnyebben megnyilvánulnak.

 


Honlapunk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság EFOP-1.9.4-VEKOP-16-2016-00001 „A szociális ágazat módszertani és információs rendszereinek megújítása” című kiemelt projekt keretében készült.